Figyelmeztetést küldhet az uniós alapértékekről szóló keddi meghallgatás

Kedden ismét meghallgatják Brüsszelben a magyar kormányt az uniós alapértékek hazai helyzetéről. Bóka János abban a „hetes cikkes” eljárásban beszél a többi EU-ügyi miniszternek, ami a 2018-as kezdeményezése óta ugyanott tart.

Hiába írtak róla, a büntetés közelében sincsenek

Az Európai Unió Tanácsának keddi ülése előtt már olyan hírek is megjelentek, hogy a magyar kormány szavazati jogáról lesz szó, vagy legalábbis előrébb léphetnek az eljárásban. „Magyarország uniós szavazati joga a napirenden” – hirdette például a Kyiv Independent. Az ukrán lap szerint itt a hetes cikkes eljárásban hallgatják meg a magyar kormányt, amivel elveszhet a szavazati jog. A Spiegel arról írt, hogy német képviselők is győzködik a felfüggesztésről a kormányokat.

Azt viszont a német lap is jelezte, hogy két képviselőről van szó, közülük egyik pártja sincs benne a mostani kormánykoalícióban. Az eljárással akár tényleg fel lehet függeszteni a szavazati jogot, de hiába hivatkozott a Kyiv Independent az esemény oldalára, az ottani napirend sem állítja, hogy kedden már itt tartanának. Nem csoda, mert még a közelében sincsenek.

Az eljárást az uniós értékek megsértése miatt indíthatják az EU egyik alapszerződésének hetedik cikke alapján. Az eljárást még 2018-ban kezdeményezte az Európai Parlament, a sebességéről pedig sokat elmond, hogy a tagállami miniszterek hétszer hallgatták meg a magyar kormányt, mégsem haladtak semerre. Nem sikerült se visszavonatni az egész eljárást, mint a lengyeleknél, se továbbléptetni.

Utóbbira elvben két lehetőség is lenne. Az egyiknél négyötödös többséggel ajánlásokat adnának, így lezárnák az első szakaszt. A másiknál egyből átlépnének a második ágba. Ezt már tavaly kérte az Európai Parlament (EP), aminek azért van jelentősége, mert a döntéshez a képviselők beleegyezése is kell.

Ezt követően viszont szükség lenne egy egyhangú szavazásra. Robert Fico szlovák miniszterelnök március közepén arról írt, soha nem támogatna szankciókat a magyar kormány ellen. Csak a következő lépésben jöhetne szóba valamilyen büntetés. Akár meg is vonhatnák a miniszterek testületében a magyar kormány szavazati jogát, de ezt példaként említi az alapszerződés, a pontos módról külön döntenének.

Tineke Strik, az EP magyar jogállamisági jelentéstevője április elején a Szabad Európának nyilatkozva úgy vélte, az ajánlások kiadását a szükséges 22-ből (a tagállamok négyötödéből) 19 tagállam vezetése támogatná. Szerinte Magyarországon annyira eldurvulóban van a helyzet, hogy az az eddigi, óvatos hozzáállásuk felülvizsgálatára késztetheti a kormányokat.

Vannak más eszközök

Azóta nyilvánosságra hozták az ellehetetlenítési törvény tervezetét, az erről szervezett EP-vitán pedig a hetes cikkes meghallgatás is szóba került. A miniszteri Tanács soros lengyel elnökségének nevében Adam Szłapka emlékeztetett rá, hogy az ülés alkalmat ad majd az „őszinte eszmecserére”. A civil szervezetek helyzete minden bizonnyal a felvetett témák között lesz, figyelmeztetett.

Nem véletlenül hagytuk ki a hetes cikkes eljárást és az EP-t a cikkünkből, amiben azt vettük végig, belátható időn belül milyen jogi lehetőségei vannak az EU-nak az ellehetetlenítési törvényjavaslat ellen. A plenáris vita után ugyan a következő ülésen, júniusban elfogadhatnak egy dörgedelmes állásfoglalást, de a jobbközép Európai Néppártból kisodródott Fideszt már rég nem foglalkoztatja az EP többségének véleménye, a testület pedig mostanra nagyjából kimerítette a jogi lehetőségeit.

