Orbán Viktor: Európa a hidegháború után amerikai megszállás alatt maradt

„A helyemen most egy Helmut Kohlnak vagy egy Konrad Adenauernak kellene állnia, de velem kell beérniük” – ezzel kezdte beszédét szerda délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, aki a svájci jobboldali-populista hetilap, a Weltwoche meghívására érkezett Zürichbe.

Orbán a két volt német kereszténydemokrata kancellár mellett több más politikust is felsorolt politikai előképeként – ezzel vezette fel beszédét arról, milyen válságban van szerinte a konzervatív politika Európában, amelyet egyre inkább a progresszív-liberális politika dominál. Ebben pedig szerinte tevékeny szerepe van annak, hogy míg a keleti blokk 1989-90-es összeomlása után a Szovjetunió kivonult az általa megszállt európai államokból, az Egyesült Államok megtartotta, sőt, meg is erősítette pozícióit.

„Ma úgy fest a dolog, hogy Európa sorsa oda van láncolva Amerikához – ha ők teret veszítenek, mi is veszítünk. Nem tudunk együtt megvitatni jelentős politikai kérdéseket, mert senki nem vállalja fel a mi értékeinket”

– mondta Orbán, aki az ukrajnai háborúra rátérve arról is beszélt: egy politikai irányváltás esetén Washington magára hagyhatja Ukrajnát, az ország helyreállítása pedig rászakadna Európára.

A kormányfő szerint „vissza kell térni az európai gondolathoz”, ki kell terjeszteni a kontinens „stratégiai szuverenitását”, és bár az Európai Uniót problémásnak tartja, Magyarország számára létfontosságú az uniós tagság. Ahogyan a NATO-tagság is, bár a magyarok nagyon irigylik szerinte a svájciaktól a semlegességet – tette hozzá Orbán beszéde után a lap főszerkesztőjével megtartott pódiumbeszélgetésen.

Közös probléma: az Európai Unió

A megalapításának 90. évfordulóját ünneplő Weltwoche főszerkesztője, a populista Svájci Néppártban is politizáló Roger Köppel a beszéd előtt „nagy szabadságharcosnak és nagy európainak” nevezte Orbánt. „Ő tudja, hogy attól még, hogy valamire rá van írva, hogy Európai Unió, az még nem feltétlen tartalmaz Európát.” Köppel hozzátette, hogy a kormányfőt zürichi útjára elkísérte Bóka János EU-ügyi, Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Szijjártó Péter külügyminiszter is – de jelen volt Orbán beszédén a volt cseh elnök és kormányfő, Václav Klaus, ahogy több svájci konzervatív politikus is.

A laudáció után Orbán azzal kezdte beszédét, hogy a progresszív-liberális európai fősodor miatt a kontinens több részén megbélyegzik azt, aki konzervatív programot fogalmaz meg. „Kivételes, hogy itt, Svájcban megteheti az ember, hogy ilyen szabadon fogalmazhasson” – mondta, majd röviden beszélt arról is, mi kapcsolja össze Svájcot Magyarországgal – az '56-os menekültektől kezdve a svájci alakokat ábrázoló magyar kártyáig.

„Ismerjük mi is a svájci legendákat, és mi is romantikus lelkek vagyunk – tudjuk, hogy a svájci állam is a magyarhoz hasonlóan vérszerződéssel jött létre. Hogy aktuálisabbak legyünk: ma 900 svájci cég 30 ezer magyar embernek ad munkát” – mondta Orbán, majd rátért politikai mondanivalójára.

„Amiről most beszélnék az egy közös probléma: az Európai Unió. Önök nem tagjai az EU-nak, de európaiak, és a Brüsszelben hozott döntések önökre is hatnak. (…) A tételmondatom ma délelőttre úgy hangzik: Európa elvesztette az önrendelkezési képességét”

– mondta Orbán – „Nem tudja meghatározni, mik a céljai, és nem tudja ezeket a célokat elérni, nem tud szuverén módon működni.” Ezután a miniszterelnök hosszú történelmi fejtegetésbe kezdett.

Szerinte az első világháború előtt Európa még képes volt erre – ennek is köszönhető, hogy a nyugati civilizáció megvethette a lábát más kontinenseken. A két világháború azonban végzetesen meggyengítette az európai hatalmakat, ami miatt 1945 után a kontinenst és a világot két Európán kívüli hatalom dominálta: „A nyugati fél amerikai, a keleti fél szovjet megszállás alá került.”

Azonban míg a szovjet megszállás csak negatív következményekkel járt, az amerikaiak segítették helyreállítani a kontinenst – Európa politikusai azonban nem másolták egy az egyben az amerikai mintákat. „A cowboy-kapitalizmus idegen Európa számára, és a demokrácia ügyében is más utat akartak vinni. Ez lett a kereszténydemokrata út, aminek a lényege: hogyan lehet beépíteni a versenybe a közjó fogalmát.”

