Lettország és Románia területére is orosz drónok estek a hétvégén

2024. szeptember 9. – 12:26

Másolás

Vágólapra másolva

Összefoglalónk az orosz-ukrán háború hétfői híreiről:

Mégis csökkent az orosz nyomás a keleti fronton az ukrán hadsereg által egy hónapja indított kurszki betörés révén – derült ki az ukrán főparancsnok bejelentéséből. Olekszandr Szirszkij szerint az elmúlt hat napban „egyetlen métert sem haladt előre az ellenség”, azaz a Kelet-Ukrajnában az utóbbi hónapokban egyre nagyobb fölényben lévő, nagyon lassan, de folyamatosan haladó orosz erőknél is érződik a kurszki betörés hatása, amelynek nyomán Oroszországban ezer négyzetkilométert, több tucat kistelepülést vont ellenőrzése alá az ukrán hadsereg.

Korábban a hírek arról szóltak, hogy az oroszok inkább tudomásul vették az ukrán betörést, de nem akartak változtatni kelet-ukrajnai stratégiájukon, így nem hajtottak végre onnan átcsoportosítást és inkább növelték az Ukrajna elleni rakétatámadások intenzitását. Az ukránok így is nagy kockázatot vállaltak a kurszki betöréssel – amely az orosz társadalom ingerküszöbét is átvitte –, de a főparancsnok bejelentése alapján ennek már látszik az eredménye.

Szirszkij szerint ukrán részről a támadások kizárólag katonai objektumokat céloznak – igaz, az orosz hadsereg ugyanezt állítja saját, Ukrajna elleni támadásairól a 30 hónapja tartó háborúban.

Keleten az ukrán erők mindenképpen tartani akarják Pokrovszk települést, amelyet megcéloztak az oroszok, hogy onnan nagyobb eséllyel indulhassanak Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló részei, elsősorban Kramatorszk ellen. A Pokrovszk körbezására törekvő orosz erők egyelőre nem értek célt.

Szirszkij szerint nőtt az esély a város megtartására és egészében csökkent az orosz tűzerő fölénye: tavaly az oroszok kilőtt lőszereinek, lövedékeinek mennyisége ötszöröse volt az ukrán erőkének, most ez az arány kétszeres lett.

Ukrán katonai vélemények szerint a kurszki betörésre adott visszafogott orosz reakció – elvégre már egy hónapja nem tudják felszámolni a támadást az orosz erők – azt mutatja, hogy Oroszországnak nagyobb lakossága és többszörös ipari kapacitása ellenére nincsenek meg a forrásai egy hosszan elhúzódó háborúhoz.

A főparancsnok elmondta, hogy a Kurszk elleni küzdelem segíthet az ország északi részének védelmében az orosz rakétatámadások ellen, amelyek civil célpontokat is érnek. A nagy hatótávolságú rakéták ellen azonban ezek nem nyújtanak védelmet, ahhoz a légvédelem erejét kell növelni nyugati segítséggel, valamint fontos lenne, hogy Ukrajna oroszországi célpontok ellen is bevethesse a nyugatról kapott, nagy hatótávolságú légvédelmi eszközeit.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij korábban elmondta, hogy a kurszki területekre Ukrajna nem tart igényt, azokat a béketárgyalásokhoz szükséges erősebb alkupozíció érdekében tartja meg, ameddig szükséges, hogy az orosz erők visszavonuljanak az Ukrajnából elfoglalt területekről.

Drónok estek Lettország és Románia területére

A lett hadsereg hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy orosz drón csapódott be szombaton az európai uniós és NATO-tagország területén – írja az MTI. A közlemény szerint a pilóta nélküli repülő szerkezet robbanószerekkel megrakott iráni gyártmányú Sahíd volt.

A drón az orosz határ közelében fekvő Rezekne várostól nem messze található Gaigalavánál csapódott be. „A robbanófej fél méternyire fúródott a talajba, és a helyszínen hatástalanították” – közölte újságírókkal Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsnoka.

A tábornok nem közölte, hogy hogyan és mikor hatástalanították a drónt. Viesturs Masulis ezredes, a lett légierő parancsnoka szerint a drón nem szándékosan repült Lettországba, csak odatévedt. A drónt a légvédelem már akkor észlelte, amikor még Fehéroroszország légterében tartózkodott, így volt idejük reagálni – tette hozzá a parancsnok.

A román védelmi minisztérium hétfőn szintén azt közölte, hogy orosz drón maradványaira bukkantak a román hatóságok Románia területén, a Tulcea megyei Periprava település térségében. A drónmaradványokat az ukrán határ közelében találták, abban a térségben, ahol vasárnap becsapódási zónát azonosítottak, miután előző éjjel az orosz hadsereg Duna menti ukrán célpontokat támadott.

Svédország katonai segélycsomagot küld, Irán tagadja, hogy támogatnák az oroszokat

Svédország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának 4,6 milliárd svéd korona (körülbelül 153 milliárd forint) értékben – jelentette be Pal Jonson svéd védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.

Az új svéd segélycsomag tartalmaz hat darab kishajót, álcázási felszereléseket a korábban átadott PBV 302-es lánctalpas páncélozott szállítójárművekhez és Robot System 70-es hordozható légvédelmi rendszerekhez. Emellett gyalogsági lövedékeket, páncéltörő aknákat, gránátvetőket lőszerekkel, védőfelszereléseket, sisakokat és téli egyenruhákat is küldenek Kijevnek. Ezt a csomagot is figyelembe véve Svédország 2022 februárja óta 48,1 milliárd svéd korona (1595 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, ebből idén 25 milliárd svéd korona (829 milliárd forint) értékben.

Irán viszont tagadja, hogy rakétákat szállítanának Moszkvának – írja az MTI.

„Egyetlen rakétát sem szállítottak Oroszországba, ez az állítás csupán a pszichológiai hadviselés egyik eszköze. Irán nem támogatja az ukrán-orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem” – jelentette ki az Iráni Forradalmi Gárda legnagyobb ipari vállalatának egyik vezetője.

Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője viszont azt mondta, hogy az iráni ballisztikus rakétaszállítmányokról szóló médiajelentések hitelesek.

Az Egyesült Államok pénteken közölte, hogy Irán részéről bármilyen ballisztikus rakéta Oroszországnak történő átadása markáns eszkalációt okozhat az ukrajnai háborúban. Ezt az álláspontot erősítette meg hétfőn a NATO szóvivője is, aki szerint a védelmi szövetség tud a médiajelentésekről, de arról nem nyilatkozott, hogy ezek megfelelnek-e a tényeknek.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!