2018-ig, a hetes cikket elindító jelentésig még személyesen Orbán Viktor is részt vett az ilyen vitákon, azóta viszont csak a tavalyi soros tanácsi elnökség miatt szólalt fel strasbourgi plenáris ülésen. A múlt szerdai vita jelentőségét is leginkább az adta, hogy a tanácsi soros elnökségnek és az Európai Bizottságnak is először kellett megfogalmaznia az álláspontját a javaslatról.

Az EP-nek viszont marad az, hogy üzenjen az Európai Bizottságnak és a minisztereknek, akik kezében még vannak kártyák. Strik egy küldöttség élén áprilisban járt Magyarországon, ami után hangsúlyozta, hogy be fognak számolni a tapasztalataikról a tagállamok állandó képviselőinek a hetes cikkes eljárással összefüggésben. Öt frakcióból levelet írtak képviselők az Európai Bizottságnak, hogy a testület ismét zároljon felzárkóztatási forrásokat, ahogy 2022-től – igazságügyi reformok elfogadása után – 2023 végéig tette.

A szerdai EP-vitában az Európai Bizottság jogállamisági ügyekért felelős biztosa, Michael McGrath közölte, hogy a tervezet „számos pontja aggodalmat kelt”, ami arra utal, hogy az uniós jog megsértésekor szokásos kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene. Ebben nincs sok meglepetés, már a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály is így járt, és az már pernél tart az EU bíróságán. A magyar kormányon se látszik az igyekezet, hogy egy új eljárást kivédjen: amíg régen, például a médiatörvénynél próbált európai példákat hozni, most egy másik kontinensről hoz – suta – párhuzamot.

Érdekesebb volt, amikor McGrath kijelentette: figyelik az új tervezet hatását a finanszírozásra és a hivatal tevékenységére. Ahogy arról már írtunk, ez utalhat arra, hogy a másik, már bíróságon járó eljárásban kérjenek azonnali intézkedést, ahogy azt pénteken több száz civil szervezet is felvetette, bár egy hasonló esetben ezt nem merte meglépni az Európai Bizottság.

A testület az EP-vitáig következetesen igyekezett kommentár nélkül hagyni a szöveget, ami elvben akár változhat is. Pár nappal később már megtalálta a hangját: McGrath beszédén is túlmenve kérte a javaslat visszavonását, mert a mostani formájában uniós alapelveket és jogszabályokat sértene, így azonnal új kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Az is meglepetés lenne, ha továbblépnének

Az igazságügyi biztos a keddi meghallgatáson is részt fog venni, de az EP-ben nem beszélt arról, hogy a hetes cikkes eljárás továbbléptetését kérné vagy egyből kezdeményezné a második szakasz megnyitását – utóbbira az Európai Bizottságnak is lenne joga. A biztos csak azt fogja javasolni a kormányoknak, hogy tartsák fenn az eljárást, amíg az okait nem kezelték.

A tanácsi elnökség nevében Szłapka sem célzott arra, hogy továbblépnének, pedig a második ághoz elég lenne a tagállamok egyharmada. A Népszava, az Euractiv és a Politico szerint a kormányok egy állásfoglalással készülnek, amihez legalább 14 kormány, köztük a német és a francia is csatlakozott a 26 másik tagállamból.

A Népszavának ugyanakkor arról beszéltek, hogy a büntetés továbbra is csak egy papíron létező lehetőség: vannak kormányok, amik nem szeretnének precedenst teremteni, ráadásul témánként és részletekben eltérhet, ki melyik magyar lépést tartja problémásnak. Érdemi szavazásra felesleges számítani – jelezték a Portfolio forrásai is, már inkább a magyar kormány megkerülésével, mintsem megbüntetésével foglalkoznak. Az Euronews szintén úgy értesült: még a négyötödös többség sincs meg az ajánlások kiadásához.