Nem jött be az ellenzéki összefogás: a kormányerők nyerték meg a szerbiai választást

Vasárnap előrehozott parlamenti és önkormányzati választásokat tartottak Szerbiában – három év alatt a harmadik parlamentit a 6,5 milliós országban. A választásokat Aleksandar Vučić azután írta ki, hogy a májusi iskolai mészárlások következtében kialakult társadalmi nyomás politikai lépésre kényszerítette a szerb elnököt.

Vučić gyakran írt ki az elmúlt tíz évben előrehozott voksolásokat, és a részeredmények alapján úgy tűnik, most is jól taktikázott: a CeSID és az Ipsos közös párhuzamos számlálásának 85,5 százalékos feldolgozottságánál a szerb elnök mögött álló pártszövetség, a „Szerbia nem állhat meg” szerezhette meg a szavazatok 46,2 százalékát. A pártszövetség vezető ereje az a Szerb Haladó Párt (SNS), amelyet 2012 óta vezetett – 2017-es elnökké választása óta pedig az alkotmány szellemével ellentétesen állt pártja élén, aminek formális vezetéséről csak idén májusban mondott le.

Velük szemben indult el a minden korábbinál szélesebb ellenzéki összefogás, közösen az iskolai mészárlások után kialakult tömegmozgalommal, a „Szerbia az erőszak ellen” néven futó lista azonban csak a szavazatok 23,6 százalékát szerezhette meg az Ipsos szerint.

Rajtuk kívül bejuthat még a szerbiai parlamentbe a Vučić szövetségesének számító Szerbiai Szocialista Párt 6,6 százalékkal, a konzervatív-monarchista NADA-koalíció 4,9 százalékkal és a szélsőjobboldali Mi–A Nép Hangja 4,8 százalékkal.

Ha nem változnak érdemben a szavazati arányok, úgy a Szerb Haladó Párt és szövetségesei 130 helyet szerezhetnek a 250 fős parlamentben, azaz megvan az abszolút többségük.

A magyar kormány és a Fidesz-KDNP erős támogatását élvező magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) együttműködik Vučićékkal a belgrádi parlamentben, ahol most akár az eddigi 5-ről 6-ra is növelhetik mandátumaik számát. A párt elnöke, Pásztor István néhány nappal a választási kampány kezdete előtt halt meg. Fia, Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke most azt mondta: az elképzelhetetlenül nehéz körülmények ellenére sikerült kiemelkedő eredményt elérniük, köztársasági és tartományi szinten egyaránt megőrizték politikai súlyukat, írta a vajdasági Magyar Szó.

A választási hivatal részeredményei szerint a vajdasági tartományi választáson is Vučić pártszövetsége nyert 49,2 százalékkal – mögöttük másodikként futhat be a „Szerbia az erőszak ellen”, harmadikként pedig a Vajdasági Magyarok Szövetsége 17 százalékkal. Az SNS az autonóm tartományt eddig koalícióban vezette a VMSZ-szel.

Vučić már be is jelentette, hogy az SNS vezette pártszövetség a parlamenti választásokkal párhuzamosan zajló önkormányzati választásokat is megnyerte – az viszont egyelőre kérdéses, mi lesz a belgrádi önkormányzati választás eredménye. Az ellenzék nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy elhódítsa a fővárost Vučić elől, és az első részeredmények megjelenése után közölték: minden esélyük meglehet erre. A szerb elnök szerint viszont Belgrádban is ők nyerték a választást – és ez az első részeredmények alapján igaz is lehet.

A CeSID/Ipsos-számlálás szerint 41,3 százalékos feldolgozottságnál a Vučić-lista 38,4 százalékot kapott a fővárosban, míg az ellenzéki szövetség 35,1-et. A NADA-koalíció 7 százalék körüli eredményt kaphatott a fővárosban, vezetőjük pedig szintén arról beszélt, nagy az esély arra, hogy az ellenzék megnyerje magának Belgrádot – írja a Nova.rs.

Nem róla szavaztak, de minden Vučić körül forgott

Bár a vasárnapi voksolás nem elnökválasztás volt, így is a magát minden szinten kiemelő Aleksandar Vučić volt a kampány egyértelmű főszereplője – erről itt írtunk bővebben a választás előtti elemzésünkben. Holott a tavasszal indult politikai lavina elbizonytalanította az elnököt is: májusban két nap alatt két iskolai mészárlás is történt, amelyeknél a kormány közvetett felelőssége is felmerült. Sokak szerint ugyanis a kormányközeli tévéadókon rendszeres az erőszak megjelenítése, másrészt pedig a kormány keveset tett azért, hogy kevesebb fegyver legyen a szerbek kezében. Ma 100 szerbre 39 fegyver jut, ezzel a nyugat-balkáni ország a kétes dicsőséget jelentő harmadik helyen áll a világban az Egyesült Államok és Jemen után, holtversenyben Montenegróval.

Vučić az elmúlt években totálisan leuralta a szerb médiát: a kormányszócsővé alakított köztévén túl a kormányközeli üzleti körök felvásárolták a független országos televíziókat, napilapokat, és leuralták a rádiós piacot is. A hatalom pedig be is lakta ezek után a médiát: az országos tévék műsorában a választáson közvetlenül nem induló, mégis a kormánypárt arcaként megjelenő Vučić egymaga négy órával többet szerepelt, mint az ellenzék képviselői összesen. A hírműsorokban pedig a kormánypártokról szóló hírek töltötték ki a műsoridő több mint 90 százalékát – idézett a Szabad Magyar Szó a belgrádi civil választási megfigyelést végző CRTA jelentéséből.

Vučić azt is megengedhette magának, hogy kijelentse: ha a pártja, a Szerb Haladó Párt nem nyer, akkor ő is lemond az államfői tisztségről, noha erre semmi nem kötelezné. Az eredmények alapján azonban bebiztosította a hatalmát nemcsak az elnöki székben, de a törvényhozásban és az önkormányzatokban is – így további négy évig vezetheti az Európai Unió és Oroszország között ingázó Szerbiát, hacsak nem ír ki még néhány előrehozott választást.