Megkezdődött Oroszország, Kína és Irán közel-keleti hadgyakorlata

2024. március 11. – 10:55

frissítve

Megkezdődött Oroszország, Kína és Irán közel-keleti hadgyakorlata
Fotó: Majdi Fathi / NurPhoto via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn a Varjag rakétás cirkáló vezetésével orosz haditengerészeti kötelék érkezett Iránba, hogy ott helyi egységekkel, illetve kínai hajókkal kiegészülve közös hadgyakorlatra induljon a Perzsa/Arab-öbölbe, illetve az öbölt lezáró Hormuzi-szoroson túl található Ománi-öbölbe. Az orosz védelmi minisztérium Reuters által idézett közleménye szerint a közös hadgyakorlat során végrehajtott manőverekkel a „tengereken zajló gazdasági tevékenység biztonságának biztosítását” gyakorolják. A résztvevőkön kívül több ország haditengerészete, így például Omán, Pakisztán, India és Dél-Afrika is küldött megfigyelőket a gyakorlatra, de a tenger nélküli Azerbajdzsán és Kazahsztán is képviselteti magát.

Az orosz Csendes-óceáni flotta kötelékébe tartozó 187 méter hosszú Varjag rakétáscirkáló 2022. júliusában,a Dél-kínai-tengeren tartott közö orosz-kínai hadgyakorlaton Fotó: Li Yun / Xinhua via AFP
Az orosz Csendes-óceáni flotta kötelékébe tartozó 187 méter hosszú Varjag rakétáscirkáló 2022. júliusában,a Dél-kínai-tengeren tartott közö orosz-kínai hadgyakorlaton Fotó: Li Yun / Xinhua via AFP

Miközben az Arab-félsziget keleti oldalán Irán a tengerhajózás biztonságáért gyakorlatozik, addig a félsziget túlsó, délnyugati oldalán hajók elleni rakétákkal és drónokkal támogatja a jemeni húszi gerillákat, akik a gázai háború kitörése óta folyamatosan támadják a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajókat, egy időre meg is bénítva a világkereskedelem szempontjából kulcsfontossággal bíró tengeri útvonalat.

Izrael legfontosabb emberi jogi szervezetei közös nyílt levélben azzal vádolták az ország vezetését, hogy nem tartja be a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előírását, mely kimondja, hogy „mindent meg kell tennie” a palesztinokkal szembeni „népirtásnak minősülő tettek” megakadályozása érdekében. A 12 neves szervezet által aláírt levél arra figyelmeztet, hogy „az ICJ határozata jogi értelemben kötelező érvénnyel bír Izraelre nézve, a zsidó államnak pedig ennek értelmében „fel kéne számolnia a gázai humanitárius katasztrófát”.

Az ENSZ alá tartozó testület január végén részben helyt adott annak a Dél-Afrika által megfogalmazott beadványnak, melyet az afrikai ország annak a pernek a keretében adott be, amelyben Izraelt a gázai palesztinok ellen elkövetett népirtással vádolja. Az ENSZ bírósága nem ítélt abban a kérdésben, hogy Izrael valóban népirtást követ-e el – ennek megállapítása akár éveket is igénybe vehet –, de „ideiglenes védelmi intézkedéseket” írt elő Izrael számára (közben a nem-állami szervezetként az ICJ előtt nem vádolható) Hamászt felszólította a 2023. október 7-én ejtett túszok szabadon engedésére. Azonban az izraeli jogvédők felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy az előírás ellenére februárban a Gázai övezetbe érkező humanitárius segély nem hogy nem nőtt, de 50 százalékkal csökkent. A nyílt levél nem csak a mintegy háromnegyed részben földönfutóvá vált 2,3 millió gázai további szenvedéseinek mérséklése érdekében azonnali fegyverszünetre szólította fel a kormányt.

(Guardian)

Az olasz rendőrség letartóztatott három, Olaszország középső részén élő palesztint, akik szerintük támadásokat terveztek „katonai és civil célpontok ellen” egy meg nem nevezett országban – derül ki a rendőrség közleményéből. A Rómától kb 120 kilométerre északkeletre fekvő L'Aquilában élő három férfi az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjaival kapcsolatban álló sejtet hozott létre – áll a közleményben.

Az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmához kötődő fegyveres csoport, amelyet Izrael, az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorista csoportnak tekint.

A rendőrség közölte, hogy a három palesztin ellen terrorista célú bűnszövetkezet vagy a demokratikus rend felforgatása miatt emeltek vádat, amiért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható.

