Orbán és a Kreml segítségét kérte titokban Szlovákia vezetője – és meg is kapta

Bizonyítékot szereztünk arra, hogy a 2020-as szlovákiai választásokon Magyarország és Oroszország közösen próbálta meg segíteni a szlovák kormány hatalmon maradását, mindezt Peter Pellegrini akkori szlovák miniszterelnök kérésére. Ugyanez a Pellegrini ma az első számú esélyese a közelgő szlovák elnökválasztásnak, melynek első fordulóját március 23-án, a második fordulót április 6-án tartják.

Pellegrini elnökjelöltségét támogatja a jelenlegi szlovák miniszterelnök Robert Fico, akit erősen bírálnak oroszbarát politikája, valamint a civil szervezetek, a független média és a szlovák állam korrupcióellenes szervei elleni kemény fellépése miatt. Amennyiben Pellegrinit megválasztják, ő várhatóan simán alá fogja írni Fico vitatott intézkedéseit, szemben Zuzana Čaputová leköszönő elnökkel vagy Pellegrini fő kihívójával, az ellenzék által támogatott Ivan Korčok volt külügyminiszterrel.

A VSquare.org visegrádi régiós oknyomozó oldal által megszerzett érzékeny, részletes hírszerzési anyag szerint 2020 februárjában, amikor a hatalom kezdett kicsúszni a kezéből, Pellegrini az utolsó pillanatban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fordult segítségért. Ekkor már látni lehetett, hogy a Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová 2018-as meggyilkolása utáni kormányellenes hangulatban Pellegrini kormánya jó eséllyel el fogja veszíteni a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választásokat.

Pellegrini ekkor arra kérte Orbánt, hogy segítsen neki elintézni egy hivatalos meghívást Moszkvába, azzal érvelve, hogy egy ilyen látogatás vonzó lenne a szlovák választók számára, és növelné a választási esélyeit. Azért kérte fel épp Orbánt közvetítőnek, mivel a magyar kormánynak közismert és közeli kapcsolatai vannak a Kremlhez.

A hírszerzési anyagban konkrétan az szerepel, hogy Pellegrini azt mondta Orbánnak: egy moszkvai meghívás segítene neki abban, hogy megnyerje a szlovákiai választásokat. Az anyagból az is egyértelműen kiderül, hogy az orosz és a magyar kormány magas szintű megbeszéléseket folytatott Pellegrini hatalomban tartásának megsegítéséről.

Pellegrini kérése után Orbán Viktor megbízta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy adja át az üzenetet a Kremlnek Szergej Lavrov orosz külügyminiszteren keresztül, akivel Szijjártó baráti kapcsolatot ápol. Lavrov ezután továbbította a kérést Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek, aki néhány nappal a szlovákiai parlamenti választások előtt fogadta is Pellegrinit Moszkvában. A hírszerzési anyag részletesen kitér az Orbán-kormány saját megfontolásaira is. Például, hogy azt is megvitatták az orosz féllel, hogy Magyarországnak is érdekében áll, hogy a Pellegrini vezette szlovák koalíció – benne Andrej Danko magyarellenes nacionalista pártjával – tovább kormányozzon.

A Pellegrini újraválasztásának magyar-orosz támogatásáról szóló hírszerzési anyagot egy európai ország titkosszolgálata állította össze 2020 februárjában, és a VSquare szerezte meg, majd megosztotta a lengyel Frontstory.pl tényfeltáró oldallal és a szlovák Ján Kuciak Oknyomozó Központtal (ICJK.sk).

Az anyag érzékeny jellege miatt, valamint a források védelme érdekében az említett európai titkosszolgálat egyik képviselője arra kért minket, hogy ne nevezzük meg az országukat, és ne hozzunk nyilvánosságra bizonyos konkrét információkat ebből az anyagból, amelyet egyébként közvetlenül is megismertünk. A hírszerzési anyag több részét más forrásokból is sikerült megerősítenünk, és annak hitelességével kapcsolatban semmilyen kétség nem merült fel.

Kérdéseinket elküldtük Peter Pellegrini és Orbán Viktor sajtósainak, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöki hivatalának és külügyminisztériumának, illetve a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, ám csak az utóbbi reagált megkeresésünkre. „Ahogyan azt Szijjártó Péter elmondta, amennyiben a Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan kérést kap, hogy segítsen más országok kapcsolatfelvételében vagy kapcsolattartásában, és az a kérés nem ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, akkor mindig segíteni szoktunk. Ezt hívják diplomáciának” – válaszolta megkeresésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő.

