Orbán lengyel szövetségesének és Tusknak is van miért örülnie és aggódnia
2024. április 9. – 21:27
Értelmezés kérdése, hogy ki a vasárnapi lengyel helyhatósági választások igazi győztese. Jarosław Kaczyński pártja, a nyolc év után tavaly ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) éppúgy talál ehhez érvet, mint Donald Tusk vezetésével a kormányzó Polgári Koalíció (KO). De mindketten bőven kaptak figyelmeztető jeleket is arra, hogy helyzetük megingatható, ennek tudatában készülhetnek a júniusi EP-választásra.
Győzelmet hirdethet a vasárnapi helyhatósági választások után a lengyel kormány legnagyobb ereje, a Polgári Koalíció (KO), de ellenfele, a tavalyi parlamenti választások után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) is. Más szögből nézve azonban veszítettek is várakozásaikhoz vagy korábbi pozícióikhoz képest, és ez kihathat a júniusi európai parlamenti választásokra is.
A KO koalíciós partnere, a Harmadik Út (TD) – amely az EP-ben a KO-hoz hasonlóan a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) soraiban ül – azonban várakozáson felül teljesített. Emellett két biztos vesztese is van a választásoknak, és ez meghatározza a két főszereplő pozícióját is: az egyik a PiS potenciális szövetségese, a tőle is jobbra álló Konföderáció (Konfederacija), amely a vártnál gyengébben szerepelt, és a szavazatok 7,23 százalékát szerezte meg, amellyel az önkormányzati mandátumok alig 1,1 százalékát kapta, a másik pedig a KO koalíciós partnere, a Baloldal (Lewica), amely 6,32 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok nem egészen 1,6 százalékáig jutott.
Április 21-én második fordulót is tartanak majd azokon a településeken, ahol egyik jelölt sem érte el az 50 százalékot.
Tusk és Kaczyński is győzött és vesztett is
Donald Tusk kormányfő akár elégedett is lehetne: az általa vezetett KO a 16 vajdaságból 11-ben megszerezte a többséget, a szavazatok 30,6 százalékát kapta, majdnem annyit, mint a parlamenti választásokon – ott 30,7 volt –, amelyen a PiS mögött második helyen befutva, de szövetségeseivel együtt kormánykoalíciót alakíthatott. A 16 vajdaság közül kilencben a legtöbb mandátumot szerezte és koalíciós szövetségesével, a liberális konzervatív, agrárfókuszú TD-vel még további két vajdaságban megszerzik a többséget.
Közben a PiS az eddigi 9 helyett csak 5 vajdaság közgyűlésében (sejmikben) marad többségben, de helyenként ehhez is kell a Konföderáció megfogyatkozott mandátuma. (2018 előtt a helyhatósági választásokat négyévenként tartották, 2018-ban hatéves ciklust határoztak meg, ám a következő választást már öt év múlva tartják.) A kép azonban a PiS sikere felől is nézhető: országosan a Jaroslaw Kaczyński vezette párt szerezte a legtöbb szavazatot, 34,27 százalékot.
„A PiS elmondhatja, hogy országosan elsők lettek, ez tény, több mint három százalékponttal a KO előtt végeztek. Sokkal jobban mozgósították a szavazóikat, mint Tuskék” – mondta a Telexnek a Gazeta Wyborcza lengyel lap főszerkesztő-helyettese. Igaz, Bartosz Wieleński szerint
a kormánypártok szavazói közül sokan úgy gondolhatták, hogy a tavalyi parlamenti választások után a PiS már nem jelent akkora veszélyt, így kevésbé voltak aktívak az egyébként is inkább kirándulásra csábító időben.
Jól látható, hogy ahol magasabb volt az aktivitás – az ország keleti részén –, ott a PiS sokkal jobban szerepelt, mint Nyugaton, ahol alacsonyabb részvétel mellett a KO futott be elsőként. „A PiS szavazói inkább érezték kötelességüknek a részvételt, mint a liberálisok, akik közül főleg a fiatalok maradtak távol” – adott részleges magyarázatot Wieleński a konzervatívok bizonyos tekintetben sikeresebb szereplésére. Igaz, a szavazatok eloszlása miatt az összes sejmikben megszerzett mandátumokban a különbség már jóval kisebb: 181 mandátum szemben a KO 180 mandátumával – azaz az összesen 447 hely 40,49 százalékát kapta a PiS és 40,27 százalékát a KO.
