„Mi államként mindent megtettünk, hogy segítsünk a családoknak, igyekeztünk, hogy megállapítsuk a tragédia okait, és az ügyészség 13 vádemelést tett a felelősök ellen, ugyanannyit, mint Törökország a tíz nappal ezelőtti nagy tűzvész után” – ezzel is érvelt a békülékeny hangot megütő Aleksandar Vučić szerb államfő hétfő este, miközben fél Szerbia attól tartott, hogy a miniszterelnökkel és házelnökkel közösen beharangozott tévébeszéd vége a rendkívüli állapot bejelentése lesz.
Szerbiában évek óta gyűlik az elégedetlenség az államfői székből kemény kézzel kormányzó Vučić rendszere ellen. A tiltakozások eleinte inkább a városi, főleg belgrádi értelmiségi rétegekhez, fiatalokhoz kötődtek, de úgy tűnik, az újvidéki állomási tragédia megváltoztatta a dinamikát. A demonstrációk magját továbbra is az egyetemeket foglaló fiatalok adják, de az utóbbi hetek tüntetésein többek közt a gazdák is utcára vonultak traktorokkal, sőt még a Partizan Beograd focicsapat korábbi kapitánya és sztárja, Saša Ilić is megnézte magának az Autokomanda csomópontot elfoglaló tüntetőket.
Ha sok szempontból nem is lehet párhuzamot vonni, de egy megkérdezett szakértő úgy vélte, Slobodan Milošević bukása óta ez az egyik legmélyebb válság Szerbiában. Egy másik szerint az viszont fontos különbség, „hogy most olyan fajta rezsimváltási szándék nem látszik, mint 2000-ben”, az ellenzéki pártok aktivitása gyenge.
Vučić hétfő este már tett engedményeket és ígéreteket a tüntető diákok mind a négy pontjának teljesítésére, de ezek fogadtatását erősen befolyásolta, hogy hétfőről keddre virradó éjszaka matricázó egyetemistákat vertek össze Újvidéken. Emiatt kedden bejelentette lemondását a kormányfő és a helyi polgármester is. Így mindenki az államfő kedd esti újabb beszédét várta. Ebben Vučić azt mondta, ő az új kormányra, de akár az új választásokra is nyitott.
Vučić azt ígérte, hogy Újvidékre látogat
Vučić beszédében elmondta, büszke rá, hogy teljesítették a diákok követeléseit, még ha némelyik az elveivel ütközött is. Szerinte a diákok által 24 órára elfoglalt belgrádi csomóponton, az Autokomandán sem volt atrocitás, békésen telt az előző éjszaka, legfeljebb a vécé volt kevés a tüntetőknek. Hozzátette, kevesebben jelentek meg itt, mint amennyire az ellenzék számított. Az államfő többször megismételte ezután, teljesítették a kormánnyal szemben támasztott feltételeket, bár nem olyan naivak, hogy azt higgyék, „valaki majd előugrik, és lelkesen azt mondja, teljesítettetek mindent”. A szerb közvélemény látni fogja, hogy ők megtették a maguk részét – írta a szerb Blic.
A köztársasági elnök kitért a kedd hajnali újvidéki bántalmazásra is. Szerinte látható, hogy amióta tartanak a tüntetések, a kormánypárt több irodáját megrongálták. Így tettek szerinte a matricázós fiatalok is, akik miatt a négy ember kirontott az újvidéki pártirodából. Vučić szerint rendben volt, hogy arrébb lökdösték a rongálókat, de utána történt valami rossz – utalt arra, hogy az egyik matricázó, egy lány súlyosan megsérült. Az államfő azt mondta, „akik ezt csinálták, nagy kárt okoztak nekünk, az országnak”. A támadókat elfogták.
Vučić bejelentette azt is, amit a törvényekből tudni lehetett, miszerint 30 napon belül új kormánynak kell alakulnia, különben új választásokat kell kiírni. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint azt is mondta, Ivica Dačić, a Szerb Szocialista Párt elnöke nem szeretne új választásokat, és az államfő szerint átmeneti kormány sem lesz. Az elnök arról is beszélt, „senki nem érinthetetlen, a törvény mindenkire vonatkozik, a politikusoknak bizonyítaniuk kell, hogy megérdemlik a nép bizalmát”. Vučić azt is bejelentette, hogy hamarosan Újvidékre látogat, nem fél senkinek se a szemébe nézni.
