Miközben a szerb tüntetők verték a magyar KFOR-osokat, Orbán Viktort is éltették

2023. június 09. – 07:08

Másolás

Vágólapra másolva

A Témában a héten a koszovói–szerb konfliktust és hátterét dolgoztuk fel, Brückner Gergő vendége Juhász József Balkán-szakértő, az ELTE BTK egyetemi tanára volt. A műsorban részletesen körbejártuk a koszovói felfordulás hátterét, a szemben álló felek álláspontját. Kiderül, mik a Koszovó helyzetét érintő aktuális nemzetközi politikai dilemmák, hogyan lett kiemelkedő a magyar jelenlét a KFOR békefenntartó egységben, és hogy hogyan csapódik le a barátkozós magyar–szerb viszonyban a konfliktus.

A koszovói–szerb feszültség újbóli kiéleződése miatt az utóbbi hetekben ismét tele vannak az újságok az ottani helyzettel. A kirobbanó zavargásnak magyar vonatkozása is van (mivel a KFOR-ban sok a magyar katona, ők is összecsaptak az önkormányzatiságért erőszakosan tüntető szerbekkel, többen meg is sérültek), így mi is kiemelten foglalkoztunk a kérdéssel.

Feldolgoztuk például, hogy miért tekinthető a magyar külpolitika kudarcának az eset.

Most a terület egy külső szakértőjével, Juhász József egyetemi oktatóval beszélte át részletesen Brückner Gergő a téma hátterét, kitérve számos olyan elemre, amelyről a friss eseménysorra fókuszáló cikkekben nem esett szó.

Az adásból kiderül:

  • Mi a konfliktus történelmi kontextusa? Hogyan alakult Koszovó etnikai összetétele, miért csökkent fokozatosan alacsonyra a szerbek létszáma a területen?
  • Szerbián belül mennyire egységes annak megítélése, hogy Koszovó önállósodását nem szabad elismerni? Milyen irányba lavíroz Aleksandar Vučić ebben az érzékeny témában?
  • Milyen nemzetközi fegyveres testületek próbálják biztosítani a térségben a nyugalmat, milyen jogosítványai vannak ezeknek? Mit csinál és milyen helyzetekben lép be a KFOR, amelyben kifejezetten nagy létszámú magyar kontingens is van?
  • A magyar–szerb kormányzati szintű barátkozás hogyan csapódik le a bonyolult koszovói viszonyrendszerben?
  • Alakul, nőhet még az országok közössége, akik elismerik Koszovót önállónak? Mi a helyzet az EU-n belüli megosztottsággal ebben a kérdésben?
  • Milyen a koszovói identitás, miben különbözik az albániai albántól, mennyire van a napirenden az Albániával való politikai egyesülés? Miért izgulhatnak egy ilyen ötlettől a környező országok? Milyen politikai és ideológiai tényezők befolyásolják ezt a kérdést, hogyan rivalizálnak egymással az egyes csoportok?
  • Hogyan bonyolítja meg a koszovói albánság elismerésének kérdését a boszniai szerbek ügye? Hogyan élesedik a viszony ennek mentén Vučić és Milorad Dodik boszniai szerb vezető között?
  • Milyen állapotban van a koszovói gazdaság, mik akadályozzák a fejlődését?
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!