A főváros négyötödét ellenőrzik, de a bandák még több hatalmat akarnak a káoszba süllyedt Haitin

Miközben az Egyesült Államok vezetése csak kapkodja a fejét az ukrajnai és gázai válságok, az otthoni (elő)választási kampány és a kongresszusi viták miatt, a közvetlen közelében rég nem látott káosz ütötte fel a fejét. Az Egyesült Államok történelmileg szereti bebiztosítani magát a közép-amerikai és a karibi térségben, de mióta leszoktak a katonai intervenciókról, egy-két Amerika-ellenes rezsim azért megszilárdult (például Kuba mellett Nicaragua vagy a nem közép-amerikai, de a Karib-tenger partján fekvő Venezuela).

A 11 millió lakosú Haiti azonban más ügy, évtizedek óta nagy fejtörést okoz Washingtonnak. Haiti gyakorlatilag az amerikai kontinens Szomáliája, egy működésképtelen, alapvető állami kötelességeinek ellátására is képtelen, folyamatos nemzetközi segítségre szoruló állam, angolosan failed state. Az Egyesült Államok szempontjából egy ilyen állam rengeteg potenciális, földönfutó, sokszor traumatizált bevándorlót jelent, és a migrációellenes politikai légkörben ez korántsem mellékes kérdés. Az elmúlt hetekben azonban az egész világsajtóba bekerült a Haitin kialakult helyzet.

A több természeti katasztrófa sújtotta Haitin még 2021 közepén ölték meg Jovenel Moïse elnököt, a posztja két és fél éve betöltetlen. Az országot hivatalosan ügyvezető miniszterelnöki minőségében Ariel Henry vezette, és a biztonsági helyzetre hivatkozva folyamatosan elhalasztotta a választások kiírását. Ez ahhoz vezetett, hogy utoljára nyolc éve, 2016-ban tartottak választásokat az országban. Mostanra a parlament nem működik, és a legfelsőbb bíróság is képtelen ellátni a feladatát, mert törvényhozás hiányában nem tudnak kinevezni bírókat.

A helyzet március elején lett a korábbinál is sokkal súlyosabb: az egymással összefogó fegyveres bűnbandák megszállták a fővárost, leálltak a közszolgáltatások, menekülnek a külföldiek. Az országban szükségállapotot és éjjeli kijárási tilalmat hirdettek ki. Haitin napok óta nincs központi irányítás, az afrikai látogatásból hazafelé igyekvő Henry csak Puerto Ricóban tudott leszállni, miután Haiti fővárosának, Port-au-Prince-nek a repterét a fegyveresek ostromzár alatt tartják.

A bandák a hétvégén megtámadták az elnöki palotát és a belügyminisztériumot is, utóbbi egy részét fel is gyújtották, valamint kifosztották az ország fő konténerkikötőjét.

Eközben amerikai tengerészgyalogosok kimenekítették a nagykövetségük azon dolgozóit, akiknek jelenléte nem elengedhetetlen. Nem sokkal később a német és az EU-nagykövetség is így tett, az elmúlt napokban a CNN forrásai szerint tizenkét evakuációs helikopter szállt fel diplomáciai missziók tagjaival.

Már a főváros négyötöde a bandák felügyelete alatt áll

Azóta a bandák-felkelők Port-au-Prince több mint 80 százalékát ellenőrzik, és a médiában rendszeresen szerepel a legfőbb bandavezér, Jimmy Chérizier, akit Barbecue (haiti kreol nyelven írva: Babekyou) becenéven emlegetnek. Ő már meg is fenyegetett mindenkit:

„Ha Ariel Henry nem mond le, és a nemzetközi közösség folytatja a támogatását, az közvetlenül polgárháborúba fog minket vezetni, ami népirtásba fog torkollni.”

Az Henryval szembeni ellenállás fő oka, hogy Moïse elnök meggyilkolása után a volt idegsebész sokak szerint nem legitim úton került az ügyvezető kormányfői és ideiglenes köztársasági elnöki székbe. Ráadásul február 7-re ígérte lemondását és új választások megtartását, amiből nem lett semmi. Sőt egy február végi guyanai látogatásán már azt nyilatkozta, 2025 szeptemberében tarthatják csak meg a választásokat.

Haitin a fegyveres erők eleve egész gyengék voltak, de mostanra abszolút föléjük kerekedtek a bandák, a rendőrőrsöket sorra gyújtják fel, vadásznak az egyenruhásokra. A börtönökből már bűnözők ezreit szabadították ki, akik rabolnak és fosztogatnak, miközben alig van áram a fővárosban, a boltok pedig kifogyóban vannak az élelmiszerből. A CNN szerint Port-au-Prince követségekkel és hotelekkel tarkított helyi Rózsadombja, a módos Pétionville lehet a bandák következő célpontja.