Az újvidéki omlástól a kormányfő lemondásáig
2024. november 1-én leomlott az újvidéki vasúti pályaudvar épületének előtetője és üvegterasza, ami maga alá temette az ott várakozó és padokon ülő embereket. A tragédiában összesen 15 ember vesztette életét, 30-nál is többen sérültek meg, volt, akinek a lábát is amputálni kellett (helyszíni riportunkat itt olvashatják). Később kiderült, az állomás homlokzatát ugyan felújították, azonban az előtetőt nem. Az újvidéki állomás a Budapest–Belgrád-vasútvonal része, de nem a felújított épületrész omlott le, hanem az állomás régi, 1964 óta nem felújított részének tetőszerkezete.
A közbizalmat már az erodálta, hogy a felújításokat végző Szerbiai Vasúti Infrastruktúra közvállalat, így a felette rendelkező közlekedési minisztérium megtehette, hogy titokban tartja a vonatkozó szerződéseket (amit szerintük a kínai fél kért). Aleksandar Vučić már a tragédiakor a felelősségre vonásokról beszélt, mind büntetőjogilag, mind politikailag. Két nappal a baleset után magyar szál is előkerült a történetben, mivel a Project Bureau Utibert nevű cég nyerte el a magyar határ felé vezető vasútvonal rekonstrukciójának felügyeleti jogát, így az újvidéki állomás renoválása is alájuk tartozott.
Az első tüntetések az omlás utáni második napon kezdődtek, a tiltakozások szimbólumává vált vörös (azaz véres) kéz is ekkor jelent meg először. Az első politikai áldozat Goran Vesić közlekedési, építésügyi és infrastruktúra-fejlesztési miniszter volt, aki november 4-én könnyek közt jelentette be lemondását. „A lemondást felelős emberként nyújtom be, hogy példát mutassak, létezik erkölcsi felelősségvállalás” – fogalmazott. Később kiderült, a felújítások felelősségét lefelé delegálta a dokumentumokban, de így is letartóztatták, majd szívproblémái miatt szabadlábra helyezték.
Vučić ezt kommentálva jelezte, ha népszavazáson kérnék, ő is lemondana. A helyzet közben eszkalálódott, november 5-én Újvidéken már kisebb zavargássá fajult egy tiltakozás, a rendőröknek kellett oszlatni a dühös tömeget, ami a városházát és a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) irodáját is megrongálta.
A következő távozó november 20-án Tomislav Momirović, Szerbia bel- és külkereskedelmi minisztere volt, aki az előző kormányban még az építésügyi miniszteri posztot töltötte be. Ekkor az ellenzék már két hete követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a felújítási szerződéseket, illetve mondjon le a miniszterelnök és az újvidéki polgármester. A közállapotokat jelzi, hogy öt nappal később már a szerb parlamentben is verekedés alakult ki a kormánypárti és ellenzéki politikusok közt, mivel nem tűzték napirendre az utóbbiak által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
December 6-án egy belgrádi megemlékezésen egy autós hajtott a tömegbe, elgázolva hat embert. Ekkorra már menetrendszerűvé váltak a péntek esti tüntetések, amik része lett 15 percnyi útblokád a 15 újvidéki halálos áldozat emlékére. Több városban, ahol tüntettek, kigyúrt, olykor eltakart arcú figurák zavarták meg a demonstrációkat. December 10-ére az egyetemekre is átterjedt a tiltakozás, lezárták az egyetemi karok épületeit, sokan ott éjszakáztak. Addigra már 11 embert tartóztattak le, akik ellen közbiztonság súlyos veszélyeztetése és építési munkák szabálytalan elvégzése miatt emeltek vádat.
December 19-én már általánossá vált a szerbiai egyetemfoglalás, Újvidéktől Belgrádon át Nišig ez történt, és középiskolai diákok, sőt gazdák és hírességek, például a teniszező Novak Djoković is csatlakoztak a mozgalomhoz.
Ez a mozgalom a mindent átszövő korrupció ellen akarja felvenni a harcot, tehát túlnőtt az újvidéki tragédián.
