A kiberemberrablás az új unokázós csalás, de a tétje jóval nagyobb

A 17 éves Kai Csuang december 28-án tűnt el a utahi Riverdale-ből, ahol cserediákként egy helyi családnál lakott. Január 2-án került elő, a hegyekben fagyoskodott egy sátorban. Eközben Kínában élő rokonai 80 ezer dollárnyi (kb. 28 millió forintnyi) pénzt utaltak át bűnözőknek, akik azt állították, hogy elrabolták a fiút.

De szó sincs fekete furgonokról, fejre húzott krumpliszsákokról vagy fegyveres támadókról. Valójában annyi történt, hogy a csalók nagyjából egy hónappal korábban elkezdték hívogatni a kínai fiút, és azt mondták neki, hogy ha nem teljesíti a követeléseiket, bántani fogják a Kínában élő családtagjait. Arra utasították, hogy induljon el a hegyekbe, és folyamatosan videós kapcsolatban maradtak vele.

Így tudtak képeket is küldeni a családtagoknak, akik emiatt azt hitték, hogy a fiú tényleg fogságban van. Amikor december 28-án megkapták a képeket az állítólagos emberrablásról, felhívták az amerikai iskolát, ahol Kai tanult, az iskola pedig szólt a rendőrségnek. A cserediákot fogadó amerikai szülők azt mondták, hogy aznap reggel még látták a fiút, nem tudnak emberrablásról.

Szerencsére keresés után, drónos pásztázással megtalálták, és úgy tűnik, nem szenvedett komolyabb sérülést. Az FBI azonban megjegyezte, hogy ez egy új, aggasztó trend, egyre több, az USA-ban tanuló kínai diák családja kap hasonló hívásokat.

Egy fokkal durvább, mint az unokázós csalás

Itthon is létezik hasonló típusú átverés, ami abból áll, hogy csalók felhívnak nagyszülőket, és úgy tesznek, mintha az unokájuk nagy bajban lenne (például súlyos balesetet szenvedett), és a megsegítésére pénzt követelnek tőlük. Ezek a bűnszervezetek sok millió forintot húznak le áldozataikról.

A Washington államban található Grant megye rendőrsége december végén arról írt, hogy ők is gyakran kapnak bejelentést arról, hogy valaki hasonló megoldással akar átverni helyieket. Gyakran klónozzák az állítólag bajban lévő ismerős számát, és a mesterséges intelligencia (MI) segítségével már a hangját is elég jól le tudják másolni, így úgy tudnak tenni, mintha valóban ott állnának az állítólag elrabolt ismerős, családtag mellett.

A utahi eset abban különbözik az eddigiektől, hogy Kait kirendelték a hegyekbe, ahol – ha a rendőrök nem találnak rá – akár komolyabb baja is eshetett volna, mert a sátorban nem volt hőforrás, csak egy meleg hálózsák, valamint csak korlátozott mennyiségű élelmiszer és víz. Ezt leszámítva a módszer gyakorlatilag ugyanaz, mint az unokázós csalásoknál, csak nem baleset miatt telefonálnak, hanem emberrablással riogatják a rokonokat.

2023 áprilisában Jennifer DeStefano épp kiszállt az autóból, hogy besétáljon a kisebbik lánya táncórájára, amikor egy ismeretlen szám hívta. Amikor felvette és beleszólt a telefonba, egy sikítozó, zokogó lány válaszolt.

„Anya! Elszúrtam”

– kiabálta a lány.

DeStefano azonnal felismerte, hogy nagyobbik lánya az, aki épp egy síelős edzőtáborban volt. Amikor visszakérdezett, hogy mi történt, egy férfi szólt bele a telefonba. Mondta a lánynak, hogy feküdjön le, és hajtsa hátra a fejét, amiből a nő arra következhetett, hogy a lánya, Brie, elesett a hegyen. Emiatt pánikba esett, amit csak tetézett, amit a férfi hang már neki mondott:

„Figyelj rám. Nálam van a lányod. Ha a rendőrséget vagy bárkit felhívsz, telenyomom gyógyszerekkel, magamévá teszem, aztán átdobom Mexikóba, és soha többé nem fogod látni.”

