Netanjahu: Nem állunk le a háborúval, még nagyobb intenzitással folytatjuk azt

Izraeli légicsapás végzett hétfőn az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú katonai tanácsadójával, írja az MTI. A csapás Damaszkusz határában érte azt a dandártábornokot, aki a Szíria és Irán közötti katonai szövetség koordinációjáért felelt.

Az iráni állami tévé megszakította hétfőn adását, hogy bejelentse Szajjid Rázi Múszávi halálát. Az iráni elitalakulat vezetése megesküdött, hogy Izrael felelni fog a dandártábornok megöléséért. „Kétségtelen, hogy (a palesztinok földjét) bitorló és barbár cionista rezsim meg fog fizetni ezért a bűncselekményért” – fogalmaztak.

Izrael az utóbbi években számos légitámadást hajtott végre szíriai célpontok, a hadsereg, a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők és a Hezbollah hadállásai, raktárai ellen. Bár a támadásokról szóló híreket az izraeli hadsereg rendszerint nem kommentálja, az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különösen ne a stratégiai jelentőségű Golán-fennsíkon.

A Hamász által túszul ejtett emberek családtagjai szakították félbe Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a parlament hétfői rendkívüli ülésén, írja a CNN.

Amikor a miniszterelnök beszélni kezdett, jelezvén, még időre van szükség a túszok kiszabadítására, a rokonok a „nincs már idő” és a „most, most!” mondatokat skandálták. Eközben táblákat tartottak a magasba, amelyen elrabolt rokonaik képei voltak láthatók.

Netanjahu a családtagoknak azt mondta: „minden fát megráz, minden követ megmozdít, hogy visszahozza a túszokat”.

218 segélyszállítót ellenőriztek hétfőn Izraelben, majd szállítottak Gázába az izraeli hatóságok közlése szerint. A kamionok Kerem Shalom átkelőnél közvetlenül léptek Gázába, a nitzanai átkelőtől pedig Egyiptomba mentek, hogy onnan lépjék át a határt.

(CNN)

Izrael nem állítja le a háborút, hanem még nagyobb intenzitással folytatja azt a Hamász ellen, mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártjának, a Likudnak frakcióülésén. Netanjahu épp a Gázai övezetből tért vissza, ahol harcoló tartalékosokkal találkozott. „Hosszú küzdelem lesz, amelyhez türelemre, összetartásra és szilárd küldetéstudatra van szükségünk” – mondta. Az izraeli pénzügyminiszter azt becsli, hogy a háború legalább jövő februárig eltart majd, költsége jelentősen növelni fogja az államháztartás hiányát is.

(MTI)

Izraelnek legalább 50 milliárd sékelbe, vagyis átszámítva 4700 milliárd forintba kerülhet a Hamász elleni háború 2024-ben, közölte hétfőn az izraeli pénzügyminisztérium. Azzal számoltak, hogy a gázai harcok még legalább két hónapig tartanak. Ez alapján 30 milliárd sékel megy katonai kiadásokra, 20 milliárd sékel pedig a civil és egyéb kiadásokra.

Jövőre összesen 562 milliárd sékelt költ Izrael védelmi kiadásokra, ami 48 milliárddal több az eredileg tervezettnél. Mindez azzal jár, hogy az izraeli államadósság mértéke a GDP 5,9 százalékát is eléri majd 2024-ben, miközben az eredeti cél 2,25 százalék volt. A növeknő államadósságot bizonyos kiadások lefaragásával és az állami bevételek növelésével próbálják ellensúlyozni. Az izraeli parlament decemberben közel 30 milliárd sékelt különített el a gázai háborúra és az október 7-i támadások áldozatainak kompenzálására.

(Guardian)

106 palesztin halt meg a múlt éjszaka végrehajtott izraeli légicsapásokban, közölte hétfőn a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium. A Hán Júniszt ért csapásban 23-an haltak meg, egy korábbi támadásban legalább 70-en haltak meg a Maghazi menekülttábor területén, és további nyolc ember halt az al-Bureijt és az al-Nusseiratot ért légi és szárazföldi támadásokban.

Az áldozatok számát nem erősítették meg független források, és a minisztériumot a múltban már többször vádolták azzal, hogy nem valós adatokat közöl. Arról sincs információ, hogy az áldozatok civilek voltak, vagy pedig a fegyveres csoportokhoz köthetőek-e, mivel a gázai hatóságok soha nem közölnek ilyen adatokat. Az izraeli hadsereg nem kommentálta a hírt.

Diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír az AP hírügynökség, hogy Egyiptom kidolgozott egy javaslatot a gázai háború lezárására, egyúttal rendezné a Gázai övezet, illetve Ciszjordánia helyzetét is.

• Első körben azonnali tűzszünetet rendelnének el, ami legfeljebb két hétig tartana. Ez alatt a palesztin fegyveresek 40-50 túszt engednének szabadon, cserébe 120-150 palesztinért. Ezzel egyidőben a Hamász és Izrael tovább tárgyalna a tűzszünet meghosszabbításáról és további túszok átadásáról.
• Egyiptom és Katar közreműködése mellett szakértői kormányt állítanának fel a palesztinok, ami csak átmenetileg irányítaná Ciszjordániát és a Gázai övezetet, amíg a különböző palesztin politikai csoportosulásokmegállapodnak az új elnök- és parlamenti választások megtartásáról.
• A javaslat szerint ezen a ponton a Hamász és Izrael egy átfogó megállapodást kötne, amelynek értelmében a palesztin foglyokért cserébe a Hamász elengedé az összes túszt. Az izraeli hadsereg kivonulna Gázából, a Hamász pedig felhagyna az Izrael elleni rakétatámadásokkal.

