Putyin beiktatására tovább élesítették a civilekkel szemben bevethető, külföldi ügynökök elleni törvényt

Tovább szigorított ügynöktörvény elfogadása után kezdi meg ötödik államfői ciklusát Vlagyimir Putyin. A 71 éves orosz elnököt – aki egy 2008–2012-es kormányfői ciklussal együtt 25. éve van hatalmon – kedden iktatták be, így hivatalosan is megkezdődött 2030-ig tartó mandátuma, amely várhatóan a „szuverén demokrácia” megőrzésére hivatkozva tovább építi le a demokratikus berendezkedés egyébként is egyre formálisabb elemeit.

Az elnök beiktatási beszédében az ország ezeréves történelméből adódó kötelezettségekről, családi értékekről, hagyományok megőrzéséről beszélt, külön kitért az Ukrajna ellen indított háborúban – orosz hivatalos terminus szerint különleges katonai műveletben – részt vevők hősiességére. Szerinte Oroszország megbízható partner, amely kész a Nyugattal való párbeszédre, de nem említette meg, hogy a szinte megszakadt kapcsolat oka épp az, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

„Nem állunk el a párbeszédtől a nyugati államokkal. A döntés rajtuk áll: továbbra is vissza akarják-e fogni Oroszországot a fejlődésben, agresszív politikát folytatni, szüntelenül nyomást gyakorolva országunkra, vagy keresik az utat az együttműködéshez és a békéhez” – idézte az elnököt a szovjet nevét 2014 óta újra viselő állami hírügynökség, a TASZSZ. „Ismétlem: a megbeszélések lehetségesek akár a biztonságról és a stratégiai stabilitásról is” – mondta Putyin, aki szerint a háborús eszkaláció veszélyét a Nyugat gerjeszti – ehhez nagyon hasonló a magyar kormány retorikája is.

Talán volt magyar vendég, de hivatalosan nem tudni

Putyin keddi beiktatására nyugati országok nagykövetei is meghívást kaptak, ám a diplomáciai képviseletek megosztottak voltak abban, hogy megjelenjenek-e a nyugati részről vitathatónak tekintett választások eredményeképp győztes elnök beiktatásán.

A Deutsche Welle és a Reuters előzetesen tudni vélte, hogy a rendezvényen nagyköveti szinten az EU-ból hat ország lesz jelen: Magyarország mellett Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Szlovákia.

Ugyanakkor a hivatalos orosz beszámolók kerülték a beiktatás után a felsorolást, a TASZSZ is csak a német dpa-ra hivatkozva írta előzetesen, hogy az EU-nak ezen tagállamai lesznek ott a rendezvényen, amelyről a német és az amerikai diplomáciai képviselet is hiányzott.

Az amerikai külügyminisztériumhoz kötődő Szabad Európa Rádióhoz tartozó orosz nyelvű Nasztojascseje Vremja (Jelen Idő) írta egyedül múlt időben, hogy az EU fentebb említett tagállamai jelen voltak nagyköveti szinten a beiktatási ceremónián.

A magyar külügyminisztérium kedden nem reagált a Telex ezzel kapcsolatos megkeresésére.

KKM: A magyar nagykövet természetesen jelen volt

Frissítés: cikkünk megjelenése után a külügyi és külgazdasági minisztérium mégis válaszolt: „Mivel Magyarország moszkvai nagykövete meghívást kapott a beiktatási ünnepségre természetesen részt vett az eseményen, pont úgy, mint a francia, a görög, a máltai és a ciprusi nagykövetek, valamint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagykövetei, képviselői.”

Azt viszont tudni, hogy Steven Seagal hollywoodi színész, aki orosz és szerb állampolgárságot is kapott az elmúlt évtizedben, jelen volt a Kremlben a meghívott 2600 vendég között, akik közé olyan gyerekeket is meghívott az orosz vezetés, akiknek valamely szülője orosz értelmezés szerint hősként halt meg az Ukrajna ellen indított háborúban.

Régóta szűkül a nyilvánosság tere

A hatalmi monopólium kiépítésének folyamata és ezzel a demokratikus berendezkedés leépítése legalább 2011 óta tart – ekkor még látványos tüntetések voltak Moszkvában a vitatható parlamenti választások és Putyin elnöki pozícióba való visszatérése környékén, majd az első ügynöktörvényt 2012-ben fogadták el –, de a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háborúval mindez felgyorsult. A sajtó mozgástere is végzetesen leszűkült, sok médium és újságíró kényszerült külföldre.

A Kremllel kritikus hangok elhallgattatásának újabb szintjét jelezte Alekszej Navalnij ellenzéki vezető halála az északi sarkkör közelében lévő börtönében, majd a márciusi elnökválasztás, ahol már egy nem különösebben ismert ellenzéki jelölt elindulását is megakadályozta a követő Központi Választási Bizottság. Helyszíni riportunkat a választás előttről itt olvashatja, arról pedig, hogy a szankciókat hogyan éli meg Oroszország, itt írtunk helyszíni tapasztalataink alapján.

A hétfőn elfogadott, az ügynöktörvényt érintő szigorítás újabb lépés az egyre nyíltabban autokrata rendszer felé, amely a jelek szerint a legitimációját a jövőben már nem is annyira az egyébként is formális választásokból akarja meríteni. Hanem sokkal inkább abból, hogy az ország kizárólagos védelmezőjeként jeleníti meg magát, a végletekig megkönnyítve, hogy a politikai ellenfeleket saját országuk ellen ténykedő, külföldi érdekekért eljáró erőknek kiáltsa ki.