Ezzel a magyar külügyminiszter pár nappal ezelőtti kijelentésére utalt, amikor Szijjártó Péter nyíltan is elismerte, hogy gyakran lép fel közvetítői szerepben európai politikusok és a Kreml között. A magyar külügyminiszter azután beszélt erről, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta, amiért Alekszej Navalnij temetésének napján Szijjártó Szergej Lavrovval vacsorázott. „És szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, ha tudná, milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem, hogy segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni, vagy csak juttassak el nekik egy üzenetet. Sőt, volt olyan ország is, ahol egymással szemben lévő oldalak képviselői is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha van ilyen kérés, természetesen szívesen segítek” – mondta Szijjártó.

Moszkva sokkal fontosabb, mint Washington

Peter Pellegrini 2018 márciusában lett a Smer színeiben Szlovákia miniszterelnöke, miután a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása miatti közfelháborodás lemondásra kényszerítette elődjét, Robert Ficót. A több tízezres tüntetések és a széles körű kormányellenes hangulat lecsillapítására tett kísérletében Fico mindenképpen meg akarta akadályozni az előrehozott választásokat. Inkább úgy döntött, lemond, és Pellegrini személyében egy olyan utódot jelölt Szlovákia élére, aki reményei szerint elfogadhatóbb a közvélemény számára – és akivel a kormány ki tudja húzni a következő rendes választásokig.

Pellegrini a 2020. februári szlovákiai parlamenti választások közeledtével, 2020. február 13-án Orbán Viktor meghívására Magyarországra látogatott. A miniszterelnökök együtt utaztak Röszkére, ahol megtekintették a magyar–szerb határkerítést és az illegális migráció veszélyeiről beszéltek. Orbán Viktor elismeréssel szólt Pellegriniről, hangsúlyozta, hogy Szlovákia komoly segítséget nyújtott Magyarországnak az illegális migráció elleni küzdelemben. Az Orbán–Pellegrini találkozó hivatalos beszámolóiban semmilyen formában nem került elő, hogy Oroszországgal kapcsolatos ügyekről is tárgyaltak volna.

A VSquare birtokába jutott hírszerzési anyag szerint azonban ezen a találkozón Pellegrini arra kérte Orbánt, hogy segítsen neki gyorsan elintézni, hogy még a szlovákiai választások előtt hivatalosan fogadják Moszkvában. Az anyag szerint Pellegrini azért magyar szövetségesét bízta meg ezzel, mert tudta, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin, valamint Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között is jó személyes kapcsolat van. Pellegrini azt is elmagyarázta Orbánnak, hogy a szlovák társadalom hozzáállása miatt sokkal fontosabb számára egy moszkvai meghívás, mint mondjuk egy látogatás a Fehér Házban. Pellegrini a megfelelő emberhez fordult: Orbán azonnal Szijjártóhoz delegálta a feladatot, aki aztán gyorsan továbbította a szlovák kormányfő kérését Lavrovnak, aki pedig átadta azt Misusztyinnak.

Az európai ország hírszerző szerve által készített anyagból az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak saját érdeke is fűződött Pellegrini kérésének támogatásához. A magyar kormány úgy gondolta, hogy ha a szlovák ellenzék győzne, az a közép-európai országok közötti pragmatikus együttműködés, az úgynevezett visegrádi négyek végét jelentené. A sors iróniája, hogy a magyar és orosz kormánytisztviselők közötti megbeszélésen éppen a szlovák ellenzéket állították be úgy, mint amely külföldi befolyás alatt áll, és amelyet állítólag Soros György magyar-amerikai milliárdos finanszíroz – derül ki a hírszerzési anyagból.

Amikor a szlovák választási kampány utolsó napjaiban Pellegrini esetleges moszkvai meghívásának fontosságáról tárgyaltak, a magyarok azt is jelezték, hogy az is érdekükben állna, ha Danko Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) – a Smer kisebbik koalíciós partnere – átlépné az 5 százalékos küszöböt és ismét bejutna a szlovák parlamentbe. Ez a felvetés annak idején meglehetősen szokatlan volt, tekintve, hogy Andrej Danko és nacionalista pártja régóta szította a magyarellenes hangulatot Szlovákiában.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök 2020. február 26-án, mindössze három nappal a szlovákiai választások előtt fogadta Pellegrinit. „Nagyon fontos számunkra, hogy a Szlovákiában zajló választási kampány sűrű elfoglaltságai ellenére is sikerült időt szakítania arra, hogy Moszkvába jöjjön, és megvitassa az orosz–szlovák együttműködés legégetőbb kérdéseit” – mondta Pellegrininek közös sajtótájékoztatójukon Misusztyin, úgy téve, mintha Pellegrini lenne az, aki szívességet tesz Oroszországnak azzal, hogy Moszkvába utazott.