Hívásban maradt, de teljes pánikban szaladt be a táncterembe, ahol segítségért kiabált. A férfi egymillió dollárt (kb. 347 millió forintot) követelt, de amikor egy másik szülő felhívta a segélyhívót, az operátor azonnal rájött, hogy csalásról van szó. Pár perccel később Brie fel is hívta az anyját, hogy jól van, mi ez a felhajtás.

„Egy anya felismeri a gyerekét. Az épület túloldaláról is hallhatod a gyerekedet, és tudni fogod, hogy ő az” – mondta később DeStefano. Emiatt biztos benne, hogy a csalók MI-vel klónozták a lánya hangját.

Az FBI szerint ilyen hívásonként átlagosan 11 ezer dollárt (kb. 3,8 millió forintot) veszítenek az érintett családok. Csak 2022-ben összesen 2,6 milliárd dollárt szereztek meg csalók hasonló átverésekkel. A praktika nem teljesen új, a szövetségi nyomozó iroda 2017-ben is adott ki ilyen figyelmeztetést, és már abban is arról írtak, hogy a bűnüldöző szervek legalább két évtizede küzdenek a virtuális emberrablások ellen.

Korábban inkább a déli határon volt ez jellemző, aminek jó oka volt: a csalók általában mexikói börtönökben raboskodtak, és szabadidejükben spanyolul jól beszélő amerikaiakat hívogattak, hogy egy állítólagos emberrablással váltságdíjat sajtoljanak ki belőlük. 2015-ben egyre több angol nyelvű hívást jelentettek, és míg korábban inkább gazdagabb célpontokat, például orvosokat hívogattak, ekkor már válogatás nélkül telefonálgattak, hátha valaki horogra akad.

A hívások nagyon hasonlók voltak. A csaló bejátszott egy sikoltó női hangot, mire az áldozat gyakran ösztönből, gondolkodás nélkül rákérdezett, hogy „[női közeli hozzátartozó neve], jól vagy? Mi történt?” Így a csaló tudta, milyen nevet kell használnia, és közölte, hogy nála van az illető hozzátartozó, és váltságdíjat követelt. A leggyakrabban az áldozat hamar kiderítette, hogy nincs is szó emberrablásról, de egy-egy óvatlan, aggódó emberből több ezer dollárt tudtak kisajtolni.

A csalók gyakran kiabáltak az áldozattal, és sürgették, hogy ne legyen ideje felocsúdni, esetleg telefonálgatni, hogy tényleg baj van-e. Néha utalást kértek, de ha nagyobb összegről volt szó, azt követelték, hogy az áldozat – akinek azt mondták, hogy minden mozdulatát figyelik – egy megadott kukába dobja be az összeget egy táskában, amit egy helyi összekötő összeszedett, és miután levette a részét, a maradékot kisebb adagokban átutalta a mexikói rabok számlájára.

Itthon se árt felkészülni

Mivel ez a módszer egyre egyszerűbb, elképzelhető, hogy itthon is meg fog jelenni. Az amerikai hatóságok többször is adtak tippeket arra, hogy lehet elkerülni, felismerni az ilyen hívásokat:

• Érdemes beszélni erről családtagokkal, hogy tudjanak arról, hogy egyáltalán létezik virtuális vagy kiberemberrablás.
• Ha teheti, ne ossza meg nyilvánosan az aktuális helyzetét vagy utazási terveit.
• Ha lehet, ne ossza meg nyilvánosan a telefonszámát vagy felvételeket a hangjáról.
• Használjon a szeretteivel, megbízható barátaival olyan alkalmazásokat, amikkel meg tudják osztani egymással az aktuális helyzetüket.
• Ha ilyen hívást kap, minél kevesebbet beszéljen a csalóval, hogy ne tudják felvenni a hangját, valamint hogy még kevesebb információt kapjanak, amivel esetleg alá tudják támasztani a hazugságukat.
• Beszéljen meg családtagjaival egy kódszót, amire ilyen esetekben rákérdezhetnek. Egy MI-bot nem fogja tudni a választ, így a csaló lebukhat.
• Azonban nem mindig engedik a közvetlen kommunikációt. Ha teheti, jegyezze meg, milyen ruhában mentek el otthonról reggel a családtagjai. Így ha kap egy ilyen hívást, rá tud kérdezni, mit visel az elvileg elrabolt hozzátartozó, amivel talán azonnal le tudja leplezni a csalást.