Börtönbüntetésre ítélték a boszniai szerbek elnökét első fokon

Bűnösnek mondta ki az illetékes bosznia-hercegovinai bíróság Milorad Dodikot, a szerb tagköztársaság elnökét szerdán, első fokon. A magyar kormánnyal is jó viszonyt ápoló boszniai szerb vezetőt 1 év börtönre ítélték, mindemellett 6 évre eltiltották közhivatal viselésétől – tudósít a boszniai N1.

Dodik és a Szerb Köztársaság hivatalos közlönyéért egykor felelős Miloš Lukić ellen azért indult eljárás, mert az ügyészség szerint nem tartották be, nem hajtották végre vagy akadályozták a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Lukićot végül felmentették. Nedim Ćosić ügyész azt kérte múlt hét szerdán, hogy Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal viselésétől.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni – a törékeny államszervezet felett gyámkodó – Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját épp Schmidt módosította, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak. Dodik azzal érvelt, hogy a törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amivel vádolják. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.

Ahogy várható volt, és a szerb vezető be is jelentette vasárnap, Dodik maga nem jelent meg az ítélethirdetésen – sőt, ügyvédje sem –, hanem az entitása székhelyén, Banja Lukában tartózkodott. Az általa összehívott nagygyűlésen mondta el véleményét az ítéletről: „Egy évre ítéltek ebben a szarságukban. Azt mondják, hogy bűnös vagyok, de ha itt bárkit megkérdeznek közületek, akkor tudnák, hogy ez nem igaz. És ennél sokkal nehezebb dolgokkal is megküzdöttem már, ezzel is meg fogok”.

Dodik megfenyegette Christian Schmidt főképviselőt is azzal, hogy ha áthaladna boszniai szerb területen, a rendőrségnek őrizetbe kell vennie. Szerinte Schmidt követte el az első erőszakos cselekedetet, Dodik csak megvédi magát. Hozzátette, egyetlen bosnyáknak, azaz boszniai muszlimnak sem eshet bántódása, senkit sem támogat, aki kezet emelne rájuk. Elmondta még, az ügyét tárgyaló bíró egyik rokona „pár milliót” kért tőle a felmentő ítéletért, ezt rögzítették is egy hangfelvételen (amit nem játszott le). Azt is mondta, telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Orbán Viktorral is, majd rátért arra, hogy törvényt fognak hozni a szövetségi ügyészség, bíróság és egyéb szervezetek kitiltásáról a Szerb Köztársaságból.

Az N1 szerint Oroszország eközben figyelmeztetett rá, hogy Boszniára és a régióra nézve is fájdalmas következményei lesznek az ítéletnek. A Dodikkal jó viszonyt ápoló orosz vezetés szerint a főképviselő által alkotott „pszeudotörvény” alapján ítélték el Dodikot. Az orosz külügy szerint a per „az igazságszolgáltatás paródiája”, a Nyugat bábjaival feltöltött bíróság politikai eljárása a hazafias erők ellen, „amik ellenállnak az euroatlanti neokolonializmusnak”. Az oroszok is megismétlik Dodik álláspontját arról, hogy a – Dayton szellemiségével szembemenő – per voltaképp a Szerb Köztársaság ellen zajlik, valamint az etnikumok közti megbékélést viszi zsákutcába.

A Szabad Magyar Szó azt írja, az ítélethirdetés után Dodik azt mondta, hogy

„mától kezdve nincs többé Bosznia-Hercegovina”.

A boszniai szerbek elnöke azt is mondta, szüksége van az emberek támogatására, és el fog menni „a végsőkig”.

Dodik szerint nem őt, hanem a szerbeket támadják

A boszniai N1 portál szerint Dodik azzal érvelt, hogy nincs jogi kötelezettsége rá, hogy megjelenjen. „Az az idő, amikor az embereket politikai okokból üldözték, rég elmúlt” – magyarázta.

Dodik arról is beszélt kedden, hogy mindent Bosznia-Hercegovina alkotmányának megfelelően fognak tenni, tárgyalásokra is hívta a másik államalkotó entitás, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőit, hogy helyreállítsák a boszniai háborút lezáró daytoni békeegyezmény után született alkotmányt. Hozzátette, kifáradásig terveznek tárgyalni az állam működéséről, „de ha ez nem működik, van B tervünk”. Ha a tárgyalások kudarcot vallanak, akkor szerinte a boszniai Szerb Köztársaság megállapíthatja, hogy elbukott az alkotmány, zömmel azok miatt, akik alkotmányellenesen fogadtak el jogszabályokat. „Az alkotmány világosan kimondja, hogy csak a parlamenti gyűlésnek van joghatósága elfogadni törvényeket, és senki másnak” – magyarázta Dodik az X-en.

