Ukrajna felé terelődhet a Kreml gyanúja a moszkvai terrortámadás után, ami jól jöhet a mozgósításhoz

Húsz éve nem látott Oroszország olyan súlyos terrortámadást, mint amilyen péntek este történt Moszkvában, ahol egy koncertteremben nyitott tüzet legalább négy terepruhás fegyveres. A szombat reggeli hírek alapján eddig 93 halálos áldozata van a támadásnak, közöttük három gyerek.

Vlagyimir Putyin mindeddig nem kommentálta a terrortámadást. A múlt héti, egyenlőtlen feltételek mellett megtartott választáson újabb hatéves mandátumot szerző orosz elnök néhány napja még provokációnak, a társadalom destabilizálására tett kísérletnek nevezte a nyugati figyelmeztetéseket egy lehetséges terrortámadásról.

A merénylők elmenekültek a helyszínről. Hasonlóra még nem volt példa: az orosz terrortámadások krónikájában vagy öngyilkos merénylők voltak, vagy olyan támadók, akiket inkább a túszok élete árán is likvidáltak.

Szombat délelőtt azonban őrizetbe vettek négy férfit, akiket a merénylet elkövetésével vádolnak. Megtalálták a fehér Renault-t is, amellyel elmenekültek. Velük együtt összesen 11 embert tartóztattak le.

A négy feltételezett merénylő Ukrajna felé tartott, a határ közelében lévő Brjanszkban rendőrök tartóztatták fel őket. Lövöldözés tört ki, az autó felborult, kettő embert a helyszínen, két menekülőt a közeli erdőben fogtak el – írta a Ria Novosztyi, ami előrevetítheti, a merénylet hátterével kapcsolatos vádak irányát is, bár hivatalosan még nem hangzottak el, hogy Ukrajna érintett lehet és egyelőre nem ez tűnik a Kreml elsődleges verziójának sem. Az iszlám vonalat pedig nyitva hagyja az a tény, hogy a jelentés szerint az elfogott autóban tadzsikisztáni útleveleket találtak.

Moszkvában és országszerte törölték a hétvégére tervezett nagy nyilvános rendezvényeket, a Vörös teret lezárták. Sok helyen virágokat helyeztek el az áldozatokra emlékezve az orosz városokban.

Az Iszlám Állam vállalta, de még csak kérdések vannak

Egyelőre nagyon eltérő információk jelentek meg az orosz főváros északnyugati részén fekvő Crocus City Hallban végrehajtott támadásról. Az bizonyos, hogy legalább három terepruhás fegyveres nyitott tüzet a Piknik együttes teltházas koncertje előtt, amikor a teremben már csaknem hétezer ember volt. A lövöldözések közben robbanások is voltak, majd tűz ütött ki, az épület felső szintjei súlyosan megrongálódtak, az épület tetejének egy része is beszakadt – ezért is kérdés a támadás után 12 órával is, hogy pontosan hány halottja volt a támadásnak a helyszínen.

115 sérültet szállítottak kórházba, hatvanan súlyos állapotban vannak, a sérültek között is vannak gyerekek.

Egyes beszámolók azonban nem 3-5, hanem több tucat támadóról szóltak. Az indítékról is csak találgatások vannak, de a szombati letartóztatások után ezek hamar hivatalos formát ölthetnek.

13 év után az első moszkvai merénylet

Már péntek este megjelent, hogy az Iszlám Állam magára vállalta a terrortámadást, a New York Times arról írt, hogy ezt amerikai hivatalos források is megerősítették. Több információ azonban erről még nincs, egyelőre nem is világos, milyen indítéka lett volna erre az egykor Szíriától Irakig nagy területeket ellenőrző, mára erejéből sokat vesztett szervezetnek. Igaz, Oroszország beavatkozott 2011-ben a szíriai polgárháborúba Bassár el-Aszad elnök oldalán, miközben a nyugat a konfliktus más szereplői mellett kiállva az országot 1971 óta vezető Aszad család hatalomból való távozását támogatta. Azonban eközben mindkét fél az Iszlám Állam ellen is küzdött, amely Oroszországban is betiltott terrorista szervezetnek minősül.