Az AP információ szerint a javaslatot – aminek kidolgozásában Katar is részt vett – már a Hamásznak, Izraelnek, az Egyesült Államoknak és európai kormányoknak is bemutatták. Egy névtelenséget kérő nyugati diplomata úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kormány valószínűleg nem fogadná el a teljes javaslatot, hiszen Benjámin Netanjahu. izraeli miniszterelnök korábban a Hamász teljes felszámolását tűzte ki célul.

(Guardian)

Karácsonyi prédikációjában a gázai háborúban érintett gyerekek szenvedésére hívja fel a figyelmet Justin Welby canterburyi érsek. Az PA hírügynökség szerint arról fog beszélni, hogy „a betlehemi égbolt inkább félelemmel van tele, mint angyalokkal és dicsőséggel.”

A beszédben arra is kitér, hogy:

„Valahol a világban ma is a jászolban fekszik egy síró gyerek, és a szüleinek senki nem akar vagy tud segíteni, pedig nagy szükségük lenne a menedékre. Vagy egy inkubátorban, egy kórházban, ahol nincs áram, akárcsak a háború sújtotta gázai Al-Ahli kórházban. Vagy egy olyan házban fekszik, amin még mindig látszanak az október 7-i borzalmak nyomai, és ahol a családtagjait megölték, az anyja pedig az életét félti.”

(Guardian)

Robbanásoktól és fegyverropogástól hangos a Ciszjordániában lévő Dzsenin városa, beszámolók szerint az izraeli hadsereg többször is összecsapott a Hamász fegyvereseivel. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nem kommentálta a városban zajló harcokat.

A gázai háború miatt elmaradtak a karácsonyi ünnepségek Betlehemben, az ilyenkor szokásos dekoráció is hiányzott az utcákról, karácsonyfát sem állítottak a városközpontban. A CNN egyenesen úgy fogalmaz tudósításában, hogy a karácsony lényegében elmaradt Betlehemben. Az évnek ennek a szakaszában mindig rengeteg turista érkezik a Jézus szülővárosaként számon tartott Betlehembe, ami a Business Insider leírása szerint most inkább egy szellemvároshoz hasonlít.

„Már többször jártam Betlehemben, ahol egészen egészen különleges karácsony, hiszen általában sok ünnepség és rengeteg ember van itt. De nem lehet ünnepelni, amikor az emberek szenvednek, ezért imádkozunk a békéért” – nyilatkozta azon kevés turisták egyike, akik a háború ellenére mégis ellátogattak a városba.

A turisták elmaradása azért is drámai, mert Betlehem nagyrészt a turizmusból él, a város bevételeinek körülbelül 70 százaléka ebből származik, és ez is alapvetően a karácsonyi időszak alatt jön össze. A turisták elmaradása miatt több mint 70 hotel zárt be kényszerűségből Betlehemben, emiatt ezrek veszítették el a munkájukat.

A fegyverek zaja miatt ma sincsen hely a békét hirdető gyermek Jézus számára Betlehemben – mondta Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában tartott misén vasárnap este. Szenteste szívünk Betlehemben van, ahol a béke hercegét, Jézust a „háború vesztes logikája elutasítja a fegyverek üvöltésével, amelyek ma is megakadályozzák, hogy szállásra leljen a világban” – idézte az egyházfő Lukács evangéliumának Jézus születésére vonatkozó részét.

A misén kínaiul imádkoztak a pápáért és a papokért, franciául a kormányzókért és a befogadást kereső migránsokért, arabul a békéért és a fegyverek zajának elnémulásáért, portugálul a gyermekekért és a törékeny emberekért, végül vietnami nyelven azokért, akik nem hisznek Istenben vagy elveszítették hitüket.

A Kölnből, Bécsből és Madridból érkezett terrorfigyelmeztetést miatt a vasárnap esti misét is megerősített biztonsági intézkedések mellett tartották meg.

(MTI)

Az egyik legnagyobb kereskedelmi hajótársaság, a dán Maersk vasárnap bejelentette, hogy újraindítja tevékenységét a Vörös-tengeren, miután a jemeni húszik állandósult támadásai és szabotázsakciói miatt az Egyesült Államok vezetésével katonai koalíció alakult a térségben zajló hajóforgalom védelmére. A vállalat szerint a védelmi koalíció megalakulása „az egész iparág és a globális kereskedelem számára örvendetes hír.”

Már több mint 20 ország csatlakozott a szövetséghez, aminek többek között az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Hollandia és Spanyoloszág a tagja. Korábban egy másik óriáscég, a BP is felfüggesztette a hajóforgalmát a húszik támadásai miatt.

(CNN)

• Kétszintes, liftes alagútrendszert talált Izrael egy gázai menekülttábor alatt.
• A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint legalább 70 ember halt meg egy izraeli légicsapásban.
• Az izraeli hadsereg szerint 10 katonájuk halt meg szombaton, amivel háború egyik leghalálosabb napján vannak túl a konfliktus kezdete óta.
• ENSZ: a gázaiak közel 80 százalékának el kellett menekülnie az otthonából.

A vasárnapi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.