Ez tízezreket adhat hozzá a belső menekültválság számaihoz egy olyan országban, ahol a bandák erőszakhulláma miatt már több mint 300 ezer ember kényszerült elhagyni lakhelyét. Beszédes, hogy az ENSZ szerint csak 2023-ban 4789 embert öltek meg és 2490-et raboltak el, és ez csupán a hivatalos adat, a jéghegy csúcsa. A haitiaknak a zűrzavar miatt a segélyszervezetek sem tudnak hatékonyan segíteni.

Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a bandák vidéken is terjeszkednek, a gazdákat is zaklatják, így az élelmiszerek városokba juttatása is akadozik. „Nagyon hamar el fog fogyni az élelmiszer, a gyógyszerek, és nem lesz elérhető az orvosi ellátás” – mondta Matthias Pierre volt haiti miniszter a BBC-nek.

Henry lemondott, de a helyzet megoldása még nem látszik

Hétfőn újabb fordulat jött, miután Henry Puerto Ricóból bejelentette, hogy lemond a tisztségeiről, amint feláll egy átmeneti tanács, és kinevezik az ideiglenes utódját. Az elnöki tanács két megfigyelő és hét szavazati joggal felruházott tagból áll majd, akik között lesznek a magánszektorból, társadalmi szervezetektől érkezők és egy vallási vezető is. A tanács feladata lesz, hogy kinevezze az új ideiglenes miniszterelnököt, akinek kapcsán kikötötték, hogy nem lehet olyan személy, aki indulna a következő elnökválasztáson.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a tanács feladata lesz a Haitin élők „azonnali szükségleteinek” biztosítása, lehetővé téve a biztonsági egységek bevetését és a szabad választásokhoz szükséges biztonsági feltételek megteremtését.

Az ügyvivő miniszterelnök lemondásával párhuzamosan formálódik egy nemzetközi katonai szövetség is, amelyet még Henry kérvényezett, hogy segítsenek az ország rendfenntartó szerveinek a bandák elleni harcban. Blinken további 100 millió dollárt (kb. 36,6 milliárd forint) ígért az ENSZ által támogatott, ezerfős erőnek, amit várhatóan Kenya vezetne. Viszont egyelőre bizonytalan, hogy ez mikor állhat fel.

Henry lemondása várható volt, miután a karibi ország politikai közössége, a Caricom és az Egyesült Államok sem támogatta már tovább. Azonban az nem világos, hogyan állhat helyre a rend az országban. Matthias Pierre ugyanis a BBC-nek úgy vélte, a bandák most azt akarják elérni, hogy részei legyenek bármilyen, a hatalommegosztásról szóló megállapodásnak. A bandák az elmúlt napokban egyre jobban összefogtak, a New York Times szerint egy kormányzó tanácsot is össze akartak rakni.

Barbecue felemelkedése

A New York Times összefoglalója szerint a haiti bandákat a különböző politikai erők előszeretettel használták a saját érdekükben, például tüntetők elleni erőszakra, bizonyos monopóliumok megtartására. 1995-ben feloszlatták a félkatonai csoportokat, sok vezetőjük erre önvédelmi csoportokat, vagyis bazokat hozott létre. Ezek a főváros egyes részeit is uralni kezdték, mire sok környék létrehozta a saját védelmi erejét, amelyek aztán szintén sok gyilkosságot követtek el feltételezett bandatagok ellen. Melléjük nőttek fel a színtiszta szervezett bűnözői csoportok, bűnbandák.

A 47 éves Jimmy Chérizier Jean-Claude „Baby Doc” Duvalier diktatúrája idején született, anyja nevelte őt és hét testvérét, a napi betevőt sült csirke utcai árusításával kereste. Chérizier szerint innen ragadt rá a Barbecue becenév, bár mások szerint azért, mert szerette áldozatait (híresztelések alapján sokszor élve) elhamvasztani. Később egy – korábban tüntetők lelövésével is vádolt – elit rendőri osztagban szolgált. Innen 2018-ban bocsátották el egy mészárlás után, egy nyomornegyedben állítólag ő és csapata 71 embert megölt, hét nőt megerőszakolt és 400 otthont felgyújtott.

Barbecue ezután vált a G9 Család és Szövetségesei banda vezetőjévé, azóta pedig az Egyesült Államok és az ENSZ is szankciókat vetett ki rá.

A G9 közben nagyra nőtt, ellenőrzi Port-au-Prince több szegény városrészét és a bevezető utak zömét is, az elmúlt években ezáltal többször megbénítva a várost és az országot. Louis-Henri Mars, egy helyi nonprofit szervezet vezetője szerint Chérizier egy „bűnöző üzletember”, aki olyan, mint egy vulkán, szunnyad, meghallgat, gondolkozik, aztán erőszakosan kitör. Ahogy 2022-ben már megtette, amikor az embereivel elfoglalta Haiti legnagyobb üzemanyag-terminálját, rátéve a kezét 25 ezer tonna gázolajra, ami energiaválságot okozott az országban.

