Tisztogatást ígér Trump lehetséges új FBI-igazgatója

Miután Donald Trump már december eleje óta arról beszélt, hogy az FBI-t korábban többször is kritizáló, a megválasztott elnökhöz maximálisan lojális Kash Patelt látná szívesen a Szövetségi Nyomozóiroda élén, a mostani igazgató, Christopher Wray szerdán bejelentette, hogy még a januári beiktatás előtt távozik a pozíciójából. Alapesetben még szűk három év lenne hátra a megbízatásából. Wrayt még Trump nevezte ki az első ciklusa alatt 2017-ben tíz évre, de az elmúlt években számtalanszor keményen támadta az ellene is nyomozást folytató FBI-t és annak vezetését.

Trump az igazgató bejelentése után közösségi oldalán, a Truth Socialön arról írt, hogy „nagy nap Amerikának” Wray távozása, ami az igazságszolgáltatás fegyverként való felhasználásának végét jelenti. Azonban sokak szerint pont így nyílik meg az út az ügynökség átpolitizálásához, és tartanak Trump bejelentett utódjelöltjétől.

Trumpnak régóta szúrta a szemét

Wray lépése a CNN egyes forrásai szerint nem aratott osztatlan sikert. Ugyanis azért nevezik ki az FBI vezetőjét a Watergate-ügy óta egy évtizedre, hogy a politika felett álljon. A kritikák szerint Wray a lemondásával normalizálja Trump szeszélyeit, a cseréket még az ilyen fontos pozíciókban is.

Wray eleve kvázi politikai bosszúból lett kinevezve 2017-ben, miután elődje, James Comey az oroszok 2016-os választási beavatkozását vizsgálta. Azonban Wray regnálása idején is vizsgált két olyan ügyet az FBI, a Trump birtokán talált titkos iratokét és a Capitolium ostromát, amiknek a republikánus politikus állt a középpontjában, ezekből bírósági eljárás is lett.

Trumpnak az sem tetszett, hogy Wray azt vallotta, nincs bizonyíték választási csalásra 2020-ból, amit Trump köre a mai napig minden alap nélkül mégis hangoztat. A Capitolium ostromának ügyében elrendelt nyomozás pedig 1500 ember letartóztatásához vezetett, ebben az ügyben az illetékes vizsgálóbizottság Patelt is meghallgatta. Trump dühét sok republikánus törvényhozó is osztja, így a pártelit egy része szintén Wray távozását akarta. Trumpot különösen sértette, amikor a floridai Mar-a-Lagóban lévő villájában házkutatást tartottak a szövetségi nyomozók, ahol olyan titkosított dokumentumokat találtak, amiknek semmi keresnivalójuk nem volt ott. Trump azt is nyilatkozta a héten az NBC-nek Wrayről, hogy „lerohanta az otthonomat, lerohanta Mar-a-Lagót.”

Mindenesetre a CNN szerint Wray távozásának bejelentését az FBI főhadiszállásán álló ováció és könnyek egyaránt fogadták alárendeltjei részéről. Seth Moulton demokrata képviselő pedig azt mondta, sok ezer FBI-alkalmazott gondolkodik szintén a távozásról ezután, hisz lehet, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda ismét egy átpolitizált szervezet lesz. Wray mindenesetre sokat mérlegelt, hogy inkább megvárja-e a kirúgását, vagy elébe menjen, végül ez utóbbi mellett döntött.

Wray távozása után ideiglenesen az FBI helyettes igazgatója, Paul Abbate veszi át az iroda irányítását. Patel már jelezte, hogy készül az igazgatói posztra. „Alig várom, hogy zökkenőmentesen átvegyem a feladatokat, és hogy bebizonyítsam a szenátusnak, hogy megbízhatnak bennem, miközben helyreállítjuk az FBI tisztességét” – mondta a Trump által kiszemelt utód.

