Ritka közbelépés kellett, hogy alig másfél órával a méreginjekció beadása előtt elhalasszák a kivégzést

Még órákkal a tervezett kivégzése előtt is úgy tűnt, beadják a halálos méreginjekciót egy férfinak Texasban, végül múlt hét végén az utolsó pillanatban döntött az állam legfelsőbb bírósága a halasztásról. A most 57 éves Robert Roberson volt az első, akit halálra ítéltek egy megrázott csecsemő szindróma miatti gyilkosság ügyében.

A helyi törvényhozás képviselői pártokon átívelve léptek közbe, mert szerintük is kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy valóban „megrázott csecsemő szindrómában” halt volna meg a halálsorra küldött férfi lánya, és hogy a halálához az apjának bármi köze lett volna. Arra azonban kevés esély látszik, hogy az ítéletét felülbírálják, így könnyen lehet, hogy csak néhány hónapnyi halasztást kapott.

Több mint húsz éve ártatlannak vallja magát

Robert Roberson szakácsként és építőipari munkásként dolgozott abban az időben, amikor kislánya, Nikki Curtis megszületett. A kislány édesanyjától már a szüléskor elvették a felügyeleti jogot, ami így Robersonhoz került – bár a nő szülei emiatt pereltek.

Roberson szerint kétéves lánya, Nikki Curtis épp beteg volt, amikor 2002. január 31-én éjszaka az ágyából kiesve talált rá. A férfi arra ébredt, hogy a kétéves kislánya felsírt. Miután visszafektette az ágyba, Roberson szerint addig beszélt a lányához, amíg mindketten vissza nem aludtak. Reggel, amikor megszólalt az ébresztő, észrevette, hogy a kislány szája kék, nem lélegzik, ezért bevitte a sürgősségire. Nikkit intubálták, de addigra már beállt a klinikai halál állapota.

A bírósági dokumentumok szerint az orvosok azonnal bántalmazásra gyanakodtak, mert zúzódások voltak a kislány fején, duzzanat volt az agyában és bevérzett a szeme is. Robersonon emellett nem látták, hogy súlyosan érintené érzelmileg, hogy meghalt a gyereke. A boncolás arra jutott, hogy a kislány tompa erejű fejsérülés és „megrázott csecsemő szindróma” (SBS) következtében halt meg.

Az elnevezés beszédes: frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki erősen megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya. A megrázott gyerek szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért, illetve haláláért felelős. Ugyanakkor a megrázott csecsemők sérülései alapján nem mindig egyértelmű a diagnózis.

Miután Nikki halálát emberölésnek minősítették, Robersont azonnal letartóztatták, és gyilkosság miatt emeltek ellene vádat. A tárgyaláson tanúk, köztük Roberson volt barátnője, annak lánya és unokahúga is azt vallották, hogy látták, amint dühében megütötte és megrázta kislányát. A férfi az emberölési per során nem volt hajlandó vádalku fejében bevallani, hogy ő ölte meg a lányát, és azóta is, több mint húsz éve ártatlannak vallja magát. Ügyvédje nem vitatta, hogy a kislány SBS-ben halt volna meg, így csak azzal érvelt, hogy a férfi nem akarta megölni a gyereket, és hogy Roberson egyébként értelmi fogyatékossággal él. A védelem stratégiája nem jött be: 2009-ben Roberson lett az első, akit SBS-t előidéző gyermekbántalmazásért ítéltek halálra.

A férfi azóta egy texasi börtön halálsorán élt, időközben autizmussal is diagnosztizálták. 2016-ban, egy héttel Roberson tervezett kivégzésének időpontja előtt a texasi büntetőjogi fellebbviteli bíróság felfüggesztette a kivégzését. Egy új törvény lehetővé tette, hogy a korábbi ítéleteket megalapozó tudományos bizonyítékokat felülvizsgálják, amennyiben a szakterület fejlődése ezt indokolja – így például az orvosi bizonyítékok is támadhatók. Roberson ügyét is újra megvizsgálták, a kilenc napon át tartó meghallgatáson pedig több szakértő kifejtette, hogy az SBS mára nem hiteles diagnózis. Ugyanakkor 2023-ban egy fellebbviteli bíróság megállapította: nincs elegendő bizonyíték, hogy felülbírálják az ítéletet.