A 2012-ben elfogadott, kezdetben nem kormányzati szervekre vonatkozó törvény többször szigorodott: 2017-től sajtóorgánumokra, 2020-tól már magánszemélyekre is ráaggathatta a hatalom a külföldi ügynök jelzőt. Ehhez idővel már nem is volt szükséges az, hogy külföldi anyagi támogatást kapjon, aminek alsó határa egyébként sem volt megszabva az orosz törvényben. 2022-ben már úgy fogalmazott a törvény, hogy külföldi ügynöknek minősülhet az is, aki „külföldi támogatásban részesül vagy nyomásgyakorlással, meggyőzéssel vagy egyéb módon” hatnak rá külföldről. A hatalom eleinte csak átláthatóságra hivatkozott, jelezve, hogy az érintetteket ez tevékenységükben nem korlátozza.

Az akkori módosítás kimondta, hogy a külföldi ügynökök nem végezhetnek felvilágosító és oktató munkát a fiatalkorúak között, nem oktathatnak állami és önkormányzati oktatási intézményekben, nem szervezhetnek nyilvános rendezvényeket, nem dolgozhatnak választási bizottságokban, nem vehetnek részt állami tendereken, és tavaly óta már semmilyen állami forrásból nem részesülhetnek. Márciustól már reklámok elhelyezése is tilos lett azokon a felületeken, amelyek külföldi ügynöknek minősített szervezethez, sajtóorgánumhoz köthetők. Pénzügyi elszámolásuk is szigorúbb lett, működésükbe pedig a korábbiaknál is mélyebben betekinthet az igazságügyi minisztérium, amely lényegében saját hatáskörben dönt arról, hogy kit tekint külföldi ügynöknek.

Ez utóbbi tény teszi különösen fontossá a hétfői szigorítást. A módosítás ugyanis kimondja, hogy ezen túl a külföldi ügynöknek minősített személy nem indulhat választásokon, illetve hogy

elveszítheti mandátumát, aki külföldi ügynöknek minősül. Akkor ugyan 180 napja van arra, hogy ettől a minősítéstől megszabaduljon, ám mindez kizárólag az állam kegyén múlik majd.

Eddig tehát formálisan még igaz volt, hogy ugyanazok a jogok illetnek meg egy mandátumért induló, külföldi ügynöknek minősített személyt, és az is, hogy ha a gyakorlatban valójában egyenlőtlen politikai versenyben mandátumot nyerne, akkor ugyanaz a jogi mozgástér és védelem illeti meg, mint mindenki mást.

Innentől azonban a Kreml lényegében deklarálta, hogy létrehozta az orosz állampolgárok másodrangú kategóriáját, amelybe bűncselekmény elkövetése nélkül kerülhet bárki, akire az állam rámutat.

Egy kiskaput bezárva nyitottak ki egyet Putyinnak

Az elnök beiktatásával véget ér a jelenlegi kormány mandátuma is, ezzel a 2020 januárjában váratlanul kinevezett Mihail Misusztyin kormányfő megbízatása is lezárult. Putyinnak két héten belül kell kormányfőt javasolnia, aki majd a kormány tagjaira tesz javaslatot, róluk pedig végül a parlament szavaz.

Az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov valószínűnek nevezte, hogy az elnök a beiktatása után még kedden javaslatot tesz a kormányfő személyére, és a parlament még a héten szavaz is róla. Egyelőre azonban az új kormányfő személyéről csak találgatások vannak, bár könnyen lehet, hogy Misusztyin kap újabb felkérést a posztra.

Putyin egy alkotmánymódosítás révén kezdhet bele újabb hatéves ciklusába, annak ellenére, hogy a módosítás valójában egy olyan kiskaput zár be, amelyet Putyin 2012-ben kihasznált. Az először Borisz Jelcin váratlan lemondásával 2000. január 1-jével ideiglenes elnökként, majd a márciusi elnökválasztás után beiktatott elnökként hatalomra került Putyin 2004-ben nyert újabb választást. Az akkori alkotmány szerint egy személy legfeljebb két egymást követő cikluson át tölthette be az államfői posztot. Ez azonban lehetővé tette azt az értelmezést, hogy egy megszakítás után ismét visszaülhetett az elnöki székbe.

Ebből a megfontolásból 2008 és 2012 között Dmitrij Medvegyev volt Oroszország elnöke, miközben Putyin kormányfőként gyakorolta a valódi hatalmat. Medvegyev – aki kormányfő is volt, jelenleg pedig a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese Putyin alatt, emellett pedig a Kreml legvadabb megmondóemberévé vált – elnöki évei alatt alkotmánymódosítást hajtott végre, négyről hat évre emelve az elnöki mandátum hosszát. Medvegyev 2012-ben nem indult, így tért vissza Putyin, ekkor tehát már hat évre. Ő 2018-ban – betartva a két ciklust – újra elnökké választatta magát. A 2024-ben lejáró ciklus után nem indulhatott volna, 2020-ban azonban módosították az alkotmányt.

Ez ugyan szigorított, ugyanis kimondta, hogy egy ember összesen csak két ciklus erejéig lehet elnök – egy megszakítás után sem térhet tehát vissza ezen túl –, azonban leszögezte azt is, hogy a szabálynak nincs visszaható hatálya, azaz Putyin is a nulláról kezdhetett. Ezzel jogilag lehetőséget kapott nemcsak arra, hogy 2024-ben induljon – ezt a választást nyerte meg márciusba –, de arra is, hogy egy utolsó ciklusra 2030-ban is pályázzon, és akár 2036-ig, vagyis 84 éves koráig hatalmon maradjon.

Igaz, a hatalom lojális szervezeteként működő Orosz Pravoszláv Egyház (RPC) feje ennél jóval hosszabb időt kívánt Putyinnak a hatalom élén. „Adja isten, hogy az évszázad vége jelentse az ön irányításának végét” – mondta Kirill pátriárka a 2100-ban 148 éves Putyint köszöntve.