Misusztyin 2020 januárjában lépett hivatalba Oroszország új miniszterelnökeként, és Pellegrini volt az első európai vezető, akivel találkozott. A hivatalos közlemény szerint megvitatták az Oroszországi Föderáció és Szlovákia közötti együttműködést a gázszállítás, a nukleáris üzemanyag-ellátás és a nukleáris hulladékok kezelése terén. Pellegrini azt is felvetette, hogy Oroszország csatlakozhatna egy közép-európai országokkal közös nukleáris hulladéktároló projekthez – erről az állítólagos projektről a találkozó óta egyszer sem esett szó sehol.

Pellegrini moszkvai látogatása egy utolsó kísérlet volt arra, hogy valahogy megállítsa a Smernek a közvélemény-kutatásokban mért csökkenő támogatottságát még a választások előtt. Miközben más szlovák pártok vezetői aktívan kampányoltak, néhány nappal a választások előtt Pellegrini akut légúti fertőzéssel kórházba került. Orvosai ajánlása ellenére azonban Pellegrini megszakította a kórházi kezelést: részt vett a legnézettebb szlovák csatornán rendezett televíziós vitában, majd másnap Oroszországba utazott.

Szlovákia addigra már elkezdett egyre inkább Oroszország irányába fordulni. Amikor 2018 tavaszán a nyugati szövetségesek több száz orosz diplomatát küldtek haza a Szergej Szkripal megmérgezésére adott reakcióként, Andrej Danko például megakadályozta egy orosz diplomata kiutasítását Pozsonyból. 2019 júniusában pedig Pellegrini miniszterelnökként személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Mégis, a szlovák választók 2020-as döntését nem az Oroszországgal kapcsolatos szimpátiák, hanem elsősorban Ján Kuciak és Martina Kušnírová 2018-as meggyilkolása befolyásolta. „Úgy gondolom, hogy akkoriban más témák még nem működtek olyan jól. Robert Fico lemondott a miniszterelnöki tisztségről, Peter Pellegrini lett az új miniszterelnök. Ez a választók szemében azt jelentette, hogy a Smeren belüli erőközpontot is megosztotta. De úgy gondolom, hogy az »oroszellenes versus oroszbarát« témák narratívája akkoriban még nem volt olyan erős, mint amilyen az elmúlt években lett” – mondta az ICJK-nak Václav Hřích, a közvélemény-kutatásokra szakosodott szlovákiai AKO ügynökség munkatársa.

Pellegrini terve valóban nem jött be, és még ez az utolsó pillanatban tett moszkvai látogatás sem tudta megmenteni kormányát a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választásokon. Pártja, a Smer a szavazatok 18,3 százalékával csak második lett, Andrej Danko SNS-e pedig mindössze 3,16 százalékot szerzett, és ezzel kiesett a parlamentből.

Szlovákia a külföldi beavatkozási kísérletek célkeresztjében

A VSquare által megszerzett konkrét értesülések csak a 2020 februárjában történteket részletezik. A hírszerzési anyag nem tartalmaz információt arról, hogy mi és miért történt a rákövetkező években, amikor az orosz befolyás Szlovákiában feltűnően megnőtt.

Néhány hónappal a 2020-as választási vereség után Pellegrini kilépett a Smerből, és Hlas néven egy mérsékelt baloldali pártot alapított. Eközben Fico a Smer élén maradt pártelnökként, és pártját egy még populistább, nyíltan oltásellenes és oroszbarát irányba terelte. Szlovákia pedig már Ukrajna orosz inváziója előtt is erősen az orosz propaganda célkeresztjébe került. Fico és a Smer – az egyre erősödő, a Kreml narratíváit terjesztő szlovákiai dezinformációs környezet támogatásával – határozottan ellenezte az amerikai–szlovák védelmi együttműködési megállapodás elfogadását, amelyet Szlovákiában 2022 elején ratifikáltak, alig néhány héttel az ukrajnai invázió kezdete előtt.