Versenyt futottak az idővel

Robersont 2024. október 17-én este hatkor végezték volna ki méreginjekcióval. Napokkal a kivégzés előtt Roberson ügyvédeinek több fellebbezését is elutasították a bíróságon, a kegyelmi tanács sem támogatta a kérvényüket, és a szövetségi legfelsőbb bíróság is elutasította, hogy közbelépjen az ügyben. A férfi a magánzárkában töltött utolsó napját imádsággal töltötte, illetve telefonon beszélt a feleségével és a családtagjaival.

Közben viszont texasi törvényhozók az utolsó pillanatban elérték, hogy elhalasszák a kivégzést. Alig másfél órával a kivégzés kezdete előtt a texasi képviselőknek sikerült ideiglenes végzést szerezniük, miután hivatalosan beidézték az egyik képviselőházi bizottság elé Robersont. Arra hivatkozva, hogy a férfinek meg kell jelennie a meghallgatáson, a bíró elodázhatta a kivégzést. Csakhogy ezt a fellebbviteli bíróság felülbírálta, végül aztán a texasi legfelsőbb bíróság segítségével tudták a törvényhozók elérni a kivégzés elhalasztását.

A 86 texasi törvényhozóból, több tucat orvosi és tudományos szakértőből, ügyvédből és másokból álló kétpárti csoport – köztük John Grisham bestseller-író és a halálbüntetést támogató republikánusok – mind Roberson kegyelmét kérték. A CNN által kérdezett szakértők szerint példátlan, hogy törvényhozók így lépjenek fel a függőben lévő végrehajtás megakadályozása érdekében. Ügyvédei szerint Roberson megdöbbent, és megköszönte a támogatást.

Roberson támogatói közé tartozik az a nyomozó is, aki a Nikki halálának ügyében indult nyomozást vezette. „Örökké kísérteni fog, hogy segítettem az államnak halálra ítélni ezt az ártatlan embert” – mondta Brian Wharton.

A csoport most újra azzal érvel, hogy a „megrázott csecsemő szindróma” diagnózisa olyan kritériumok alapján született, amelyek mára elavultak, ráadásul sok érv szól amellett, hogy a kislány részben természetes, részben véletlen okokból kifolyólag halt meg.

Ritkán, de mentettek fel SBS vádjával elítélteket

Miközben a férfi a texasi börtönben ült, felfigyelt rá az Innocence Project – egy olyan szervezet, ami halálra ítélt embereknek ad jogi segítséget, amennyiben felmerült, hogy ártatlanok. A szervezet ügyvédei és a férfi támogatói azzal érvelnek, hogy Nikkit nem Roberson rázta halálra, ehelyett a kislány egy rosszul kezelt betegségbe halhatott bele.

Az Innocence Project első körben már azt is vitatja, hogy az SBS egyáltalán diagnosztizálható kórkép lenne. Azzal is érveltek, hogy még Norman Guthkelch – az az idegsebész, aki először leírta a kórképet – is kétségesnek talált egy sor SBS-esetet.

Ezt a megállapítást a gyermekbántalmazás elleni aktivisták hevesen vitatják, és a gyermekbántalmazásokat vizsgáló gyerekorvosok szerint a megrázott csecsemő szindróma létező jelenség. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia érvényes diagnózisként tekint az SBS-re, és a CNN-nek nyilatkozó, gyermekbántalmazásos esetekkel foglalkozó orvosok is erről beszéltek. „Az egyhangú következtetés az, hogy (Nikki) bántalmazás következtében fellépő fejsérülés áldozata volt” – mondta Sandeep Narang gyermekorvos és jogász, miután átnézte az ügyben tett vallomásokat.

Az SBS-szel kapcsolatban több statisztika is van arra, hogy pontosan hány esetben ítélhettek meg tévesen ilyen állapotot egy gyereknél. A felmentéseket számba vevő hivatalos adatok szerint 1992 óta a bíróságok 32 olyan embert mentettek fel, akiket korábban az SBS vádjával ítéltek el. Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia azonban vitatja ezt a statisztikát. Szerintük 2008 és 2018 között csak az esetek 3 százalékában helyezték hatályon kívül az ítéletet, és csupán 1 százalékban érvénytelenítették azt orvosi bizonyítékok miatt.