Mi lesz, ha Amerika hátrahagyja Ukrajnát?

Orbán szerint a hidegháború végével a Szovjetunió ugyan kivonult Európa keleti feléről, az „amerikai megszállás” lényegében fennmaradt – sőt, a Ronald Reagan fémjelezte keresztény-jobboldali kurzust is felváltotta egy progresszív-liberális amerikai belpolitika. Ez kihatással lett arra is, hogy a konzervatívok elvesztették szövetségeseiket, idővel pedig „nem maradt csúcspolitikus sem, aki vinné a prímet az európai konzervatív oldalon”.

„Ma úgy fest a dolog, hogy Európa sorsa oda van láncolva Amerikához: ha ők teret veszítenek, mi is veszítünk. Az amerikaiak azonban nagyon ügyesen tudják egyetemes értéknek beállítani azt, ami valójában amerikai érték. Sőt, nem tudunk együtt megvitatni jelentős politikai kérdéseket sem, mert senki nem vállalja fel a mi értékeinket”

– mondta a kormányfő. Szerinte az Egyesült Államok „globálisan terjeszti a progresszív-liberális értékeket”, miközben az amerikai külpolitika is teret vesztett világszerte az utóbbi években. Ez pedig különösen nagy kockázattal jár Európa számára Orbán szerint:

„Itt van az orosz–ukrán háború. De mi lesz, ha az USA-ban politikai változás jön? Akkor az amerikaiak átállnak egy új politikai útra, mi, európaiak pedig ott maradunk egy tönkretett állammal, amit nekünk kéne újjáépíteni.”

Az Európai Bizottság a tagállamok alkalmazottja

Épp ezért lenne szükség arra Orbán szerint, hogy visszatérjen a „stratégiai szuverenitás” európai gondolata. „Ezt a franciák stratégiai autonómiának nevezik, de tulajdonképpen ugyanarról beszélünk” – tette hozzá. Ehhez viszont erős politikai vezetésre lenne szükség – ez pedig nincs jelen.

„A változást nem lehet elvárni egy bürokratikus intézménytől. Persze intézményekre szükség van az európai együttműködéshez – de úgy tűnik, ezek ma nem azokat a problémákat oldják meg, amire hivatottak lennének. (…)

Gyakran látom azt, hogy az EU vezetését a nemzetközi sajtó szerint a[z Európai] Bizottság látja el. Pedig ők csak az alkalmazottaink, akiknek a mi döntéseinket kellene végrehajtaniuk”

– mondta Orbán.

A beszédet követő pódiumbeszélgetésen a kormányfő bővebben kifejtette, hogy szerinte a töréspontot az EU-n belül elsősorban a brexit okozta: „Európának két nagy tradíciója van: a római birodalmi és a nemzetállami. A britek kilépéséig volt egy egyensúly a két tradíció között az EU-ban: a német–francia tengely központosítani akarta a hatalmat, hogy legyen egy »egyre közeledő unió« – a britek és a visegrádi négyek viszont együtt erősek voltak ahhoz, hogy ezt megakadályozzák.

Jogállamiság, kondicionalitási mechanizmus, gazdasági közös kormányzás – ezek nem is lehettek az asztalon a britek idején, mert biztosan nem fogadták volna el ezeket.

A britek viszont kiestek, nekünk pedig nincs blokkoló képességünk. Most ott tartunk, hogy Magyarország fejlettségi szintje ugyan az EU-átlag háromnegyede, de mivel nem kapjuk meg az uniós forrásokat, nettó befizetők lettünk.”

Azonban Orbán szerint a közös piac miatt Magyarország számára létfontosságú, hogy bent maradjon az Európai Unióban – ráadásul jövő júliustól hazánk lesz az EU Tanácsának soros elnöke, amivel a kormánynak befolyása lesz az uniós napirend kialakítására. Mindenesetre Orbán a svájciaknak azt tanácsolta: „Ha csatlakoznának az Unióhoz, gondolják meg kétszer.”

Hamis képet állított fel az ukrajnai háború esetében

A beszélgetésen arról is kérdezték Orbánt, miért látogatott el a pekingi Egy út, egy övezet fórumra, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt. „Hadd legyen egy megjegyzésem a hipokráciáról: a nyugatiak is ott voltak, csak nem miniszterelnöki minőségben – hanem mint volt francia elnök, vagy különleges német megbízott. Eközben az amerikaiak megduplázták az oroszoktól vásárolt energiakapacitásukat. És nézzék csak meg, hogyan és mitől ugrottak meg Kazahsztán külgazdasági mutatói.”