Az N1 szerint az elnök boszniai szerb ellenzéke állítja, Dodik álságosan láttatja az ügyét a Szerb Köztársaság elleni támadásnak. Arra sürgették, hogy viselje a felelősséget, és ne bújjon be a tagköztársaság mögé. Azt is követelték, hogy ne vonja bele a konfliktusba az embereket, a polgárokat pedig arra kérték, ne vegyenek részt a Dodikért rendezett tüntetéseken.

A boszniai szerb vezető Banja Lukában ugyanis kétnapos nagygyűlést tart, ezért híveit arra kérte, ne a szarajevói bíróság épülete elé menjenek tüntetni. Kedden a Banja Luka-i nemzetgyűlési épület előtt jöttek össze Dodik támogatói, a tagköztársaság államfője szerint 25 ezren. „Ez az egyik legnagyobb gyűlés a Szerb Köztársaságban az utóbbi időkben” – mondta Dodik, aki szerint nem őt, hanem a Szerb Köztársaságot támogatják ennyien.

Az Európai Uniónak azt üzente: „A szerbeket nem lehet megvenni.” Szerbia bezzeg mögöttünk áll – mondta Dodik. Azzal folytatta, hogy a népet nem lehet bíróság elé állítani, így hát elővették inkább őt. Ezután az ellenzékét nevezte árulónak, majd a leköszönt amerikai elnököt, Joe Bident emlegette, aki szerinte „egy szerbek nélküli államot ígért a muszlimoknak”.

A Szabad Európa helyi tudósítója kiemelte, hogy a Dodikot támogató tüntetésen számos, Vlagyimir Putyin orosz elnök arcképével ellátott zászló is látható volt. Ennek oka, hogy Dodik jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és az ukrajnai háború kezdete óta ötször találkozott Putyinnal. Dodik Christian Schmidt főképviselőt is sértegette a tüntetésen, majd arról beszélt, hogy „a béke megőrzése” a célja, és hogy „senki nem fog háborút indítani”.

Kiemelte annak fontosságát, hogy Szerbia támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot, és ezt illusztrálandó elmondta, hogy előző nap Belgrádban járt, ahol Aleksandar Vučić elnökkel találkozott. Ugyanakkor a Szerb Köztársaság ellenzéki pártjait és az egyik magántulajdonban lévő televízió (BN) újságíróit is kritizálta és árulónak nevezte.

A Balkan Insight arról írt még, hogy a boszniai szerb nemzetgyűlés rendkívüli ülést hívott össze az ítélethirdetésre válaszul, és arra szólította fel a szövetségi intézményekben dolgozó szerb képviselőket, hogy blokkolják a Bosznia EU-integrációjában fontos reformokról szóló döntéseket.

A lap kiemelte, hogy a boszniai szerb veteránok egyesülete nem vesz részt Dodik tüntetésén, mert szerintük nem lehet egy egyén sorsát a Szerb Köztársaságéhoz kötni. Márpedig Dodik ezt tette, mondván nem fenyeget senkit, de „hajlandó végigmenni ezen az úton”. Kiemelte a perében ítélkező Sena Uzunović bírónő felelősségét is, szerinte a boszniai jogi eljárások „komoly társadalmi változásokat” idézhetnek elő.

A boszniai Dnevni avaz arról írt, Dodik több támogatója sátrat vert fel Banja Luka központjában, hogy abban várja meg a szerdai ítéletet.

Amerika hangja: Rudy Giuliani

Időközben egy furcsa mellékszíntér is kialakult, hisz Boszniába érkezett Rudy Giuliani, Donald Trump elnök egykori ügyvédje, aki egész sokáig kitartott az elcsalt 2020-as választás sose bizonyított legendája mellett (és emiatt perelték is őt). Giuliani nem jött üres kézzel, a Trump szlogenjének – Make America Great Again, azaz Tegyük újra naggyá Amerikát! – rövidítését tartalmazó MAGA-sapkát adott Dodiknak az N1 szerint. Cserébe az amerikai vendég Make RS Great Again feliratú fejfedőt kapott (az RS a Republika Srpska, a Szerb Köztársaság rövidítése).