2020-ban az amerikai gyermekgyógyászok szövetsége viszont elismerte, hogy orvosi és jogi körökben sok esetben félreértelmezték a diagnózist. Egyes orvosok szerint több más állapot is okozhatja a megrázott csecsemő szindrómához kapcsolódó tüneteket. Ennek eredményeként az SBS-t ma már „kizárásos diagnózisnak” tekintik, ami azt jelenti, hogy csak akkor jöhet szóba, ha a tünetek mögött meghúzódó összes többi lehetséges okot először kizárják.

Támogatói szerint a kislánynak tüdőgyulladása lehetett

Roberson ügyvédei azzal érveltek, hogy más magyarázat is lehet Nikki halálára, és ezt az Innocence Project is levezette. A kislány betegesebb kisgyerek volt, már napokkal a születése után fertőzésekkel kezelték. Élete két éve alatt krónikus fülgyulladása volt, emellett légzési apnoé is rendszeresen fellépett nála, vagyis hirtelen leállt a légzése és elkékült.

A halála előtti héten Nikki hányt, köhögött és hasmenése volt. Amikor a tünetek öt nap elteltével sem szűntek meg, Roberson és édesanyja elvitték Nikkit a sürgősségi osztályra, ahol felírtak neki egy főként allergiára alkalmazott gyógyszert, majd hazaküldték. A kislány állapota nem javult, és 39,5 Celsius-fokos láza lett, így Roberson másnap reggel elvitte a gyereket egy másik gyermekorvoshoz. Ő is felírta az első gyógyszert, mellé pedig egy köhögéscsillapítót is.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala már betiltotta az említett köhögéscsillapító alkalmazását 18 év alatti gyermekeknél, mivel a szer légzési nehézségeket és halált okozhat. A másik gyógyszer szintén csak indokolt esetben adható gyerekeknek, de Új-Zélandon például nem adható 6 éven aluli gyerekeknek, mert az ottani hatóságok szerint halált okozó légzéskimaradást is okozhat.

Az Innocence Project azt is kiemeli, hogy az elkékült Nikki pont ahhoz az orvoshoz került a kórházban intubálásra, aki korábban félrekezelhette a tüdőgyulladását. Az orvos a már agyhalál állapotában lévő Nikki megvizsgálása után a látleletre azt írta, hogy a látható jelek alapján a kislányt bántalmazhatták. Az ügyvédek szerint ezután Nikkit egy másik kórházban intubálták, ahol egy olyan orvos vizsgálta meg, aki nem volt tisztában a kórtörténetével. Csak a bűnüldöző szervekkel és az anyai nagyszülőkkel beszélt, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy Nikki tökéletesen jól volt. A kislánynak egyébként a nagyszüleivel kellett volna lennie a betegsége idején, de ők Robersonra bízták a gyereket annak ellenére, hogy épp gyermekelhelyezési per folyt köztük.

Az Innoncence Project beadványában úgy véli, hogy a kislány súlyos vírusos és bakteriális tüdőgyulladásban halt meg, amely szepszissé, majd szeptikus sokká eszkalálódott. A kislány kórtörténetét és a boncolás eredményét három orvossal is megvizsgáltatták, köztük egy tüdőgyógyásszal, egy toxikológussal és egy gyermekradiológussal is.

A tüdőgyógyász szerint a kislányt két különböző típusú tüdőgyulladás fertőzte meg. A vírusos tüdőgyulladás ekkoriban még nem volt olyan elterjedt fogalom, mint ami a koronavírus idején lett – tette hozzá a CNN. Úgy vélte, hogy a kislánynál halálos oxigénhiányos állapot léphetett fel. A toxikológus-sürgősségi orvos arra a következtetésre jutott, hogy egy toxikológiai jelentés szerint Nikki szervezetében veszélyesen magas volt a prometazin szintje, ami az egyik gyógyszer miatt lehetett. Az orvos szerint a gyógyszer súlyosbította Nikki légzési problémáit, és valószínűleg felgyorsította a tüdőgyulladás miatt bekövetkező halálát.