Miközben a diákokat azzal vádolta, hogy nyugatról pénzelik őket, Vučić bejelentette 185 dokumentum publikálását (ami sokkal kevesebb, mint amennyit az ügyészség lefoglalt). Mivel már tanárok is sztrájkolni kezdtek, a kormány egy héttel előrébb hozta a téli szünetet. A tüntetések nem álltak le, a diákok december 25-én főügyészi segítséget kértek a vizsgálatokhoz, 30-án pedig vádat is emeltek Goran Vesić volt szerb közlekedési miniszter és Jelena Tanasković, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra volt igazgatója ellen. További volt kormánytagok és cégvezetők is a vádlottak padjára kerültek.
Téli szünet ide, karácsony oda, a tüntetések kitartottak. Egy belgrádi csendes megemlékezésen január 16-án egy autó hajtott a járdára, elgázolva és súlyosan megsebesítve egy húszéves lányt. Az elmenekülő sofőrt később elfogták. Egy héttel később olyan külföldi civil aktivistákat utasítottak ki a szerb hatóságok, akik egy konferenciára érkeztek, és a rendőrség szerint biztonsági kockázatot jelentettek Szerbiának. Múlt pénteken már általános sztrájkot hirdettek, ami az egyetemek és iskolák mellett cégekre és kulturális intézményekre is kiterjedt, az elnök pedig már azzal vádolta a tiltakozókat, meg akarják dönteni a kormányt.
Az egyetemisták hétfőn Belgrád fontos csomópontját, az Autokomandát vonták 24 órás blokád alá, amihez traktorokkal érkező gazdák is csatlakoztak. Ekkor jelentette be Vučić, hogy Miloš Vučević kormányfővel és Ana Brnabić házelnökkel közösen bejelentést tesz majd. Többen attól tartottak, hogy rendkívüli állapotot jelenthet be, ehelyett az államfő békülékeny hangnemet ütött meg.
Arról beszélt, hogy zajlanak az újvidéki tragédia miatti felelősségre vonások, rossz a légkör az országban, és teljesíteni akarja a diákok négy pontját. Az egyik ebből az, hogy minden maradék dokumentációt nyilvánosságra hoznak az állomásépület felújításával kapcsolatban. A második pont arra tért ki, hogy a tüntetők ellen erőszakot alkalmazókat állítsák bíróság elé, Vučić úgy tudja, 37 esetben ez már meg is történt. A felelős köztisztviselők leváltását is követelték a hallgatók, egy személyt már lecseréltek a köztársasági elnök szerint. Arról is beszélt, hogy legkésőbb szerdán elnöki kegyelmet ad a tiltakozások során eljárás alá vont 13 egyetemistának. Hozzátette még, teljesítették a felsőoktatási támogatás 20 százalékos növeléséről szóló követelést. Szerinte innentől a tüntetések törvényellenesek.
Vučić várható kormányátalakítást is belengetett, de a miniszterelnök lemondásának közvetlen előzménye a hétfő éjszaka Újvidéken történt támadás volt.
Olyan egyetemistákra támadtak rá, akik az SNS pártirodája elé, egy kukára ragasztottak protestmatricákat. Az irodából két ismeretlen, rövid hajú, erős testalkatú férfi jött ki, és rátámadt a fiatalokra, akiket bántalmaztak és fojtogattak, a támadásról készített felvételt törölték az egyik lány telefonjáról. Az egyetemisták kiszabadultak, de a négyfősre bővült társaság előbb gyalog, majd kocsival tovább üldözte őket, kis híján elütve őket. A matricázó csapat lánytagja súlyosan megsérült, kórházba szállították, kedden pedig elfogták a négy feltételezett támadót.
Miloš Vučevič miniszterelnök a történtek után kedden benyújtotta lemondását, amit az államfő elfogadott. „A pártnak amely, minden szinten nyert a választásokon, meg kell mutatnia, hogy képes felelősséget vállalni, és a hétfő éjjeli eset után hivatalosan is benyújtom a lemondásomat a miniszterelnöki pozícióról” – fogalmazott. Mint kiderült, a tüntetők másik kérése is teljesül, Milan Đurić újvidéki polgármester is távozik. A tiltakozások azonban folytatódnak, február 1-re, szombatra a három újvidéki Duna-híd blokádját szervezik a diákok.