(Reuters)

Rakétatámadás történt a jemeni Hodeida városától nyugatra – közölte az Ambrey brit biztonsági cég hétfőn. Az Egyesült Királyság haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) közölte, hogy egy hajó közelében, a jemeni Szalif kikötőtől 71 tengeri mérföldnyire történt robbanásról kapott jelentést. Az UKMTO jelentése szerint hajó és a legénység biztonságban megúszta az incidenst.

A Vörös-tenger és a tőle délkeletre eső Ádeni-öböl térségében azóta romlott jelentősen a hajózás biztonsága, hogy az Irán által támogatott jemeni húszik a gázai háborúra hivatkozva tavaly ősz óta többtucatnyi támadást követtek el kereskedelmi hajók ellen. A hajók egy jelentős része emiatt azóta inkább kerülő úton közlekedik.

(MTI)

A Hezbollah azt állítja, hogy több dróntámadást indított egy izraeli légvédelmi csapat ellen a Golán-fennsíkon. A Reuters jelentése szerint a támadás, amelyben négy drónt vetettek be, pontosan eltalálta a célpontot. Az IDF reggel azt közölte, hogy két „gyanús légi célpont” csapást mért nyílt területekre a Golán-fennsík északi részén, és nem érkezett jelentés károkról vagy áldozatokról. Izrael azóta tartja megszállva a Golán-fennsíkot, hogy 1967-ben elfoglalta Szíriától.

(Reuters)

Hétfőn megkezdődött a muzulmánok szent hónapja, a ramadán – jelentette be több közel-keleti ország, Szaúd-Arábia királya ebből az alkalomból a Gázában zajló „szörnyű bűnök” befejezésére szólított fel. Szalmán király ramadáni üzenetében köszönetet mondott „a Szaúd-Arábiai Királyságra nehezedő áldásokért”, de megjegyezte, hogy a gázai háború árnyékot vet a böjt és az ima hónapjára.

Egy palesztin család díszeket készít rmadanra Rafahban – Fotó: Abed Zagout / Anadolu / AFP
Egy palesztin család díszeket készít rmadanra Rafahban – Fotó: Abed Zagout / Anadolu / AFP

(Guardian)

  • Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „többet árt Izraelnek, mint amennyit segít” – mondta Joe Biden amerikai elnök.
  • Az Irán által támogatott libanoni Hezbollah terrorcsopor több tucat rakétát lőtt ki Izraelre, miután egy nappal korábban egy izraeli légitámadásban öt ember halt meg Libanon déli részén.
  • Elindult a Közel-Kelet felé az az amerikai hajó, ami felszereléseket szállít a Gázai övezet partjainál épülő ideiglenes mólóhoz.
  • Az izraeli hadsereg 24 zászlóaljt és több egyéb egységet küld Ciszjordániába és Kelet-Jeruzsálembe, miközben amúgyis már 5000 tartalékos állomásozik palesztin területeken. Összességében ez több mint 15 ezer katonát jelent.
  • Netanjahu reagát Biden megjegyzésére: Vissza kell utasítanunk, hogy lenyomjanak a torkunkon egy palesztin államot.

200 tonna élelmiszerrel a fedélzetén Cipruson rekedt egy, a Gázai övezetbe tartó segélyhajó, mivel hétfőn hajnalban megkezdődött a Ramadán, a muzulmán szent hónap, ami miatt szünetel a tengeri segélyezés. A ciprusi kormány szóvivője, Konstantinos Letymbiotis a sziget hivatalos hírügynökségének azt mondta, hogy a hajó indulásának pontos időpontját „biztonsági okokból” nem hozzák nyilvánosságra. Később arról számoltak be, hogy „technikai nehézségek” miatt lehet, hogy csak hétfőn indul el.

(Guardian)

A gázai háború állt Jonathan Glazer rendező az Oscar-díj átadóján mondott köszönőbeszédének középpontjában, írja a BBC. Glazer Auschwitzról és a holokausztról szóló filmje, az Érdekvédelmi terület elnyerte a legjobb nemzetközi film díját. Glazer szerint az Izraelben és a Gázai övezetben meggyilkoltak „dehumanizáció” áldozatai.

Az idei Oscaron több híresség, köztük Billie Eilish, Mark Ruffalo és Ramy Youssef, a Poor Things sztárja is azonnali tűzszünetet követelő kitűzőt viselt a vörösszőnyegen. A kitűzőt azok viselték, akik aláírták azt a Joe Biden amerikai elnöknek címzett nyílt levelet, amiben a tűzszünetet követelik. A nyílt levelet közel 400 művész írta alá, köztük Bradley Cooper és America Ferrera is.

Az Oscar-díjátadóról itt írtunk.

(BBC)

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!