Tíz éve mészárolták le a Charlie Hebdo szerkesztőségét
2025. január 7. – 16:19
Már 2005 óta feszültséget keltett az ummában, a muzulmán világban az európai médiában olykor megjelenő blaszfémia, azaz többek közt Mohamed prófétáról készülő, olykor gunyoros rajzok. 2005-ben a dán Jyllands Posten lapban jelentek meg Mohamed-karikatúrák, amik több országban erőszakos tüntetésekhez vezettek, majd a francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo is beszállt a próféta karikírozásába.
2015. január 7-én ezért az algériai származású Said és Cherif Kouachi úgy döntöttek, bosszút állnak a vallási közösségüket ért sérelemért, fegyveresen behatoltak a lap párizsi szerkesztőségébe és vérfürdőt rendeztek.
Összesen 12-en haltak meg a lőfegyveres támadásban, így olyan híres karikaturisták, mint – a beceneveikről ismert – Cabu, Wolinski, Charb vagy épp Tignous. A halottak közt volt egy utcán szolgálatot teljesítő, az életéért könyörgő, majd fejbe lőtt muszlim rendőr is. Az elkövető testvérpárt két nappal később a Charles de Gaulle reptér közelében szorították sarokba, majd lőtték agyon a rendőrök.
A Kouachikkal szinkronban az általuk ismert Amedy Coulibaly először lelőtt egy rendőrnőt, majd másnap egy párizsi kóser szupermarketben megölt négy embert és túszokat ejtett. Őt is megölték a rendőrök végül. A franciák szinte fel se ocsúdtak, ugyanazon év novemberében egy még súlyosabb, még koordináltabb támadássorozatban száznál többen meghaltak, majd 2016-ban jött a 86 életet követelő nizzai teherautós gázolás.
A tíz évvel ezelőtti esetre emlékezve a támadást túlélt, még mindig heti 50 ezer példányban terjesztett magazin különszámot adott ki – írja a BBC. Az „elpusztíthatatlan” feliratú címlapon egy röhögő, terpeszben egy géppuska csövén ülő (talán a szó szoros és átvitt értelmében is beleszaró) figura látható, aki pont a 32 oldalas jubileumi számot olvassa. Ebben a „Kinevetni Istent” című pályázat 40 győztes pályaművét mutatják be. Egy olyan rajz is bekerült, amin egy karikaturista azt kérdezi:
„Rendjén van egy képet rajzolni egy férfiről, aki egy olyan férfi képét rajzolja, aki épp Mohamed képét rajzolja?”
A kedden megjelent számban az egyik tulajdonos egy cikkben jelezte, a Charlie Hebdo vallásellenes tiszteletlenségének szelleme változatlanul él. „A vágy, hogy nevessünk, sose fog eltűnni” – írta a tíz évvel ezelőtti támadást túlélő Riss, polgári nevén Laurent Saurisseau. Riss szerint a szatíra, az optimizmus, az emberek nevetés utáni vágya segített nekik túlélni. „A nevetés, az irónia és a karikatúra mind az optimizmus megnyilvánulásai” – írta.
A támadásról Franciaország vezetői is megemlékeztek kedden, így jelen volt a támadás idején államfő François Hollande, Emmanuel Macron mostani elnök, valamint a kormány, a parlament és a főváros több vezetője is. Az egyik megölt karikaturista, Georges Wolinski képeiből kiállítás is nyílt egy párizsi galériában decemberben a France24 szerint.
A Charlie Hebdo működése persze már sohasem lesz olyan, amilyen a támadás előtt volt. A szerkesztőség már titkos helyen működik, a tagjaira testőrök vigyáznak. A francia média már sokkal óvatosabban közöl szenzitív tartalmat. 2020-ban az öncenzúrát megerősítette, amikor Samuel Paty iskolai tanárt lefejezte egy dzsihadista, mert Mohamedről szóló rajzot mutatott a diákjainak, akiknek épp a szólásszabadságról magyarázott. A héten pedig egy olyan pakisztáni férfinek a pere kezdődik el, aki Paty lefejezése előtt nem sokkal egy hentesbárddal sebesített meg súlyosan két embert egy irodaháznál, ahol azt hitte, a Charlie Hebdo működik (ez téves információ volt).
A fenyegetés továbbra is fennáll, Bruno Retailleau belügyminiszter szerint tavaly kilenc támadást hiúsítottak meg. Szerinte a fő veszély most már a Franciaországban született fiatalok radikalizálódása az internet segítségével.
A BBC felteszi a kérdést, maradt-e valami abból a szolidáris – a Je suis Charlie jelszóval jelzett – miliőből, ami a támadás után belengte Franciaországot. A vérengzés után kétmillió ember vonult végig Párizson François Hollande elnök és további állam- és kormányfők (többek közt Orbán Viktor) vezetésével, tiltakozva a radikálisok tettei ellen. A pesszimisták szerint a csata elveszett, az iszlám meghátrálásra késztette a nyilvánosságot, és már a francia baloldal is elhatárolódik a Charlie Hebdótól, amit balról olykor szélsőjobboldalinak, iszlamofóbnak, rasszistának és nőgyűlölőnek neveznek. A jobboldal ezért azzal vádolja a baloldalt, hogy csak a franciaországi muszlimok szavazataira hajt mindezzel.
A France24 idézi az Ifop közvélemény-kutatását is, miszerint a megkérdezettek 76 százaléka szerint alapvető jogok a szólásszabadság és a karikatúra szabadsága is, 62 százalék szerint pedig igenis ki lehet gúnyolni vallásokat. Riss ezt alátámasztotta a BBC-nek szólva, ugyanis szerinte az emberekben sokkal mélyebben gyökeredzik a Charlie Hebdo szellemisége, az nem tűnt el. „Része a kollektív emlékezetünknek.”
