Az ukrán vezetés jelezte a Fehér Háznak, hogy a hadsereg főparancsnokának leváltását tervezik

Az ukrán vezetés előre értesítette a Fehér Házat, hogy Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnokának leváltását tervezik, mondta két forrás a Reutersnek. A Washington Post szerint az amerikaiaknak azt mondták, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már meghozta a döntést, ami a legkomolyabb személyi változás lenne, mióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Zelenszkij még nem adott ki hivatalos rendeletet a döntésről, és nem is tudni, hogy ez mikor történhet meg. A források szerint az amerikai tisztviselők nem támogatták és nem is ellenezték a döntést, csak tudomásul vették azt.

Zaluzsnij várható leváltásáról már a hét eleje óta pletykálnak Zelenszkijhez közeli források. Zaluzsnijnak tulajdonítják az ukránok kezdeti sikereit, amivel sikerült megállítaniuk az orosz villámháborús terveket, és a 2022 őszi ukrán ellentámadás sikere is hozzá köthető. Ezek mentén lőtt ki Zaluzsnij népszerűsége, Zelenszkij után ő lett Ukrajna első számú háborús hőse.

Zaluzsnij ragaszkodott hozzá, hogy az államfő ne szóljon bele hadászati kérdésekbe, a feszültség pedig nőni kezdett kettejük közt. Viták voltak Zaluzsnij és az elnök között a 2023 megindított, és szárazföldön kudarcba fulladt ukrán ellentámadás és a főparancsnok által javasolt mozgósítási terv körül is. Zelnszkij ellenzi Zaluzsnij javaslatát, amivel 500 ezer új katona behívása lenne a célja.

Zaluzsnij a leváltásáról szóló pletykák közepén, csütörtökön a CNN-en megjelent írásában elemezte az orosz-ukrán háború aktuális kérdéseit, és arra jutott, hogy Ukrajnának a jövőben egyre inkább arra kell berendezkednie, hogy a saját erőforrásai segítségével védi meg magát, ehhez pedig nagyobb figyelmet kell fordítania a technológiai fejlesztésekre.

Zaluzsnij a cikkben nem foglalkozott a közeli menesztéséről szóló spekulációkkal, ugyanakkor kitért az általános mozgósítás témájára, ami állítólag az egyik fő konfliktusforrás közte és Zelenszkij között. Erről azt írta, a kijevi politikai vezetők láthatóan vonakodnak támogatni egy olyan, szerinte szükséges lépést, amellyel akár félmillióval növelhető lenne a harcoló csapatok létszáma. „Tudomásul kell vennünk, hogy [Oroszország] jelentős előnyt élvez az emberi erőforrások mozgósításában, és hogy ez hogyan viszonyul ahhoz, hogy az ukrajnai állami intézmények sem képesek népszerűtlen intézkedések nélkül növelni fegyveres erőink létszámát” – írta.

Zaluzsnij friss írásában hasonló őszinteséggel írt a 2023-as ukrán ellentámadás kudarcáról, mint néhány hónappal ezelőtt, az Economist számára írt hasonló esszéjében – csak most már azt is megemlítette, milyen következményei vannak ennek az otthoni politikában. A főparancsnok szerint a „pozícióháborúként” leírható katonai helyzet (amelyet a kimerülés és a csatatéren való mozgás hiánya határoz meg) kialakulása után most harctéren kívül is számolniuk kell a csalódások és zavarok sorozatával az ukrán katonai vezetőknek.

Zaluzsnij ezzel közvetve utalt arra, hogy az Egyesült Államok nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának küldendő, új katonai segélycsomaggal, és arra is, hogy az október óta a Közel-Keleten zajló események máshová irányították a nemzetközi figyelmet. (Bár az unió 50 milliárd eurós csomagjáról éppen csütörtökön született meg az alku.) A főparancsnok arról is írt, hogy az oroszok ellen irányuló nemzetközi szankciórendszer gyengesége miatt „Oroszország továbbra is képes arra, hogy katonai-ipari komplexumát az ellenünk folytatott kíméletlen háború érdekében bevethesse”.