Chérizier már a csapata, a G9 banda lázadása előtt nagy név volt a port-au-prince-i szegénynegyedekben. Hasonlították Che Guevarához, nevezték a karibi Robin Hoodnak, ő pedig interjúkban olyan példaképeket szokott említeni a Guardian szerint, mint a kubai Fidel Castro, a Burkina Fasó-i Thomas Sankara vagy az amerikai Malcolm X. Sőt, a New Yorker egy újságírójának tavaly így beszélt magáról:

„Kedvelem Martin Luther Kinget is. De ő nem szeretett fegyverekkel harcolni, és én fegyverekkel harcolok.”

A Guardian által idézett többi interjúban is tartotta magát ahhoz – az egykor még a rendőrséget erősítő – Chérizier, hogy ő nem lop, nem rabol, nem erőszakol, hanem „társadalmi harcban” vesz részt, milíciája pedig egy „szociopolitikai struktúra és erő”. A Financial Times cikke egyenesen proletárfelkelésként jellemezte a mostani helyzetet. A Le Monde-nak nyilatkozó Haiti-szakértő, Romain Le Cour Grandmaison szerint az egyes bandák egyre profibbak, vidéken is terjeszkednek, „bürokratizálódnak”, kialakult egy belső hierarchia, szereposztás, hogy ki miért felel. Ellenőrző pontokat üzemeltetnek, pénz fejében ezeken átengedő kártyákat osztogatnak, de a kikötőből sem tud vesztegetés nélkül kijutni egy konténer sem.

A megölt elnök, Jovenel Moïse körével jó kapcsolatot ápoló Barbecue ismerősei szerint maga is politikai ambíciókat dédelget. A Sky News egyik tudósítója is azt mondta, hogy a magát forradalmárként, a kormányzati korrupció és oligarchák elleni harcosként jellemző Barbecue (aki néha pénzzel segít ki nyomorgó családokat) voltaképp egyszerű gengszter. Példaképe pedig a Haitit 1957–1971 között irányító diktátor, François Duvalier.

A Sky munkatársa bő egy éve tudott találkozni Chérizier-vel, akkoriban még a kilenc csoport egyesüléséből létrejött G9 is egy volt a Port-au-Prince-t uraló húsz-egynéhány bűnbanda (az egész országban kétszáz is működhet) közül – bár már akkor is az egyik legnagyobb. Barbecue akkor is azt magyarázta, hogy szívesen leülnek tárgyalni a nemzetközi közösség képviselőivel, de ha azok fegyveres erőkkel jönnének rendet tenni, abba nagyon sok ártatlan ember belehalna.

A Financial Times cikke szerint a mostani offenzíva során Chérizier G9-e több másik rivális bandával megállapodást kötött Viv Ansanm (Együtt Élünk) néven, így együtt foglalták el a fővárost. Ez is jelzi, amit több megszólaló több cikkben, miszerint Barbecue inkább PR-ban erős, semmint hatalomban, önmaga nem ellenőriz akkora területet és erőforrást, mint amekkorát állít.

Orvosok nélküli kórházak, megvert menekültek

A helyzet az egyszerű haiti polgárok szemszögéből rémisztő. Több ezer nőt erőszakoltak már meg a bandák, de előfordultak csonkolások, kínzások és kannibalizmus is, írja a Le Monde. Az emberek WhatsApp-csoportokban követik, vannak-e éppen harcok a környékükön.

A BBC szerint a főváros fő kórháza, a Haiti Állami Egyetemi Kórház gyakorlatilag egészségügyi dolgozók nélkül maradt. A páciensek várnak az ellátásra, miközben elhunyt betegek holttestei bomlanak az épületben a karibi melegben. Egy férfi, Philippe, aki csak keresztnevét árulta el, így nyilatkozott a helyzetről:

„Nincsenek orvosok, a múlt héten mind elmenekült. Nem mehetünk ki. Halljuk a robbanásokat és a fegyverropogást. Szóval bátornak kell lennünk, és itt kell maradnunk, nem mehetünk sehova.”

Egy nő arról mesélt az AP hírügynökségnek, hogy sokan a kormányzati épületekben rejtőznek el a bandák elől arra hivatkozva, hogy adót fizetnek, jár nekik a búvóhely. A bandák egy férfi szerint nagy fegyverekkel jöttek, „nekünk viszont nincs fegyverünk, és nem tudjuk megvédeni magunkat”, szenved mindenki, a gyerekek is.