Pateli lendület

Jó pár ellentmondásos jelöltet nevezett már meg az amerikai elnökké választott Donald Trump a minisztériumok és állami szervek élére, de Kashyap (általánosan használt becenevén Kash) Patel valószínűleg ott van a top 5 legvitatottabb között. A hozzá hű ügyvédet Trump azzal a nem titkolt szándékkal akarja kinevezni az FBI élére, hogy alapos tisztogatást végezzen a szerinte átpolitizált szervezetben, és több, hozzá lojális embert ültessen a vezető pozíciókba. A CNN hozzátette, hogy belsős források szerint Andrew Bailey missouri főügyész is sokáig esélyes volt a pozícióra, de végül Patel futott be Trumpnál.

A CNN elemzése kitér rá, hogy az FBI-t az igazságügyi minisztériumhoz hasonlóan – aminek vezetője egyben a legfőbb ügyész is – sokkal közelebb hozná az új vezetés a Fehér Házhoz. A konzervatív Heritage Foundation sokat kritizált nem hivatalos kormányprogramjában, a Project 2025-ben az áll, hogy az FBI-nak vissza kell térnie alapvető feladatai ellátásához, így a közbiztonság és a jogrend védelméhez.

Nem tudni, Trump mennyit valósít meg beiktatása után a Project 2025-ből, de annak kritikusa a leginkább aggasztónak és veszélyesnek az igazságügyi minisztérium függetlenségének megszüntetését tartják, amivel teljesen az elnök személyes irányítása alá helyeznék a minisztérium alá tartozó FBI-jal együtt. Ezzel kritikusai szerint megnyílhat az út Trump előtt arra, hogy ígéretéhez hűen pereket és eljárásokat indítson politikai ellenfelei ellen, és egyben megakadályozza, hogy eljárásokat indítsanak a saját szövetségesei ellen.

Patel azt ígérte, megszabadítja a nyomozóirodát a politikától, miközben mélyen átpolitizált nyilatkozatokat tesz, és az egyik oldalhoz hűségesnek tartott emberekkel akarja feltölteni a felsővezetést.

Az FBI-nál 37 ezren dolgoznak 55 irodában az Egyesült Államokban, 60-ban a világ más részein, lefedve az összes fontos országot. Korábbi FBI-ügynökök és igazságügyi minisztériumi tisztviselők azt mondták, Patel nem vezetett még ilyen méretes szervezetet, ezért szerintük alkalmatlan a feladatra – írta a BBC. „Nagy a tét. Szakértői hozzáállást, kitartást, tapasztalatot, valamint erős etikai és erkölcsi iránytűt igényel” – mondta a munkáról az FBI korábbi helyettes vezetője, Gregory Brower. Szerinte akik nem voltak sosem FBI-ügynökök, azok nem tudják a szervezetet vezetni, úgyhogy ő kategorikusan ellenzi Patel kinevezését.

Ijesztőek Patel korábbi ígéretei: arra utalt, hogy elő fogják venni azokat a politikusokat, valamint médiamunkásokat, akik szerinte segítettek Joe Bidennek csalással megnyerni a 2020-as elnökválasztást. Mindezt úgy, hogy a mai napig nincsenek bizonyítékok vagy bírósági döntések, amik alátámasztanák a trumpista körök csalásról szóló legendáját.

Patel a washingtoni FBI-székházat is ki akarja üresíteni a sok kirúgással, „a mélyállam múzeumává” alakítaná át az egészet.

Patelt egyesek már eleve J. Edgar Hooverhez, az FBI-t az elődszervezetével együtt 1924-től közel fél évszázadig irányító igazgatóhoz hasonlítják, aki kiépítette a mai nyomozóirodát, amit aztán sokszor politikai célokra is felhasznált. Nem feltétlenül pártpolitikaiakra, miután négy demokrata és négy republikánus vezetés alatt is szolgált, ugyanakkor a fekete polgárjogi mozgalmakkal nem rokonszenvezett.

Kicsoda Kash Patel?