Dodik még a múlt héten ismerte el az RTRS csatornának, hogy Giulianit meghívta Banja Lukába, hogy kommunikációs csatornát nyisson az új amerikai vezetéssel. Giulianit az igazság harcosának írta le, így fogalmazva róla: „Személyesen megtapasztalta, hogy tudja a rendszer felhasználni az igazságszolgáltatást és a médiakampányokat, hogy a politikai ellenfelet megtámadja, ami az ön történetét a bátorság és állhatatosság példájává teszi.”

Dodik és Giuliani egy podcastot is felvettek közösen, Giuliani pedig a Banja Luka-i erődemonstráción is megjelent egy „Make Srpska Great Again” felirattal ellátott sapkában, bár az N1 szerint nem biztos, hogy tudta, milyen tüntetésen van. Azt mondta többek között, hogy Dodik „határozott, az elveihez ragaszkodó vezető, aki hisz a nyugati civilizáció alapértékeiben, mint például a szólásszabadság és a becsület, és olyan ember, aki szereti Amerikát”. Hozzátette:

„Látom, hogy az országotok értékeli Amerikát. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években még erősebb kapcsolatokat fogunk kiépíteni. Köszönöm. Kiváló a vezetésetek. Isten áldja Amerikát!”

Dodik egyébként kifejezetten jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal is, nemrég Budapesten is járt, korábban pedig kitüntette Orbán Viktor kormányfőt is. Február 24-én pedig hivatalos adatok szerint 70 magyar terrorelhárító érkezett egy közös gyakorlatra a boszniai szerb társszervvel. Úgy tűnik, a barátság mögött megbújik a digitális ipar egyik kedvenc nyersanyaga, a lítium is.

Hogy is működik Bosznia-Hercegovina?

A közcímben feltett kérdés megválaszolása elég fontos ahhoz, hogy megértsük a Dodik elleni per lényegét, valamint fenyegetőzésének magvát. Az 1992-95 között Boszniában a szerbek, bosnyákok és horvátok közt zajló véres háború végére az amerikai Daytonban megalkotott, de Párizsban aláírt békeegyezmény tett pontot. Ez gyakorlatilag kialakította a hiperbonyolult kormányzati struktúrát. Akit részletesen érdekel, angolul két forrásból is olvashat a rendszerről.

Bosznia-Hercegovina voltaképp két tagállamból, azaz entitásból áll: a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A két entitás felett létezik egy szövetségi kormányzat. Az államfői szerepet egy háromfős elnökség tölti be, amiben fixen helyet kap egy szerb, egy bosnyák és egy horvát politikus, az elnökség vezetését pedig köztük rotálják nyolchavonta. Az elnökség tagjait az etnikailag megfelelő entitásokban választják meg négy évre. Az országnak van még egy, a kétkamarás parlament felé felelős, pártalapon választott kormányzata is, amit a minisztertanács elnöke vezet. Az országban közös alapvetően a védelempolitika és az igazságügyi rendszer, de például az oktatásügy, egészségügy, kultúra, belügyek mind az entitások hatáskörei.

A helyzetet bonyolítja, hogy a két entitásnak saját parlamentje, kormányzata, kvázi államfője van, sőt még eggyel lentebbi szinten a Föderációt alkotó kantonok is rendelkeznek saját szervekkel. Az egész rendszeren kívül esik az etnikailag elég vegyes Brčkói Körzet, ami egyik entitáshoz sem tartozik.

Egész Bosznia-Hercegovina működése, valamint a daytoni egyezmény betartatása felett egy, a nemzetközi közösség által kijelölt, nem boszniai állampolgár főképviselő őrködik.

Az ő megválasztását az 55 ország képviselőiből álló Békealkalmazási Tanács végzi el. A főképviselő – most a német Christian Schmidt – hivatala alapvetően egy diplomáciai hivatalként működik, de vannak többletjogosítványai. Törvényt alkothat és a daytoni egyezménynek ellentmondó köztisztviselőket menthet fel. Az előbbiből igazán nagy botrány lett nemrég, ugyanis Schmidt egy népirtástagadást tiltó törvényt nyomott át (ami a szerbek által elkövetett srebrenicai népirtás tagadásának tilalmát is magában foglalja), ami felháborította a boszniai szerbeket.