Az új radiológiai szakvélemény különösen kalandos módon születhetett meg: a kislányról készített röntgenképeket 15 évig elveszettnek hitték a hatóságok, aztán 2018-ban mégis meglettek egy kórház pincéjében. Julie Mack, a gyermekradiológia szakértője arra a következtetésre jutott, hogy Nikki fején csak egyetlen kisebb ütés lehetett, ami egybevág azzal, hogy a kislány kieshetett az ágyból.

A Roberson mellett szóló bizonyítékok sora támogatói szerint itt nem áll meg. A kórházi személyzet a férfi érzéketlensége miatt is gyanakodott arra, hogy ő lehet a bűnös a gyerek halálában. Ahogy az is furcsának tűnt, hogy a férfi nem tudta rendesen elmagyarázni, mi a kislánya baja. Roberson nehéz kommunikációját az ügyvédei szerint két oknak lehet betudni: egyrészt a férfi összesen nyolc osztályt tudott elvégezni az iskolában, másrészt 2018-ra kiderült, hogy autizmussal él. Ez szerintük megmagyarázza a kislánya halála körüli furcsa érzelmi reakcióját, és azt is, hogy miért volt nehéz elmondania, hogy pontosan mi is történt, milyen állapotban volt a gyereke korábban.

A bíróságon is történt hiba az eljárásban. Az Innocence Project szerint az ügyészség egy olyan nővért is behívott tanúskodni, aki azt állította, hogy Nikki testén szexuális bántalmazás nyomai látszottak. Ezt korábban egyetlen orvos vagy ápoló sem említette, és az erre kifejlesztett tesztek sem bizonyították. Az ápolónő, aki szexuális zaklatás kivizsgálására külön képesítést kapó szakemberként mutatkozott be, valójában nem rendelkezett az ehhez szükséges tanúsítvánnyal. Az Innocence Project szerint a nő tulajdonképpen csak a pedofilokról alkotott személyes véleményét mondta el az esküdtszéknek, mindez azonban végzetesen erőszakos embernek festette le Robersont.

Nem sok esély van a felmentésre vagy enyhítésre

A kivégzést tehát egy időre meghiúsította, hogy a texasi képviselők a hétre meghallgatásra idézték be a férfit. Így Roberson hétfőn a képviselőház testülete elé járulhatott – volna.

A férfi ugyanis nem jelent meg személyesen a meghallgatáson, ahová beidézték, mivel az állam főügyésze biztonsági okokból megtagadta ennek engedélyezését. Az ügyvédei viszont megtámadták azt, hogy Roberson online kapcsolódjon be, arra hivatkozva, hogy az autista férfi amúgy is nehezen kommunikál, és nem ismeri a mostani technológiát, mivel már évtizedek óta börtönben ül. Roberson már egy korábbi Zoom-meeting után is azt nyilatkozta, hogy nem nagyon értette, mi történik.

A meghallgatás ettől függetlenül lezajlott. Még a Dr. Phil éven ismert tévédoktor is megjelent, és kijelentette, hogy nem létezik SBS, Robersont pedig nem tisztességes körülmények között ítélték el. A bizottság öt republikánus és négy demokrata képviselője rajta kívül szakértőket hallgatott meg. A CNN szerint Roberson ügyvédei most azt próbálják kiharcolni, hogy ha kell, a törvényhozók utazzanak a férfihoz a börtönbe, hogy ott hallgathassák meg.

Ettől függetlenül jelenleg nem sok esély látszik arra, hogy Robersont felmentsék. A kegyelmi kérelmét a texasi kegyelmi és feltételes szabadlábra helyezési testület elutasította. A kimaradásáról szóló döntéssel kapcsolatos nyilatkozatában a szövetségi legfelsőbb bíróság azt írta, hogy Greg Abbott texasi kormányzóra hagyják, hogy leállítja-e a kivégzést. Abbott nem akart kegyelmet adni az ügyben.

Robersonnak viszont még van egy kis haladéka, a támogatói pedig addig is folytatják a jogi hadjáratot. Mivel lejárt a halálos ítélet végrehajtására kiszabott idő, ezért a bíróságnak új időpontot kell elrendelnie a kivégzésre. A texasi törvények előírják, hogy a bíró legalább 90 nappal korábban tűzze ki a végrehajtás időpontját, ami azt jelenti, hogy Robersont a legkorábban a jövő év elején végezhetik ki.