A 44 éves Patel indiai bevándorlók gyermeke, apja egy légitársaság pénzügyi tisztviselőjeként dolgozott. New York Queens városrészében nőtt fel, ahogy Trump is, de a tehetős Garden City elővároshoz is szoros szálak fűzik. Első diplomáját büntetőjogból és történelemből, a másodikat jogból szerezte, és korábban arról beszélt, hogy az egyetemen kezdett jobboldali nézeteket vallani. A tehetősnek álmodott jogi karrierjéből nem lett semmi, kirendelt védőügyvéd lett végül Floridában. Volt munkatársai szerint szerette a színes zoknikat, valamint felcsapni a lábait az íróasztalára, és úgy olvasni a Wall Street Journalt – írta róla a New York Times.

Patel később azt írta memoárjában, hogy már akkori munkája során megutálta az ügyészeket, a korrupciójukat és a folyton emlegetett mélyállamot, amit minden mögött ott látott. Ezen olyan radar alatt, a közvélemény szemei elől eldugva működő, a politikai-gazdasági elit egy része és személyes-üzleti érdekei által működtetett hálózatot ért, ami folyamatosan a konzervatívok ellen szervezkedik.

2013-ban Washingtonba került, ahol terrorellenes ügyész lett. Ott 2016-ban aztán eléggé megalázták. Egy Iszlám Államot támogató palesztin menekült ügyében zajlott egy eljárás, a texasi bíró pedig egy megbeszélést hirdetett. Patel szerint hazaparancsolták őt aktuális tádzsikisztáni kiküldetéséből, ami nem volt igaz, sőt több jogásztársa azt mondta, ezért ne repülje át a világot, de ő mégis megtette. A bíró megfeddte, amiért slamposan, a hirtelen összeszedett ruházatban, és nem megfelelő öltönyben érkezik a megbeszélésre, aztán gyakorlatilag kidobatta Patelt.

Patel az ilyen kisebb kudarcok ellenére később is szerette fontosságát hangsúlyozni. A 2012-ben a bengázi amerikai konzulátust ért, négy amerikai halottat követelt dzsihadista merénylet után azt állította, az ügyben elrendelt vizsgálatot voltaképp ő vezette. Ezzel szemben akkor még apró fogaskerék volt a gépezetben, aki többek közt csak az elfogatóparancsokat állította ki.

2017-ben, a Trump-kormány megalakulása után már bekerült a képviselőház hírszerzési bizottságához mint vezető nyomozó. A bizottság ekkor Robert S. Mueller különleges ügyész jelentését vizsgálta a választásokba való orosz beavatkozásról. Ekkor írta meg Patel a Nunes-jelentés néven futó összegzését, ami arról szólt, hogy a republikánusok szerint a demokraták ezzel az eljárással akarták besározni Trumpot. Ezért pedig azt az FBI-t is támadta, aminek hamarosan igazgatója lehet. Az ABC szerint egyébként Patel úgy vélte, hogy a demokraták valamiféle külföldi szervezeteket pénzeltek azzal a megbízással, hogy hintsenek el hamis információkat az FBI-nak.

A 2018-as félidős választásokon a jelentés névadója, Devin Nunes elbukta a képviselői körzetét, ezzel a hírszerzési bizottság elnöki székét is, így Patelnek is új munka kellett. Nunes minden erővel igyekezett benyomni az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói testületébe, aminek tagjai sokáig ellenálltak, mert megbízhatatlannak, önfejűnek és az alárendeltjeivel rosszul bánó vezetőnek tartották Patelt. Végül a tanács nemzetközi szervezetekkel foglalkozó részlegébe osztották be, de 2019-ben Trump már Ukrajna-ügyi igazgatóként hivatkozott Patelre, holott nem sok köze volt a háború felé sodródó országhoz – hacsak nem annyi, hogy ő is fűtötte azt az elméletet, hogy nem az oroszok, hanem az ukránok akartak beavatkozni a 2016-os választásokba. A New York Timesnak egy emailben maga Patel is tagadta, hogy Ukrajna ügyeiben valaha tanácsokat adott volna Trumpnak.

