A Téma podcast legújabb adásában a Telex újságíróival, Tóth Gergellyel és Király Andrással beszéltünk az amerikai elnökválasztási kampány alakulásáról. Ebben a cikkben összefoglaljuk az adás 6 legfontosabb állítását.
Szinte biztos a Trump–Biden-visszavágó
Az amerikai elnökválasztást megelőző tél és tavasz általában legalább az egyik pártban az előválasztási versenyről szokott szólni, most azonban lényegében egyik oldalon sincs igazi verseny: 99 százalék, hogy a republikánus oldalon Donald Trump, a demokrata oldalon pedig Joe Biden indul az elnöki posztért. Ezen most már valószínűleg csak a jelöltek előrehaladott kora miatti komplikációk tudnának változtatni.
A regnáló elnök ellen egy ciklus után nem szoktak erős jelöltet indítani a saját pártján belül, bár Biden az eredeti tervek szerint csak egy ciklusra tervezett, részben a kora miatt. A Demokrata Párt viszont nem tudta kinevelni az elnök utódját, úgymond trónörökösét, ráadásul Bidennel a párt meglepően jól szerepelt a félidős kongresszusi választásokon.
A republikánus oldalon még elvileg zajlik a verseny, de Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzónak senki nem jósol igazán komoly esélyeket, részben azért is, mert Trump annyira erős. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy
Trump fojtófogásban tartja a Republikánus Pártot
Egy ideig úgy tűnt, hogy erős kihívói lesznek a volt elnöknek a párton belül, de kiderült, hogy az ellenfelei nem igazán tudnak alternatívát mutatni, legfeljebb fiatalabb, kevésbé kaotikus Trump-verziókként mutatták be magukat. Különösen igaz volt ez Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit a legesélyesebb kihívónak gondoltak, és aki az első előválasztás után feladta a versenyt.
Trump a maga arcképére formálta át a Republikánus Pártot: új választási koalíciót alakított ki, elsősorban a fehér munkásosztályt megszólítva, és az elmúlt két választási kampány során a pártapparátusba is beültette a maga embereit, akik úgy alakították át az előválasztási folyamatot, ami Trumpnak kedvez. Emellett pedig a híresen haragtartó és bosszúálló volt elnök és stábja listázza, hogy a republikánus politikusok és donorok közül ki áll ki a kihívói mellett. Így a szavazói rajongás, az intézményi változások és a félelem stratégiájával tényleg fojtófogásban tartja a pártot.
Biden sikeres, de népszerűtlen elnök
A másik oldalon Joe Biden elég komoly gondokkal néz szembe, ugyanis annak ellenére, hogy kül- és belpolitikában is viszonylag sokat el tudott érni elnöksége alatt, és objektív mércével nézve a sikeres elnökök közé tartozik, a választók ebből keveset érzékelnek. Sőt, a 46. elnök kifejezetten népszerűtlen: a ciklusa elején történt, tragikusan sikerült afganisztáni kivonulás nagyon megtépázta a népszerűségét és külpolitikai kredibilitását (pedig a kivonulás részletei még Trump alatt dőltek el), a gazdasági mutatók egész jók, de a választók ezt nem az elnöknek tulajdonítják, és egyre több választó gondolja azt, hogy a látványosan öregedő elnök már nem alkalmas Amerika első számú vezetőjének.
Bidenről nemrég egy (ugyan megkérdőjelezhető hitelességű) szakvélemény is kimondta, hogy szándékosan őrzött meg és hozott nyilvánosságra titkosított anyagokat, de nem emelnek vádat ellene, mivel „rossz memóriájú idős ember” benyomását kelti. Az elnök és csapata pedig nem igazán tudja bizonyítani az ellenkezőjét. A demokrata szavazótábort ráadásul nagyon megosztja Biden Izraelt támogató külpolitikája, amiért a párt baloldali, muszlim és fekete szavazóinak egy része most azt mondja, nem lenne hajlandó még egyszer az elnökre szavazni.
A választás népszavazás lehet Trumpról
Biden legjobb esélye ezért az lehet, ha a választást egy népszavazássá teszi Donald Trumpról. A demokrata stratégák reményei szerint idővel a most ódzkodó szavazók is belátják, hogy Trump nagyobb fenyegetést jelent rájuk nézve, mint a regnáló elnök, és beállnak a sorba. De ha ez nem elég, a demokrata kampánycsapat előveheti az abortusz kérdését is, ami már egyszer bevált, hiszen a félidős választások idején is ezzel sikerült mozgósítani a választókat.
Trump szintén azt szereti, ha minden róla szól, a republikánus oldalon viszont az a kérdés, hogy az érte rajongó törzsszavazókon kívül sikerül-e meggyőzni a mérsékelt középosztálybeli republikánusokat és függetleneket is, hogy Bidennél jobb lesz még négy év Trump. A volt elnök viszont most még szélsőségesebben jobbos és rendpárti üzenetekkel kampányol, ami nem biztos, hogy a stabilitásra vágyó, de Bidenért nem rajongó szavazóknak jó üzenet.
Trump az amerikai demokratikus rendszer folyamatos stressztesztje
A volt elnök kampányát számos bírósági ügy is színesíti: több polgári és büntetőper zajlik Trump ellen, részben a Capitolium 2021. január 6-i ostromával kapcsolatban, miközben két állam éppen amellett érvel a legfelsőbb bíróságon, hogy az amerikai alkotmány értelmében Trump nem is indulhatna az elnöki posztért, Trump jogászai pedig amellett érvelnek, hogy az elnököt semmilyen, elnöki tisztsége alatt elkövetett tettéért nem lehet felelősségre vonni.
Ahogy a Téma vendégei fogalmaztak, Trump a végsőkig kiélezi az amerikai demokratikus és jogi rendszert, minden kis repedésbe megpróbál beférkőzni, ezzel folyamatos stresszteszt alatt tartja az egész amerikai alkotmányos és demokratikus intézményrendszert. A perek viszont egyelőre nem befolyásolják Trump népszerűségét, sem a hardcore törzsszavazói, sem a szélesebb népesség között, legfeljebb anyagi erőforrásait kötik le.
Egy ideig még nem érdemes közvélemény-kutatásokat figyelni
Trump egyelőre a legtöbb közvélemény-kutatás szerint 2-4 százalékponttal megelőzi Bident, és az ún. csatatérállamok nagy részében is verné az elnököt. Tóth Gergely és Király András szerint augusztus előtt még nem annyira érdemes odafigyelni ezekre a számokra: addig még nem dől el, hogy a két oldal bizonytalankodó szavazói beállnak-e Trump és Biden mögé.
A Téma új adásai a Telex saját lejátszóján kívül a Telex Podcast YouTube-, Spotify-, Apple- és Google Podcast csatornáinkra kerülnek fel minden második hét keddjén.