A szerbiai Nova.rs alkotmányjogilag két utat lát a kormány lemondásával. Az egyik, hogy az államfő új kormányfőt ajánl a parlament figyelmébe konzultációk után. Ha a képviselők többsége bizalmat szavaz neki, felállhat az új kormány. Ha azonban 30 napon belül nem bólint rá a nemzetgyűlés az új kabinetre, az államfő előrehozott parlamenti választást kell, hogy kiírjon, miután feloszlatja a parlamentet.
Az újvidéki atrocitás lehetett az utolsó csepp a vezéráldozathoz
„Ilyen mély válság 2000 óta, Slobodan Milošević bukása óta nem volt”, lassan eljöhet az a pont, hogy bármi lehetséges lesz Szerbiában – mondta a Telexnek Juhász József Balkán-szakértő, az ELTE BTK egyetemi tanára kedden. Úgy magyarázta, hogy a személyi hatalomra épülő rezsimekre jellemző, ha a vezér megkapja az első ütéseket, kénytelen lesz vezéráldozatokat hozni, végül ezek a stabil rezsimek akár össze is tudnak omlani. „Úgy vagyunk, mint mondjuk 2000 augusztusában, amikor Szerbia forrongott, de nem lehetett kiszámítani, mi lesz egy-két hét múlva” – fejtegette a szakértő. Szerinte Milošević fő hibája a választási eredmény el nem ismerése volt, ez elég lett a tiltakozások feltüzeléséhez.
A mostani helyzetben Vučić kezére játszik Juhász szerint, hogy az ellenzék nagyon megosztott, szétdarabolt, a pártok egy része szélsőjobboldali. 2000-ben volt egy széleskörű, átfogó, kormányképes ellenzék, ma azonban az a paradox helyzet állt elő, hogy nincs ilyen. „Egy esetleges átmeneti kormány, amit a legtöbb ellenzéki párt követel, időt is adhat”, de egyelőre azt lehet mondani, hogy
Vučić nem egyetlen hatalmi kihívóval áll szemben, hanem spontán népi tiltakozáshullám történik.
Vučić Juhász szerint jól érzékelhette hétfői beszéde előtt, hogy a békülés másik alternatívája a rendkívüli állapot, viszont az „csak olaj lett volna a tűzre”. Ennek oka, hogy „itt nincsen Tisza Párt”, hanem sok kis apró, „egymással is vitázó pártocska” létezik. Vučić megpróbálta enyhíteni a feszültséget, azzal, hogy elfogadja a diákok pontjait.
„Afelé haladunk, hogy a diákok all-int kiáltanak”, és „érződik a levegőben a győzelem lehetséges szaga” – mondta Juhász. A szakértő szerint minden lehetséges most, a tüntetők akár Vučić távozását is követelhetik, valószínűtlennek tűnik, hogy feladják. A hétfő esti államfői ígéretek pozitív fogadtatását ráadásul elmosta az újvidéki diákverő incidens.
A kérdés az volt, hogy mi lesz a kormányülést követően, a hétfői után mindenki Vučić kedd esti beszédét várta, ott azonban csak annyit jelentett be, hogy 30 napon belül fel kell állnia az új kormánynak, vagy új választásokat kell tartani. Sokan a rendkívüli állapot kihirdetését sem tartották lehetetlennek, ahogy az előrehozott választás kiírását sem. Az SNS-nek van esélye megnyerni egy szavazást a jelenlegi szabályok szerint, de ha felállna egy átmeneti kormány, és új választási törvényt alkotnának, az már nem biztos, hogy a kormánypártnak kedvezne.
Hogy eszkaláció bekövetkezhet-e? Juhász kedden napközben úgy vélte, „benne van a pakliban, bár egyelőre nem látszott sok jele”. Szerinte az éjjeli újvidéki verekedők is inkább „spontán akarták megvédeni a pártirodát, nem központi utasításra, ez önjáró akció lehetett”. Ilyen „provokatőrkommandókat” szerinte bárki bevethet. A korábbi hetekben a tüntetők közé hajtó autósok sem központilag szervezettek voltak, nem úgy tűnik, hogy ez „nagy bűnözői bandák szervezett bevetése” lett volna – mondta az ELTE tanára.
Az újvidéki atrocitásnak Juhász szerint „utolsó csepp szerepe lehetett” Vučević lemondásában. Régóta tartalékolták ezt az opciót a vezéráldozatra, de hajnalig valószínűleg nem tervezték bevetni ezt a lehetőséget. Vučić mondott egy békülékeny beszédet, erre éjjel történt egy incidens, tehát a saját szempontjából következetes, hogy elfogadta a miniszterelnök lemondását – magyarázta Juhász.