Patel neve a New York Times szerint egy 2019-es kupaktanácson tűnt fel először komolyabb szerepben. Az Ovális Irodába hívták össze a Trump-kabinet több nemzetbiztonsági szakértőjét, meglepetésre Patelt is. Ekkor már látható volt, hogy Trump kegyence, aki lépked felfelé a ranglétrán: előbb a politikai műveletek felelőse lett a Fehér Házban, majd a terrorellenes műveletek igazgatója a nemzetbiztonsági tanácsban. Trump ugyan elvesztette a 2020-as választást, de hátralévő elnöki hónapjaira Christopher Miller ügyvivő védelmi miniszter kabinetfőnökévé nevezte ki Patelt. Trump később az FBI vagy a CIA egyik vezető pozíciójába akarta ültetni Patelt, de a nagy ellenállás hatására ettől végül eltekintett. Bill Barr akkori főügyész egy magánbeszélgetésben erre úgy reagált:

„Csak a holttestemen át”.

Patel később K$H néven vállalkozást indított, amit nagy mértékben épített a Trumppal való közeli kapcsolatára. A márka alatt jelent meg már három gyerekkönyve, ahol varázslóként segíti Donald királyt. Szerinte ezek tökéletes és gunyoros ajándékok bárki liberális ismerőseinek. A Kormánygengszterek című memoárját még meg is filmesítette Steve Bannon politikai stratéga, podcaster.

Másik cége, a Trishul dollárszázezrekért adott tanácsokat republikánus politikusoknak és kampányszervezeteiknek. De Patel még oltástagadóknak szóló étrendkiegészítőket, Trump-pólókat is árult, valamint egy alapítványa is van, ami részben a Capitolium-ostrom miatt elítéltek családjainak, valamint veteránoknak segít.

A Times már a 2024-es elnökválasztás előtt arról írt, hogy Patel valami komoly pozícióba kerülhet, de akkor még nem lehetett sejteni, hova. Azzal mindenki tisztában volt, hogy lojalitása magas polcra helyezte Trump szemében. Charles Kupperman, Trump egykori helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta a Timesnak, Trump olyan embereket akar maga köré, akik gépiesen követik utasításait, és Patel egy szempillantás alatt segít majd kirúgni a neki nem tetsző embereket. Érdekesség, hogy a Times október közepi cikkében Patelt még a CIA, az igazságügyi minisztérium, vagy a nemzetbiztonsági tanács élére tippelték, az FBI nem jött szóba.

A mélyállam múzeuma, avagy nagy tervek

Az AP összeszedte Patel esetleges terveit. Az egyik első lenne, hogy bezárná a J. Edgar Hoover Building nevű épületet, azaz a nyomozóiroda washingtoni központját, amit 50 éve használnak, sőt másnap a „mélyállam múzeumaként” nyitná újra. Az ott dolgozó 7000 embert nem feltétlen rúgná ki, hanem a szélrózsa minden irányában szétszórná őket Amerikában, hogy „vadásszanak le bűnözőket”. Ez sok okból nehezen megvalósíthatónak tűnik. Patel írt már arról korábban, hogy leginkább azért vinné el a központot Washingtonból, hogy földrajzilag is távolabb legyen a politikától.

„Utána fogunk járni azoknak az embereknek a médiában, akik hazudtak az amerikai állampolgároknak, akik segítettek Joe Bidennek elcsalni az elnökválasztást.” Ez a 2023-as mondata jól jelzi, hogy

a média nem hajbókoló részével rossz viszonyt ápoló Trump embere lehet a furkósbot az elnök kezében a következő négy évben.