„Az ukrajnai háború kezdetével az Oroszországi Föderáció nagyon erősen összpontosított Szlovákiára, tulajdonképpen Szlovákia lett a fő célpontja ennek az orosz propagandának, ami személyes véleményem szerint senkit sem lephetett meg. Én mindig azt mondom, hogy ha én ülnék a Kremlben, és engem bíztak volna meg azzal, hogy szisztematikusan beavatkozzak az Európai Unió politikájába, akkor én is Szlovákián keresztül próbálkoznék. Mert ez olyan, mint a sportban: mindig a másik csapat leggyengébb láncszemére koncentrálsz, és azon keresztül próbálod legyőzni a másik csapatot, ez teljesen bevett. Nos, Szlovákia egyértelműen a leggyengébb láncszeme annak, amit globális Nyugatnak és az Európai Uniónak neveznek” – mondta Michal Vašečka szociológus.

Néhány héttel Ukrajna megtámadása után a szlovák titkosszolgálatok orosz kémhálózatokat lepleztek le. A kémek között volt a szlovák katonai akadémia egyik oktatója, aki 2013 óta szállított érzékeny információkat orosz kapcsolatainak, valamint egy szlovák dezinformációs híroldal munkatársa, akit a szlovák titkosszolgálat titokban megfigyelt és videón rögzített, miközben pénzt és utasításokat kapott a pozsonyi orosz nagykövetség katonai attaséjától. Mindkettőjük ellen vádat emeltek kémkedés miatt, az orosz „diplomatát” – a GRU hírszerzőjét – pedig több tucatnyi nagykövetségi munkatársával együtt kiutasították Szlovákiából.

Eközben a Ficót és Pellegrinit követő, 2020 és 2023 között hatalmon lévő liberális–jobboldali szlovák kormány erőteljesen támogatta Ukrajnát. Például fontos katonai eszközök átadásával segítették az ukránokat – többek között S-300-as légvédelmi rakétarendszerrel, amelyet 2022 április elején titokban szállítottak le. A titkos fegyverszállítmányt azonban Fico leleplezte, amikor közösségi médiás profiljain videófelvételt tett közzé róla, nyíltan bírálva a szlovák kormány döntését és egyúttal kockáztatva az S-300-as rendszer biztonságos Ukrajnába szállítását. Fico narratíváját a szlovák közösségi médiában nagyban támogatták a különféle dezinformációs véleményvezérek és oroszbarát szereplők.

Az akkori szlovák kormány hiába próbálta meg stratégiai kommunikációs és dezinformációellenes intézkedésekkel megállítani az oroszbarát propaganda beáramlását, a szlovák információs tereket elárasztották a Kreml narratívái. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ például feltárta, hogyan terjesztenek oroszbarát narratívákat szlovákiai szereplők a Telegramon, vagy éppen a Krím félszigetről irányított NewsFront orosz dezinformációs hálózaton keresztül, amely hálózat tagjai egész Európában – többek között Magyarországon, magyar nyelven is – aktívak voltak.

A GLOBSEC 2023 májusában közzétett felmérése az oroszbarát propaganda egyértelmű szlovákiai sikerét mutatta ki. Eszerint a szlovákok több mint fele a Nyugatot vagy Ukrajnát hibáztatta a háborúért, míg csak 40 százalékuk gondolta úgy, hogy Oroszország a felelős. A felmérés nyolc közép-kelet-európai országot vizsgált, közülük Szlovákia produkálta a legrosszabb eredményt. Az oroszbarát propaganda sikere az országban azzal függött össze, hogy maguk a szlovák politikusok terjesztették és erősítették fel a Kreml narratíváit a szlovák közösségi médiában.

Eközben a jobboldali és liberális pártok koalíciója, amely 2020-ban a korrupcióellenes hullámot meglovagolva tudta leváltani a Smer vezette kormányt, súlyos belviszályok után végül szétesett. A Smer és Robert Fico – aki ekkorra már a legnépszerűbb szlovák politikus volt a Facebookon – részben az oroszbarát érzelmeknek köszönhetően új lendületet kapott, amit ki is tudott használni, és megnyerte a 2023. szeptember 30-i előrehozott parlamenti választásokat. A Pellegrini vezette Hlas, amely egy ideig még vezette is a közvélemény-kutatásokat, végül a harmadik helyen végzett, és Andrej Danko Szlovák Nemzeti Pártjával együtt – amely ismét bejutott a parlamentbe – koalícióra léptek Ficóval.

A 2023. szeptemberi szlovákiai választási kampányba való orosz és magyar beavatkozásról korábban a VSquare és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ is írt több cikkben. A VSquare egyik korábbi hírlevelében megírta, hogy Orbán Viktor kampánytanácsadója, Habony Árpád, valamint a magyar kormányhoz kötődő Századvég egyaránt segítette Pellegrini Hlas és Fico Smer pártját. Egy másik hírlevélben írt arról is, hogy viszonylag sok fedett magyar hírszerző tartózkodik Szlovákiában, és feltárta, hogy Balogh Csaba nagykövet a szlovákiai választási kampány idején bizalmas találkozót folytatott orosz kollégájával.