Az 51 százalékos részvételi arány országosan a korábbi helyhatósági választásokhoz képest nem volt alacsony, sőt, ez volt az egyik legmagasabb. Ugyanakkor ez jóval elmarad a tavalyi parlamenti választástól, amelyen a választók 74,4 százaléka vett részt.
„Szomorú, de általános jelenség, hogy az embereket kevésbé érdeklik a helyhatósági választások, pedig nem mindegy, hogy kik az önkormányzatok tagjai, a városok polgármesterei” – mondta Wieliński. Szerinte a kampány alatt a pártok nem is igazán törekedtek arra, hogy a helyhatósági választások helyi jellegét hangsúlyozzák. „Inkább a pártok nevei alapján döntöttek a szavazók, programokról kevéssé volt szó. Bevallom, sok jelöltet én magam sem ismertem a saját választói körzetemben varsóiként sem, ezzel a választók többsége még inkább így lehetett.”
Kaczyński időt nyert
Wieliński szerint a PiS eredménye valamennyire lendületet adhat a Brüsszellel a Fideszhez hasonlóan előszeretettel hadakozó Kaczyńskinek, akinek kormányzása alatt a jogállamiság leépítésére irányuló lépései miatt Lengyelország sem fért hozzá minden EU-s forrásához. Így az sem kizárt, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon is jobban szerepelhet a párt. „Kaczyński most időt nyert, félresöpörhette a párton belüli konfliktusokat, felmutathatta, hogy mi vagyunk az elsők, de az is látszik, hogy nélküle a pártja nem lesz életképes.”
A párt elnöke tehát megerősítette a helyzetét, de korlátot is állított a PiS elé. Felmutathatja győzelemként, hogy pártja kapta a legtöbb szavazatot, bár ez a siker relatív, kellően erős szövetséges híján kevés lenne a kormányzáshoz.
„A PiS valójában nem növelte támogatottságát, és még fontosabb, hogy újabb nagyvárosokat veszített el. Innentől a párt hátországa tényleg a vidéki, kisebb településekre terjed ki, elsősorban keleten”
– mondta Wieliński, aki beszédesnek tartja azt is, hogy a PiS csak nagyon kemény, radikális retorikával, revansot, sőt inkább bosszút ígérve mozgósította választóit.
Ugyanakkor a PiS eredménye mégis fontos figyelmeztetés kell hogy legyen a KO-nak és szövetségeseinek. „A liberálisok gyakran úgy vannak vele, hogy az ő intellektuális megközelítésük a mérvadó, ők mindent jobban tudnak. Ez volt annak idején is, amikor a most visszatért Tusk elveszítette a kormányfői posztot 2012-ben. De talán tényleg átlátják, hogy az ő szempontjukból van tennivalójuk.”
Varsóban a KO kiütötte a PiS-t
Persze a PiS sem tehet úgy, mintha minden rendben lenne: Varsóban a párt leszerepelt. Polgármesterjelöltje, Tobiasz Bocheński mindössze 23 százalékot szerzett, míg a 2018 óta a főváros élén álló Rafał Trzaskowski 57 százalékkal könnyedén újrázott. (Harmadik helyen a Lewica Razem jelöltje ért be 12,86 százalékkal.)
A PiS jelöltje a vereséggel többet bukott, mint hogy nem lehet Varsó polgármestere, sőt, nem is ez lett volna a cél. „Egy jó szerepléssel elnökjelöltté léphetett volna elő, de katasztrofális lett az eredménye. Nagyon visszafogott kampányt vitt, ráadásul nem is varsói” – magyarázta Bocheński vereségének okait a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
Ugyanakkor talált okot arra is, miért szerzett országosan mégis több szavazatot a PiS, túl a jó időn és azon, hogy tavaly óta a volt kormánypárttól kevésbé tartanak a KO szavazói – akik valamelyest csalódhattak is az új koalíció elmúlt fél évében.
Wieliński szerint a kormánypártok feleslegesen óvatoskodtak, amikor a PiS alatt szigorított abortusztörvény enyhítéséről szóló vitát a választások utánra halasztották.
A koalíció attól tartott, hogy a liberalizáció csak mozgósítja az ezt ellenző konzervatív szavazókat. Ez azonban az új kormány támogatóiban inkább azt az érzést keltette, hogy a változás lassabban halad a vártnál. Márpedig a KO-t ellenzékből kormánypozícióba juttató tavalyi választás idején a felmérések szerint a társadalmat a gazdaságon túl leginkább az abortusz liberalizációjának kérdése foglalkoztatta – és ezt a témát mégis inkább későbbre halasztotta a kormánykoalíció.
