Szijjártó Moszkvából jelentette be, hogy Pakson leöntöttünk 500 négyzetméternyi szerelőbetont
„Működik már a betonüzem, leöntöttünk 500 négyzetméternyi szerelőbetont, folyamatos a vízszigetelés, ezért az eredetileg tervezett menetrendnél jóval előbb, a jövő év helyett már a jövő héten elkezdjük a betonvas szerelését, ezzel is garantáljuk, hogy február elején az első beton lenn lesz a földben”
– közölte kedden Szijjártó Péter. A külügyi- és külgazdasági miniszter az MTI szerint igyekezett eloszlatni az orosz–magyar gázforgalmat bonyolító Török Áramlat körüli aggodalmakat. Ahogy arról írtunk, az Amszterdami Kerületi Bíróság a hétvégén lefoglalta a vezetéket üzemeltető Gazprom leányvállalatának, a török South Stream Transportnak az eszközeit. Szijjártó szerint azonban
megkezdődött a vállalat átköltöztetése Hollandiából Magyarországra, a működését pedig semmifajta szankció nem akadályozza.
Információink szerint a Mol, az MVM és a Richter képviselői is a delegációval tartanak. Az energiavállalatok vezetőinek jelenlétét Panyi Szabolcs tényfeltáró újságíró keddi posztjában azzal magyarázta, hogy valójában Szijjártó moszkvai útjának (mely az orosz invázió óta már a 17.) fő témája a magyar tulajdonszerzés az egyelőre a Gazprom többségi tulajdonában álló, és amerikai szankciók által sújtott Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS).
„A már hetek óta lebegtetett lehetséges magyar segítségnyújtás lényege, hogy egy magyar vállalat – például a MOL – épp elegendő tulajdonrészt venne át az oroszoktól ahhoz, hogy a NIS-ben lévő orosz részesedés 50 százalék alá csusszanjon – ami elég lenne ahhoz, hogy kikerüljenek a szankciók alól.”
A NIS-ben való magyar tulajdonszerzés lehetőségéről részletesen itt olvashat.
Kérdéseket küldtünk a külügyminisztériumnak, hogy kik utaznak Moszkvába, azonban csak egy közleményen keresztül kaptunk közvetett választ; eszerint Szijjártót látogatására „harmincnégy magyar vállalatvezető kísérte el, akik olyan cégeket képviselnek, mint a Mol, az MVM, a Richter, illetve jelen vannak a hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari és turisztikai szektor fontos szereplői is”.
Az uniós szankciókat rendszerint megszavazó kormány tárcavezetője elbüszkélkedett azzal, hogy „megakadályoztuk az összes olyan szankciót, amely szembement a magyar nemzeti érdekkel és a gazdasági együttműködésünk érdekeivel”, és azzal is, hogy „az együttműködést a rossz időkben sem adtuk fel, és nem is adjuk fel” És bár a felek egyelőre még a háború lezárásának alapelveiben sem tudtak megegyezni, Szijjártó kifejtette, hogy
„a háború és a szankciók utáni új korszak hatalmas lehetőségeket fog elhozni, óriási fellélegzés lesz a világgazdaságnak, a világkereskedelem pedig egy új lendületet fog kapni”
Majd hozzátette, a magyar-orosz üzleti fórumon összesen 240 vállalatközi tárgyalásra kerül sor kedden Moszkvában, és ez sokat segíthet abban, hogy hazánk a lehető legjobb startpozíciót vehesse fel az ukrajnai háború utáni időkre, és igazi nyertese lehessen az új világgazdasági korszaknak
Előzőleg a miniszter Isztambulban járt a Török-Magyar Közös Konzultációs Mechanizmus első közös ülésén. Ezen részt vettek a külügyminiszterek, a védelmi miniszterek, a nemzetbiztonsági főtanácsadók és védelmi ipari vállalatok vezetői is. Innen tehát Moszkvába repült, és egy üzleti delegáció is érkezett vele. A látogatás oka, hogy Szijjártó szerint Donald Trump amerikai elnök majd véget vet az ukrajnai háborúnak.
A miniszter kedden hajnalban pedig már Moszkvából posztolt a Facebookjára arról, hogy Danyiil atya misét celebrált, és a békéért imádkozott a küldöttség egy része a moszkvai katolikus közösségnek helyet adó Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának Székesegyházában.
Moszkvától Moszkváig
Először Orbán Viktor beszélt arról szombaton Kecskeméten, hogy egy hatalmas üzleti delegáció megy a napokban Moszkvába. A miniszterelnök arról beszélt Csiszár Jenőnek a Messzi István Sportcsarnok színpadján, hogy kifejezetten gazdasági együttműködésekről tárgyalnak majd, mert szerinte előre kell gondolkodni, mert a háborúnak és a szankciónak vége lesz.
Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai szankciók sújtotta orosz olajtársaságok külföldi érdekeltségeinek magyar megvétele is téma volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök novemberi csúcstalálkozóján az orosz Interfax szerint. November 27-én pedig a Reuters írt arról, hogy a Mol részesedést szerezhet a szerb NIS-ben, amit szintén érintenek a szankciók.
Decemberben három, az ügyet közelről ismerő forrás szintén a Reutersnek beszélt arról, hogy a Mol is érdeklődik a szankcionált orosz Lukoil olajvállalat külföldi eszközeinek megvásárlása iránt. Az egyik forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök novemberi Washingtonban tett látogatásakor erről is tárgyalhattak Donald Trump amerikai elnökkel. A Lukoil több európai finomítóval és benzinkutakkal is rendelkezik, emellett kazahsztáni és azerbajdzsáni olajkitermelési eszközökben is vannak részesedései – a Mol ezeket vásárolná fel az egyik névtelenséget kérő forrás szerint. Arról, hogy miért lehetnek jó esélyei a Molnak ezek felvásárlására, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Cikkünket Szijjártó Péter tájékoztatójával frissítettük.