Vučić engedményei kifoghatják a szelet
Mikecz Dániel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, aki társadalmi mozgalmakkal, politikai tüntetésekkel is foglalkozik, a Telexnek azt mondta, neki is a 2000-es, Milošević elleni „buldózeres forradalom” jutott eszébe. Szerinte a mostani tüntetések mozgalmi vonal mentén szerveződnek, elsősorban a fiatalabb, egyetemista, urbánus, magasabb státuszú, fiatal mag dominál. Ez a mostani hullám sokkal erősebben kötődik ehhez a közösséghez, de más csoportok is kapcsolódnak hozzá. Ami különbség a buldózerforradalomhoz képest, „hogy most olyan fajta rezsimváltási szándék nem látszik, mint 2000-ben”, az ellenzéki pártok aktivitása gyenge.
Ha létezik egy politikai alternatíva, az nagyobb veszélyt jelent a kormányra nézve, a tüntetők is jobban tudják érvényesíteni követeléseiket Mikecz szerint. Az 1990-es évek végén Szerbiában lényeges volt, hogy az önkormányzatokban szereztek először pozíciót az ellenzéki erők. „Az elszámoltathatóság, a korrupciós tematika összefogja a különböző követeléseket, ez megjelenik a régióban máshol is”, így többek közt Bulgáriában és Romániában is.
Az alapügy hasonlít is a romániai Bukarest tragikus diszkótüzéhez, a Colectiv-tűzhöz: egy rossz szakpolitikai döntéshozatal történt, amiben benne volt a korrupció, ez követelt áldozatokat. Abba a botrányba belebukott Victor Ponta miniszterelnök is.
A korrupcióellenesség Magyarországon is meg-megjelenik, de alapvetően más fogja össze a tiltakozásokat (például az oktatás szabadságáért tüntettek többször). A rezsimellenes tüntetéseknél jellemző, hogy a mozgalomban nemcsak azok vesznek részt, akik érintettek a konfliktusban, hanem az általános elégedetlenséget fejezik ki Mikecz szerint. „Nemcsak szakpolitikai kérdésekről van szó, hanem a kormány elleni elégedetlenségről” – magyarázta a szerbiai helyzetről a Telexnek.
Azzal, ahogy Vučić az elmúlt hetekben a tiltakozásokat kezelte, eszkalálták a tüntetéshullámot – mondta Mikecz Dániel, aki szerint elképesztő, ahogy reagált a történtekre a kormánypárt (mint a tüntetők bántalmazása, autós gázolások). Felmerül viszont, kik a verőlegények, ki engedi rá a huligánokat a tüntetőkre, és ha minderre nincsenek válaszok, az is elhúzhatja a tiltakozásokat.
„A tüntetések akkor veszélyesek a döntéshozókra, választott vezetőkre, ha hatással lesznek a népszerűségükre”, és ha kialakulhat egy társadalmi koalíció, aminek pártpolitikai következményei vannak – festette fel az alapállást a szakértő. Ha a saját, kormánypárti támogatók is szimpatizálnak a követelésekkel, akkor van gond.
Vučić engedményei viszont kifoghatják a szelet a diákok vitorlájából, ez azt mutatja, hogy vannak következményei az újvidéki szerencsétlenségnek. „Okafogyottnak tűnhetnek így a tüntetői követelések”, az engedmények segíthetik Vučićot Mikecz szerint. Hozzátette, végül is „bizonyos szempontból elérték a tüntetések a hatásukat”.
Amikor felszálló ágban van a tüntetés, sok csoport beáll mögéjük, szélesebb a társadalmi koalíció. Ha a különböző csoportok leszakadnak, akkor a közvélemény számára úgy tűnhet, hogy valami szektás csoportról van szó, akik még mindig elégedetlenek. Engedmények esetén tehát kifáradhat a mozgalom. „Végső soron az idő Vučićéknak dolgozhat”, már csak azért is, mert 2027-ben lesz legközelebb választás. Mikecz ezt összevetette a kegyelmi botrányból kinövő hazai Tisza Párt megerősödésével, aminek pont jól jött a nyár eleji EP- és önkormányzati választás.