A lassú változással kapcsolatos a másik szempont is: Wieliński szerint sok választó úgy látja, a PiS-nek még mindig sok embere ül fontos pozíciókban állami cégek felügyelőbizottságaiban, befolyásos helyeken, ahová politikai alapon kerülhettek. Igaz, a választások óta történtek lépések a PiS túlhatalmának visszabontásában, leglátványosabban ez az addig erős kormányzati kontroll alatt működő közszolgálati televíziónál történt meg – erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Van azonban egy harmadik szempont is, amely most is segíthette a PiS-t és az EP-választásokon is hasonló lehet a helyzet: ez pedig a gazdák tüntetése az ukrán gabona importjával szemben. Ezek a jelenleg is zajló tüntetések bizonyosan hatottak a választási eredményre, és részben ellensúlyozták a PiS nagyvárosokban elszenvedett veszteségeit.
Felmérések szerint a választáson részt vevő gazdák 57 százaléka a PiS-re szavazott, 15 százalékuk a TD-re és csak 10 százalékuk a KO-ra. Igaz, sok gazdálkodó inkább távol is maradt a vasárnapi választástól, mert miközben a jelenlegi kormánnyal elégedetlen, a PiS-re is neheztelt, miután szerintük a tavaly októberi választásokig még kormányon lévő párt nem tett eleget az olcsó ukrajnai gabona beáramlása ellen – írta az Euractiv.
A folyamat kitarthat június 9-ig, így az EP-választásokon is jó eredményre számíthat a PiS, amelynek az EP-ben 27 képviselője van a Lengyelországra eső 51-ből. A párt így fontos eleme lehet az EU-val szkeptikus erőknek, és a PiS pártcsaládjának, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának is, amelyhez a jelenleg pártcsalád nélküli Fidesz is húz, és amelyhez könnyen lehet, hogy a választások után csatlakozik is a magyar kormánypárt.
A kis szövetségesek bukták a legnagyobbat
A PiS pozícióit erősíthette volna a Konföderáció, a potenciális partner azonban a tavalyi parlamenti választáshoz hasonlóan most a helyhatóságin is alulteljesített. A konzervatív – ám Lengyelországban különösen meglepő módon az ukrajnai háború értékelését illetően sokszor oroszpártinak tűnő – párt ahogy tavaly, úgy most is 7,2 százalékot ért el, ez azonban kevés helyen volt elég ahhoz, hogy a vajdasági közgyűlések többségét matematikailag a PiS javára billentse. Wieliński szerint a Konföderáció potenciális szavazói egyszerűen otthon maradtak.
A Baloldal a másik oldalon számít hasonlóan a választások vesztesének: tavaly 8,6 százalékot szerzett, a mostani helyhatósági választáson viszont mindössze 6,32 százalékot – és ezzel a vajdasági közgyűlések 447 helyéből összesen 7-et kapott. „A parlamenti erőviszonyok ettől nem változtak, így jelentős mozgásra most nem számítok, de bizonyos, hogy a KO szívott el szavazókat a Baloldaltól, így nekik a mostani eredmény és a borzalmas kampányuk után újra ki kell találniuk magukat.”
A KO tehát nem járt olyan rosszul a Baloldal gyengébb szereplésével, mint a PiS a Konföderációéval. Nemcsak azért, mert a Baloldaltól vándorolhattak át szavazók a KO-hoz, de azért sem, mert az esetleges veszteséget ellensúlyozta a TD jó eredménye. 14,25 százalékkal nagyjából azonos arányban szerzett mandátumokat a vajdasági közgyűlésekben – összesen 65-öt –, és az eredménye több helyen is hozzásegítette a KO-t ahhoz, hogy ha második helyen futott is be a PiS mögött, közösen mégis többséget alkossanak.
„Ez érzékeny veszteség a PiS-nek, mert így a vállalkozói köre sok szerződéstől eshet el vajdasági szinten”
– utalt Wieliński az EU-s vagy egyéb költségvetési forrásokra kiírt tenderek nem feltétlenül pusztán piaci alapon történő elbírálására. A korrupciós visszaélésekre az esélyt csökkentheti a csatlakozás az Európai Ügyészséghez. Ezt a PiS elutasította, de az új kormány megalakulása után, idén januárban Lengyelország is csatlakozott, jelentős, addig elzárt EU-s forrásokhoz jutva. Így a térségből már csak Magyarország maradt távol a szervezettől, amelynek rajta kívül Svédország, Dánia és Írország nem tagja.