Ha valóban iszlám hátterű terroristatámadás történt, akkor az kézenfekvően az Észak-Kaukázushoz, Csecsenföldhöz lenne köthető. Moszkva ugyan pacifikálta a térséget a '90-es évek függetlenségi háborúja után – amelynek első szakaszát az akkor még inkább világi államot célzó, a radikális iszlámhoz akkor még kevésbé köthető vezetés lényegében megnyerte 1996-ra, elérhető közelségbe hozva akár a térség elszakadását is Oroszországtól. 1999 őszén azonban Oroszország átélte története legsúlyosabb merénylethullámát: Moszkvában, Volgodonszkban és Bujnakszkban 10 nap alatt három lakóház robbant fel, összesen 294 ember halt meg.

Az alig egy hónappal korábban miniszterelnökké kinevezett, még szinte ismeretlen Vlagyimir Putyin ekkor hirdette meg a második csecsenföldi háborút, amelynek megindításával megalapozta tekintélyét. 2000 első napján Borisz Jelcin elnök lemondott, Putyin előbb ideiglenes, majd márciustól megválasztott elnökként vezette Oroszországot. A csecsenföldi háborút végül megnyerte, bár a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a függetlenség követeléséről való lemondásért cserébe összefogott az addig oroszok ellen harcoló Kadirov családdal, amely mára szabad kezet kapott az iszlám befolyással jelentősen átitatott Csecsenföld vezetésében. A fegyveres összecsapások ezzel nem értek véget, de innentől már a Moszkva támogatását élvező Kadirov család elleni harcokra korlátozódtak. Igaz, ezután a 2000-es években a legsúlyosabb terrortámadások iszlám vonalon a csecsenföldi háborúhoz kötődtek. A legtragikusabb a beszláni általános iskola elleni támadás volt. A harcosok túszul ejtették a tanulókat az évnyitón, tárgyalásokat követelve. A legtöbb halott végül nem közvetlenül a terroristák támadásában halt meg, hanem az orosz erők ellenük indított akciójában: végül 330 ember halt meg, köztük 172 gyerek. Egyetlen terrorista élte túl a támadást, ő életfogytiglant kapott.

Látott már súlyos merényleteket Moszkva

Moszkvában azonban a legsúlyosabb támadás 2002-ben a Dubrovka színházban volt. A Nord-Oszt előadást 40 fegyveres támadta meg. A túszul ejtett közönségből öt ember halhatott meg a támadásban, a többi áldozat nagy része a fegyveresek megsemmisítésére irányuló akciókor bevetett altatógáz miatt halt meg. 130 túsz halt meg, nagy részük megfulladt. Ezen az áron likvidálták az összes fegyverest.

2003-ban egy szabadtéri koncerten volt robbantásos merénylet, a fővárosban. 57 ember halt meg az egykori Tusino repülőtéren szervezett fesztiválon.

Ezután több öngyilkos merénylet is volt Moszkvában, áruházban és metróban, a legutolsó 2011-ben. A támadások óta Oroszországban, magától értetődő, hogy a metrókba, bevásárlóközpontokba csak fémdetektoros kapukon át lehet bejutni, az őrök szúrópróbaszerűen külön is átnézik a táskákat.

Ezért az első kérdés, hogyan juthattak be az elkövetők fegyvereikkel a főváros északnyugati peremén álló Crocus City Hall épületébe.

