Von der Leyen: Okolták valaha a magyarokat az 1956-os szovjet megszállásért?

Bár nem mondta ki Orbán Viktor nevét, élesen kritizálta a magyar kormányt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferencián elmondott megnyitóbeszédében, írja a 444. A közép-kelet-európai országok vezetői azért gyűltek össze Prágában, hogy a kontinensre leselkedő veszélyekről tárgyaljanak. Von der Leyennek ez volt az első nyilvános beszéde, mióta másodszorra is megválasztották a Bizottság élére.

A konferenciát Petr Pavel cseh államfő és von der Leyen nyitották meg, utóbbi a magyar kormány oroszbarát politikáját is ostorozta, és azt, ahogy az orosz-ukrán háború kérdését kezelik Orbánék.

A háborúval kapcsolatban hangsúlyozta a Közép-Kelet-Európa kiemelt szerepét, és azt, hogy a régió szerinte az európai szolidaritás központja lett. Von der Leyen elmondta, Európa ismét megtanulhatta, a békét nem szabad biztosítottnak tekinteni. Kitért arra is, hogy a régió országai már évekkel korábban figyelmeztettek Putyin valódi céljaira, és már akkor hallgatniuk kellett volna Közép- és Kelet-Európára. Von der Leyen ezután úgy folytatta, vannak még politikusok az EU-ban, sőt, a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat, Putyin hatalomvágya helyett Ukrajna szabdságvágyát hibáztatják.

„Ezért szeretném megkérdezni őket: Hibáztatnák-e valaha is a magyarokat az 1956-os szovjet invázióért? Hibáztatnák-e valaha a cseheket az 1968-as szovjet elnyomásért? A válasz ezekre a kérdésekre nagyon egyértelmű: a Kreml viselkedése akkoriban törvénytelen és kegyetlen volt. És a Kreml viselkedése ma is törvénytelen és szörnyű.”

– mondta az Európai Bizottság elnöke.

Beszédében a béke kérdésére is kitért: elmondta, bár az európiaiak sokféle nyelvet beszélnek, egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás. Von der Leyen szerinte azok, akik nem támogatnák tovább Ukrajnát, nem békéért, hanem megbékítésért és Ukrajna alávetettségéért érvelnek. Hozzátette, szerinte a béke nem egyszerűen a háború hiányát jelenti, hanem egy olyan megállapodást, ami a háborút lehetetlenné és szükségtelenné teszi. Épp ezért az a feladatuk, hogy elérjék, Ukrajna olyan helyzetbe kerüljön, hogy tárgyalhasson ilyen típusú békéről, ehhez pedig elő kell segíteni európai integrációjukat.

Beszédét két tanulsággal zárta, amelyet Európa az orosz-ukrán háborúból tanulhatott. Az egyik, hogy illúzió volt, hogy a gazdasági kölcsönös függőség a biztonságot jelent, és az oroszok nem támadnának Európára, amíg az onnan veszi a gázt. Emiatt a háború kezdete óta Európa rengeteget fektetett be megújuló energiaforrásokba, Putyin zsarolása így meggyorsította is az európai energiaátállást.

A második lecke szerinte, hogy korábban nem fordítottak elég figyelmet a védelmi kiadásokra. Von der Leyen azt mondta, nem tudja eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepe van az Ukrajna amerikai támogatásának. Elmondta, a hála mellett felelősséget is érez: Európa védelme elsősorban Európa feladata kell legyen.

Orbán Viktor békemissziójának kezdete óta még több kritikát kapott a oroszbarát politikája miatt. Pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Orbán azzal verte ki a biztosíték sok tagországnál és EU-s vezetőnél, hogy nem egyeztette előre az orosz és a kínai elnökkel való találkozásait.