Ennek része lehet, hogy komolyabban elő fogják venni azokat, akik érzékeny kormányzati információkat kiszivárogtatnak újságíróknak, és persze magukat az újságírókat is, akik ezek alapján anyagokat publikálnak. Az NBC arról írt, Patel később finomította mondatait – azt állítva, hogy azokat kiforgatták kontextusukból –, miszerint csak azokat vennék elő büntető- vagy polgári jogi eszközökkel, akik vétettek a törvény ellen.

Persze mindezek mellett a sokat emlegetett mélyállam embereitől is meg akarja tisztítani a szövetségi ügynökségeket, bár kérdés, milyen jogalap kellene nyomozások indításához. Mivel Pam Bondi révén Trump-barát igazságügyi miniszter állhat a tárca élére, egy fokkal könnyebb dolga lesz Patelnek.

Az új igazgató az AP szerint az FBI kiterjedt megfigyeléseit is visszanyesné. A nyomozóiroda mostani vezetése ennek valószínűleg nem örülne, ugyanis a megfigyelések fontosak a feltételezett kémek és terroristák elleni harcban. Külföldön élőket és amerikaiakat egyaránt megfigyelnek, de főleg ez utóbbi okozott eddig vitákat az Egyesült Államokban. Patel nem szívesen engedélyezne ilyesmit, bár elismerte, ez is fontos eszköz a terrorellenes küzdelemben.

Végül az is régi Patel-terv, hogy visszanyessen a hírszerző szervekből, így a CIA-ből és a Nemzetbiztonsági Ügynökségből (NSA) is. Ezt persze FBI-igazgatóként nem tudja majd meglépni, de az FBI-nak is van saját hírszerző részlege, ami az AP szerint a szervezet mandátumának és büdzséjének jelentős részét adja. Épp 2001. szeptember 11. után lett kiterjedtebb ez a vonal az irodán belül a bűnüldözési tevékenység mellett.

Támogatók és ellenzők

A republikánus oldalról többen megvédték Trump választottját. „Kash Patel kulcsfontosságú nemzetbiztonsági pozíciókat töltött be a kormányban. Bőven alkalmas az FBI vezetésére és fantasztikus igazgató lesz belőle” – mondta róla Alex Pfeiffer, Trump átmenetet levezénylő csapatának szóvivője. Robert O’Brien, Trump korábbi nemzetbiztonsági szakértője azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy Patel inspirálni fog sok ügynököt, akik küzdeni akarnak a bűn, a kartellek és a kémek ellen.

Patel FBI-igazgatói kinevezéséről a végén a szenátus fog dönteni (itt 53-47 fős többségben vannak a republikánusok), és akadnak szkeptikus szenátorok. Mike Rounds, egy dél-dakotai republikánus arról beszélt, hogy Trump jó embert választott az FBI élére az első ciklusa alatt. Patellel kapcsolatban várakozásra intett: szerinte érdemes kivárni a folyamat végét. A texasi John Cornyn szenátor jelezte, Patel meghallgatásán majd szeretné, ha a jelölt tisztázná pár korábbi kijelentését.

Dick Durbin, a szenátus igazságügyi bizottságának leköszönő demokrata elnöke azt mondta, Trump egy „képzetlen lojalistát” akar megbízni a nyomozóiroda vezetésével, amit a szenátusnak el kell utasítania, hisz az az FBI fegyverként való felhasználásához és Trump bosszúhadjáratához vezetne.

Chris Murphy demokrata szenátor pedig arról beszélt, hogy Patel egyetlen képzettsége, hogy egyetért Trumppal abban, hogy az igazságügyi tárcát meg kell büntetnie, valamint le kell csukatnia és meg kell félemlítenie Trump minden ellenfelét. A szintén demokrata Peter Welch szerint az FBI vezetőjének az amerikai embereket és a közbiztonságot kellene megvédenie, nem a sajtót és politikai ellenfeleket vegzálnia. A connecticuti demokrata szenátor Richard Blumenthal pedig eleve szkeptikus azzal kapcsolatban, visszavonhatók-e olyan kijelentések, mint amiket Patel tett.