Ukrajna potenciális jelöltje lehet a Kremlnek

Kézenfekvő lehetett volna a feltételezés, hogy a Kreml gyanúja elsőként Ukrajnára terelődik, elvégre Oroszország harmadik éve folytatja a szomszédja ellen megindított háborúját, amely során az utóbbi időben válaszul több oroszországi objektumot is elértek ukrán drónok. Kijev közölte, hogy semmi köze a támadáshoz, de még fontosabb, hogy a Kreml sem utalt erre a lehetőségre. Kivételt ebben csak Dmitrij Medvegyev jelent. A Putyinhoz maximálisan lojális politikus – aki előbb kormányfő volt, majd 2008-2012 között államfő is, hogy ezzel egy alkotmányos kiskaput kihasználva visszasegítse Putyint az elnöki székbe, jelenleg pedig a nemzetbiztonsági tanács alelnöke – rendszeresen posztol szélsőségesen ukránellenes nyilatkozatokat. Ezúttal jelezte, hogy ha köze van az ukrán vezetésnek a támadáshoz, akkor csak a megsemmisítésük lehet megfelelő válasz.

Az Egyesült Államok jelezte Moszkvának, hogy Ukrajna nem érintett a támadásban, amire az orosz fél közölte, várja az erre vonatkozó részletesebb információkat.

Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak már pénteken közölte, hogy Ukrajnának nincsen köze a támadáshoz.

„Az a tény, hogy az Egyesült Államok nagyon határozottan zárta ki Ukrajna érintettségét, jelzi, hogy pontos információik lehetnek a támadás hátteréről” – mondta a Nasztojasseje Vremja interjújában Hriszto Grozev. A bolgár származású oknyomozó újságíró – aki a Bellingcat oknyomozó csoport meghatározó tagjaként fontos szerepet játszott a börtönében februárban meghalt Alekszej Navalnij ellen elkövetett novicsokos mérgezés orosz titkosszolgálati hátterének feltárásában – elsődleges verziója az, hogy valóban az Iszlám Állam afganisztáni szárnya áll a támadás mögött – erre utaló jel lehet, hogy az autókban az Afganisztánnal szomszédos Tádzsikisztánból származó útleveleket is találtak.

Bár Moszkva a terrortámadásokra vonatkozó, már említett nyugati figyelmeztetéseket visszautasította, a gyakorlatban hitelt adhatott neki, mert voltak ehhez köthető letartóztatások Oroszországban az elmúlt két hétben – mondta Grozev.

Ezekről a letartóztatásokról, és merényletek megakadályozásáról be is számoltak az orosz hatóságok, március 7-én bejelentették, hogy meghiúsítottak egy támadást, amit egy, az Iszlám Államhoz köthető afgán csoport tervezett egy moszkvai zsinagóga ellen. Ezt követően több nagykövetség is figyelmeztetéseket adott ki. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége március 7-én figyelmeztette állampolgárait, hogy szélsőségesek hajthatnak végre támadást Moszkvában. Igaz, akkor azt javasolták, hogy a következő 48 órában jobb elkerülni a nyilvános rendezvényeket. Március 9. óta azonban nem jelezték hasonló támadás kockázatát. Ez volt az a figyelmeztetés, amit március 19-én Putyin nyugati zsarolásnak nevezett.

Az oknyomozó szerint az FSZB-t sem lehet kizárni

Úgy véli azonban, hogy amennyiben az iszlám vonal nem nyer bizonyítást, úgy felmerül, hogy a támadást maga az orosz állam szervezte, vagy szándékosan nem akadályozta meg. Grozev szerint ennek az lenne az értelme, hogy a Kreml a támadással Ukrajnát okolva könnyebben fogadtatná el az orosz társadalommal a mozgósítást.

Az Ukrajna ellen háború folytatásához ugyanis az orosz erőknek újabb katonákra van szükségük, ám a mozgósítás gondolata rendkívül népszerűtlen. 2022 őszén volt már egy részleges mozgósítás, 300 ezer embert be is vontak a hadseregbe – sokan érdemi felkészítés nélkül ki is kerültek a frontra –, de súlyos incidensek is voltak, tüntetősektől sorozóirodák elleni merényletekig.

Most azonban, hogy Putyin a vitatható tisztaságú elnökválasztáson rekordgyőzelmet aratott, könnyebben rendelheti el a mozgósítást, főleg, ha van egy ilyen súlyos, civileket érő, Ukrajnához köthető támadás. Az villámháborúnak indított, de harmadik éve tartó háborúban becslések szerint az orosz hadsereg súlyos sérültekkel és halálos áldozatokkal együttes vesztesége meghaladja a 400 ezer főt.