Robert Fico migránsellenes kampányüzenetét erősítette fel a magyar kormány angol nyelvű YouTube-reklámkampánya is, amely hét európai országot célzott meg, köztük elsősorban Szlovákiát – ott épp a 2023-as választások előtti utolsó napokban, a kampánycsend kezdete után kezdték a videókat sugározni. Eközben a Ján Kuciak Oknyomozó Központ feltárta, hogy a választási kampány utolsó szakaszában oroszbarát figurák hogyan terjesztettek a közösségi médiában egy deepfake videót – egy mesterséges intelligencia segítségével generált fiktív beszélgetést arról, hogy az Egyesült Államok elcsalja a szlovák választást. Továbbá a szlovák oknyomozó újságírók beazonosították azt az újabb orosz kémet is, aki diplomata fedésben, a közvélemény befolyásolásával próbált beavatkozni a választásokba (és akit ezért kiutasítottak Szlovákiából).

Pellegrininek ismét szüksége van az oroszbarát szavazókra

A 2023-as választások után Pellegrinit a szlovák parlament új elnökévé választották. Ezt követően Robert Fico miniszterelnök támogatásával ő lett a Smer és a Hlas közös köztársaságielnök-jelöltje, és jelenleg vezeti is a közvélemény-kutatásokat. Mint Václav Hřích, az AKO közvélemény-kutató intézet munkatársa elmondta, míg a parlamenti választások előtt a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt oroszbarát üzenetekkel kampányolt, Pellegrini és a Hlas „igyekezett nem túlságosan kommunikálni ezt a témát”. Sőt, úgy tűnt, Pellegrini egyenesen kiáll Ukrajna mellett.

Michal Vašečka szociológus szerint azonban Pellegrininek most az oroszbarát és szélsőjobboldali szavazókat kell megszólítania, ha elnök akar lenni. „A logika nagyon egyszerű. Az első fordulóban nincs esélye a győzelemre, csak a második fordulóban. Ha azonban a második fordulóra nem jönnek el azok a rendszerellenes szavazók, akik elsősorban Štefan Harabint, Marian Kotlebát, Róbert Švecet, illetve Andrej Dankót támogatják, akkor Pellegrini bajban lehet. De úgy néz ki, ha eljönnek és szavaznak, akkor Peter Pellegrini lesz az elnök. Nincs más esélye Pellegrininek, mint hogy megszólítsa ezeket a szavazókat, ha nyerni akar” – tette hozzá Vašečka.

A Focus által végzett friss, választások előtti közvélemény-kutatás szerint Pellegrini az első fordulóban csak 34,4-33,1 százalékkal vezet a másik fő elnökjelölt-aspiráns, Ivan Korčok előtt. A fentebb említett oroszbarát és szélsőjobboldali jelöltek szavazóinak támogatásával azonban Pellegrini a második fordulóban 56-44 százalékra győzheti le Korčokot.

Egyelőre nem utal rá semmi, hogy Peter Pellegrini újabb utolsó pillanatos moszkvai utazásra készülne. Magyarországon azonban már megejtette szokásos választások előtti látogatását. Március 11-én a szlovák kormány által támogatott elnökjelölt-aspiránst meleg fogadtatás várta Budapesten. Bár Pellegrini hivatalosan csak a szlovák parlament elnöke, nemcsak magyar kollégája, Kövér László, hanem Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta. A diplomáciai protokoll szerint a külföldi méltóságokat a hivatalos látogatások során mindig a saját szintjükön fogadják.

Pellegrini szívélyes, saját pozíciója feletti fogadtatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar kormány egyértelműen támogatja szlovák elnökjelöltségét. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor nyíltan méltatta Pellegrinit. Arról beszélt, hogy volt szerencséje együtt dolgozni vele, amikor Pellegrini még miniszterelnök volt, és ez idő alatt a magyar–szlovák barátság megerősödött, és megtalálták azokat a közös pontokat, amelyekre jószomszédi kapcsolatokat lehet építeni. Napjainkban a legfontosabb ilyen közös pont Orbán Viktor szerint az, hogy mindkét ország „békepárti politikát” folytat, vagyis ellenzi Ukrajna katonai támogatását, és az Oroszországgal való kiegyezést szorgalmazza.