Orbán szerint két iskola versenyez egymással a világgazdaságban: az egyik szerint a nyugatiaknak át kell alakítaniuk gazdasági kapcsolataikat, hogy intenzívebbek legyenek a kapcsolatok a hasonló, demokratikus működésű államokkal – ez a decoupling. A másik pedig a további együttműködést pártolja, ahogyan Orbán is: „Ha visszatérne a kommunista rendszer idejéből ismert blokkosodás, az nem lenne nekünk előnyös.” Szerinte Magyarország jó partner tud lenni kelet és nyugat felé is – ezt mutatja Debrecen példája, ahol a BMW-gyár közelében létesül majd több kínai cég akkumulátorgyára is.

A Putyinnal való találkozóról pedig Orbán ugyan nem beszélt, de arról igen, mit gondol a háborúról: „Egyértelmű agresszióról beszélünk, de meg kell kérdeznünk magunktól, európaiaktól, hogyan oldjuk meg ezt a problémát? A Krím esetében azt mondtuk: lokalizáljuk a problémát. Ezzel ideig-óráig sikerült megoldani a kérdést.

Most, a Donyec-konfliktus idején globalizálni kezdték ezt a problémát, ezzel viszont mindenki rosszul járt”

– mondta Orbán. Az elmélet abban hamis, hogy Oroszország tavaly február 24-én nem a Donyec-medencéért indított háborút, hanem teljes inváziót indított Ukrajna ellen – csapataival egészen Kijev külvárosáig hatolva.

A kormányfő szerint össze kell rakni egy B-tervet arra, hogyan támogassák tovább Ukrajnát, és minél hamarabb tűzszünetet kell tető alá hozni az orosz féllel. „Látjuk, hogyan szenvednek az ukránok, a szívem velük van, Kárpátalján is sorozzák a magyarokat, magyar fiaink halnak meg a háborúban. Ezért kell ezt minél hamarabb megállítani, amint csak lehet.”

Nem gondolkozik azon, mikor hagyja abba

A pódiumbeszélgetésen a migrációs politikájáról is kérdezték Orbánt: „Ezt erővel kell megállítani. Rendőrségre, katonaságra, határőrökre, fegyverekre, kerítésre van szükség. Átlépni illegálisan a határt törvénysértés. (…)

Nem az emberi aspektust akarom ezzel elvetni – ezek rendkívül nehéz helyzetben lévő emberek. De az európaiaknak oda, helyben kell eljuttatni a támogatást, nem pedig hagyni, hogy ők behozzák ide a problémát.”

Szerinte a 2015-ös menekültválságnál hirdetett politikája miatt kiáltották ki az európai politika „fekete bárányává”, holott szerinte csak annyit mondott, túl nagy kockázat lenne ennyi embert szabadon beengedni Európába. „A keresztény vallás és filozófia hatása rendkívül sokat vesztett jelentőségéből Európában – holott a menekültek integráláshoz ehhez rendkívül nagy szükség lenne. Most viszont azt hisszük, hogy egy gyenge keresztény kultúra be tud integrálni egy erős, magabiztos muszlim kultúrát, akikben sokkal erősebb hit mozog. Ez viszont csak párhuzamos társadalmakhoz vezet – ez szerintem túl kockázatos, nem is beszélve a bűnözés és a terrorizmus kockázatáról.”

Szó volt arról is, hogy milyen párhuzamokat lát Orbán Svájc és Magyarország között: „Az én házam az én váram. Követem a törvényeket, befizetem az adót, de hagyjanak békén. De van egy másik érzelmi közösség is: a semlegesség. Magyarország nem semleges, a NATO tagja vagyunk, de nagyon szeretjük a semlegességet. Mi ezt nem engedhetjük meg magunknak a földrajzi helyzetünk miatt, de nagyon irigyeljük a svájci politika semlegességét.”

És arról is, mit gondol a politikai hivatásról: „Ez nem a karrierről szól.

Ha meghallom, hogy egy politikus a karrierről beszél, megőrülök. A szórakoztatóiparban, a gazdaságban lehet karrierről beszélni, de a politika az szolgálat – és furcsa lenne emiatt arról beszélni, hogyan lehetne ezt abbahagyni.”

„Harminc évet töltöttem focicsapatok öltözőjében, és ott megtanultam: nem az a fontos, hogyan lehetsz magadnak hasznos, hanem hogyan leszel a csapatnak hasznos része. Nem egyszerű Brüsszelben túlélni, a kézfogások sem mindig őszinték – de a sport segít. És a család is. Láttam magamnál sokkal tehetségesebb embereket, akik széthullottak biztos háttér nélkül.” A végén Orbán megjegyezte: karácsonykor neki is kihívást jelent majd egyben tartani a családot.