„Ezek azonban csak találgatások, biztosabban azután tudhatunk, hogy a Kreml hivatalosan is közli, hogy kit sejt a támadás mögött” – mondta Grozev. Érveit erősíti, hogy Putyin a választás előtti, parlamenthez intézett üzenetében nem ejtett szót mozgósításról, csak önkéntes toborzásról, néhány órával a pénteki támadás előtt azonban szóvivője már megemlítette, hogy a nyugati hatalmak ukrajnai szerepvállalása miatt Oroszország már úgy tekinti, hogy háborúban áll, ezért mindenkinek végig kell gondolnia a mozgósítást. Dmitrij Peszkov nyilatkozatában a mozgósítás szó mellett a háború szó használata is fontos, hiszen Oroszországban hivatalosan csak különleges katonai műveletnek lehet nevezni az ukrajnai háborút. (Igaz, ennek nemzetközi jogi szempontból nincs jelentősége, bár erre hivatkozva egyszer Orbán Viktor is kijelentette, hogy nem nevezhető háborúnak, ami Ukrajnában zajlik, mert nincs mozgósítás.)

Ukrajnának Grozev szerint valóban semmilyen érdeke nem fűződik egy ilyen támadás végrehajtásához. „Kétségtelen, káoszt teremthetne és növelhetné az orosz társadalom bizalmatlanságát a putyini vezetéssel szemben, de a hátrányos következmények sokkal nagyobbak” – mondta az interjúban. Ezzel ugyanis elveszítené egyrészt az orosz társadalomban igenis meglévő szimpatizánsokat, akik nem értenek egyet a Putyin által indított háborúval, másrészt elvágná magát a nemzetközi közvélemény előtt is, lenullázva az esélyét annak, hogy további fegyveres és anyagi támogatást kapjon, épp akkor, amikor pont ennek fenntartásáról kell győzködnie az Egyesült Államokat, és akkor, amikor a francia elnök már azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a NATO szárazföldi erői is megjelenhetnek Ukrajnában. Emmanuel Macron tabudöntögető nyilatkozatainak hátteréről ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.)

Húsz éve is keveredett már gyanúba az FSZB

Arra vonatkozóan, hogy az orosz titkosszolgálat korábban szervezhetett meg terroristának mondott merényletet, merült már fel gyanú korábban is. Alekszandr Litvinyenko, egykori FSZB-tiszt vádolta meg ezzel Oroszországot az 1999-es házrobbantások kapcsán, amellyel Putyin megalapozta tekintélyét és alapot teremtett a második csecsenföldi háború megindításához. De még súlyosabb érv volt a titkosszolgálat érintettségére egy meghiúsult merénylet Rjazanyban, ahol egy lakóház pincéjében a helyi rendőrség épp olyan robbanóanyagra talált, amilyennel az 1999-es merényleteket követték el. A helyi szervek gyanúsítottakat is elfogtak, az első hivatalos reakciók is sikeresen megelőzött merényletről szóltak. Azonban még aznap váratlanul változott a hivatalos verzió: eszerint az FSZB csak a lakosság éberségét tesztelte, a teszt sikeres volt, a zsákokban talált fehér robbanóanyag pedig valójában csupán cukor volt. Ez volt a az 1999-es házrobbantási hullám utolsó fejezete, több hasonlóra nem került sor.

Az orosz titkosszolgálat érintettségét hangoztató Litvinyenko az Egyesült Királyságba menekült, ahol 2006-ben polóniumos kávéval halálosan megmérgezték a FSZB emberei. A brit gyanúsítást az orosz hatóságok visszautasították, kiadatásra így nem került sor. Az egyik érintettből nem sokkal később orosz parlamenti képviselő lett, Andrej Lugovoj a mai napig őrzi mandátumát.