A boszniai szerbek kiszakadásával fenyeget a bíróság elé citált szerb vezető

A boszniai ügyészség a maximálisan kiszabható, öt évig terjedő börtönbüntetést kérte szerdán Milorad Dodikra, a boszniai Szerb Köztársaság elnökére, az ellene zajló bírósági eljárás során – írja az MTI.

A szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen, mert a vádak szerint nem tartotta be, nem hajtotta végre vagy akadályozta a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A büntető törvénykönyv szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható, ha elítélik. A tárgyalást többször elhalasztották.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni – a törékeny államszervezet felett gyámkodó – Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját épp Schmidt módosította, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amivel vádolják. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései nem jogérvényesek – tette hozzá. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.

Közölte, hogy ha bűnösnek találják, nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből, valamint ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.

Nedim Ćosić ügyész azt kérte szerdán, hogy Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal viselésétől. Az ügyész ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Miloš Lukićra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva megjelentette a Dodik által szignált törvényeket. Szerdán várhatóan a védelem is elmondja a zárszót, ezt követően pedig három napon belül ítéletet hirdetnek.

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két autonóm részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig szerinte államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Dodik egyébként kifejezetten jó viszonyt ápol a magyar kormányzattal is, nemrég Budapesten is járt, korábban pedig kitüntette Orbán Viktor kormányfőt is. Úgy tűnik, a barátság mögött megbújik a digitális ipar egyik kedvenc nyersanyaga, a lítium is.