Sokan megpróbálnak vízum nélkül átszökni a dominikai határon, de a határőrök megverik és visszatoloncolják azokat, akiket elkapnak. Egy tisztviselő azt mondta a Le Monde-nak, hogy napi ezer embert deportálnak. A deportáló teherautók megállnak három méterre a határtól, majd a rendfenntartók ütleggel és elektrosokkal veszik rá a menekülteket a visszatérésre Haitiba. A dominikai kormány közben határfal építésébe is kezdett egyes szakaszokon, így az aktív embercsempészek árai is megemelkedtek.

A helyzet kárvallottja egy határ menti közös piac (amit heti 40 ezer haiti keres fel) és egy ipari park is, aminek cégei sok haitit alkalmaznak, és most súlyos veszteségeket szenvednek el. A dominikaiak közt ezalatt nő az idegen- és haitiellenesség is. Sok csoport a saját kezébe vette a helyzet kezelését, egyes városokban lerohannak házakat, illegálisan Dominikán tartózkodó haitiakat vernek meg és szállítanak be a rendőrségre, a rendőrök ismét megverik, majd hazadeportálják őket.

Eközben Ferenc pápa is azt kérte vasárnap, hogy imádkozzanak a haiti hívek a Szűzanyához, hogy véget érjen az erőszak, illetve arra kért mindenkit, aki hozzátehet a megbékéléshez, hogy cselekedjen.

Az anarchia forgatókönyvei

A térség államait összefogó szervezet, a tizenöt tagú Caricom vészhelyzeti csúcstalálkozót hívott össze Jamaica fővárosában, Kingstonban, meghíva az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Brazília és a ENSZ képviselőit is. A szervezet hónapok óta nemzeti egységkormány összeállítását javasolta, mindhiába. Már itt is kiderült, hogy a legtöbb nemzetközi szereplő nyitott volt Henry lemondására, bár az Egyesült Államok eredetileg azt szerette volna, ha Henry hazatérne, és ott adná be a lemondását. Ez végül a fenyegetések miatt nem történhetett meg, Henry külföldről mondott le.

Julian Moro, az International SOS nevű civil biztonsági és egészségügyi szervezet regionális biztonsági igazgatója szerint a helyzet annyiban lehet most más a korábbiakhoz képest, hogy

a bandák már nemcsak bandákként, hanem forradalmi erőkként lépnek fel.

„Ha ez a helyzet, több kísérletre számíthatunk, hogy átvegyék és megtartsák a stratégiai eszközöket, mint a repülőtér vagy a tengeri kikötők” – mondta a Financial Timesnak.

Henry azért járt Kenyában, hogy egy nemzetközi szerződéssel alátámassza igényét egy Kenya vezette többnemzeti rendfenntartó erő Haitiba vezénylésére, aminek támogatására a lemondása után Blinken is utalt. A kenyai Nation szerint az Egyesült Államok egyre jobban sürgette Nairobit az elmúlt időszakban, hogy küldjön rendőröket, és az ügy annyira fontos Washingtonnak, hogy Blinken fel is hívta William Ruto kenyai elnököt, sőt szponzorálná a missziót.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még októberben szavazta meg ritka egyetértésben (orosz és kínai tartózkodással) a békefenntartó erő létrehozását, de közben egy kenyai legfelsőbb bírósági ítélet nemzetközi egyezményhez kötötte kenyai rendőrök külföldre vezénylését. Henry emiatt utazott Nairobiba, ahonnan már nem tudott visszatérni Haitiba. Az egyezmény megszületett, így a döntés jelenleg egy fellebbviteli bíróság kezében van.

António Guterres ENSZ-főtitkár is üdvözölte a haiti–kenyai megállapodást, sürgetve a rendőri erő minél gyorsabb küldését (ami hivatalosan nem ENSZ-erőként lesz jelen). A Kenya vezette rendfenntartó erőben már jelezte részvételét Benin, Spanyolország, Szenegál, Jamaica, Antigua és Barbuda, valamint a Bahama-szigetek is, és később Mongólia és Belize is kifejezte támogatását.

Fontos még, hogy a Hispaniola szigetének másik, keleti felét elfoglaló Dominikai Köztársaság hogyan reagál az Henry lemondása utáni helyzetre – jelenleg légi és szárazföldi határzárral, és az említett menekültbántalmazással, deportálással. Luis Abinader elnök Henryt sem látta szívesen biztonsági okokból. Az elnök közleménye szerint Haiti biztonsági helyzete most „teljesen fenntarthatatlan”, és az „közvetlen fenyegetést jelent a Dominikai Köztársaság biztonságára és stabilitására”. Hozzátették, ha nem érkezik gyorsan békefenntartó erő Haitiba, a helyzet romolhat.