A háborús nélkülözés útjai kifürkészhetetlenek. Századunkban a modern társadalmak minden eddiginél bonyolultabb és szerteágazóbb ellátási láncolatokon csücsülnek, ami azt jelenti, hogy minden eddiginél több a sebezhető pont, a váratlan bonyodalom, ami azután egész szektorokat béníthat meg. Ukrajnában például a civil lakosság életét egy teljesen hétköznapi árucikk hiánya is megkeseríti az orosz invázió óta: ez az ablaküveg (hivatalos nevén síküveg).
Betörik, sebesülést okoz, pótolni drága, megsemmisíteni könnyű
Azt nem kell nagyon ecsetelni, hogy egy ablaküveg egy háborúban miért is számít igazi fogyóeszköznek. „Szilánkok mindenütt, ablakaink nincsenek” – mondták az álló, de kilyuggatott házaik mellett helyiek a Donyeck megyei New Yorkban a Telex tudósítóinak augusztus végén. Az ablak szóra fel is nevettek, mintha valami letűnt világ egykor jól ismert dolgáról beszélnének, amelynek ma már semmi értelme.
Helyszíni riportunkban is írtunk arról, hogy az üveggel a háborúban „csak a baj van, betörik, sebesülést okoz, pótolni drága, megsemmisíteni könnyű”; egy idő után az emberek belefásulnak az állandó cserélgetésbe.
„Háromszor pótoltam, többé nem fogom” – mondta nekünk az egyik New York-i lakos.
Azonban ablak nélkül a lakások huzatosak és hidegek maradnak, a pótlásukra használt farostlemez és kartonpapír sötét és kevéssé szigetel, az üres keretekre szigszalagozott folpack pedig világos ugyan, de még kevésbé szigetel. Márpedig a – különösen a front közelében – amúgy is akadozó energiaellátás miatt a szigetelés különösen fontos; a hidegebb hónapokra ezért sokan az általában kicsi és ablaktalan, azaz befűthető fürdőszobát léptették elő ideiglenes hálószobává.
Az ablakhiány átmeneti megoldására egy angol PhD-hallgató egy gyorsan kivitelezhető, könnyű, törésbiztos, jól szigetelő, és a fényt valamennyire áteresztő ideiglenes konstrukcióval rukkolt elő. E szerint a keretet polifoam csőhéjjal burkolt PVC-csövekből kell összeszigszalagozni, erre kerül rá több réteg polietilén fóliaréteg, majd a kész ablaktáblát simán rá lehet ragasztani az ablakkeretre. Egész pontosan így:
Az így elkészült ablaktáblák csak egy kicsit olcsóbbak az üvegnél, de legalább egy detonációtól még nem robbannak ki a keretükből, és néhány évig egyben is maradnak. A feltaláló, Harry Blakiston Houston egy alapítványt is tető alá hozott, melyen keresztül augusztus végéig már 8000 ezer darab ablakot gyártottak le (a csupa műanyag szerkezet igen könnyű, egy kamionra több ezer darabot is fel lehet pakolni belőle). A valódi tömeggyártást azonban bürokratikus akadály hátráltatja: az ukrajnai helyreállítási munkálatok legnagyobb támogatója, az ENSZ nem finanszíroz ilyen ideglenes megoldásokat, csak „rendes” újjáépítési munkálatokat.
Egy ukrán üveggyár maradt, az is orosz kézen
Csakhogy több tízezernyi ideglenes plasztikablak sem jelentene valódi megoldást az eleve gigászi feladat elé néző ukrán építőipar számára.
A szektor nehézségei nem a 2022-es orosz invázióval kezdődtek. Az egyik problémát az üveggyártás leépülése jelentette. Ukrajna szovjet időkből örökölt tíz üveggyárából egyetlenegy maradt, az is a 2014-ben nagyrészt megszállt Luhanszk megye területén található (ráadásul egy bombázást követően le is állt). Az ország üvegellátása teljes mértékben az orosz és belarusz importtól függött, amit értelemszerűen lehetetlen volt fenntartani. Kijev kétségbeesetten próbál saját gyártókapacitáshoz jutni; egy üveggyár építése már elkezdődött, két másik üzemhez pedig az Európai Uniótól várnak támogatást.
Az importfüggőséget további tényezők is súlyosbították:
- Az üveg világpiaci árának emelkedése. Ez egyes iparági szereplők szerint a koronavírus-járvány idején kezdődött, amikor is az üveggyártó-kapacitások egy részét lekötötte a vakcinaampullák előállítása. A síküvegeknek ráadásul egyre nagyobb részét vásárolják fel a napelemgyártók.
- A háborús energiaválság. Mivel az üveggyártáshoz a különböző adalékanyagokkal, például üveghulladékkal, sziksóval és mészkővel kevert homokot magas, 1400-1600 fokos hőmérsékleten kell megolvasztani, ezért az üveggyártás igen energiaigényes ipar (a sziksót is az olvadáspont, azaz az energiaigény csökkentése miatt szokás hozzáadni a homokhoz), így érzékenyen reagált az energiaárak emelkedésére.
- A februári törökországi földrengés utáni nagyszabású rekonstrukció, amelynek során több mint 60 ezer házat kell teljesen újjáépíteni – és üvegezni.
- A belföldi szállítási nehézségek. Ahogy a segélyszállítmányoknál, úgy az üvegellátásra is igaz, hogy pont azokba a régiókba a legkörülményesebb és legdrágább az eljuttatása, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Nem csoda, hogy az Ukrán Építőanyag-ellátási Szövetség vezetője augusztus végén a Guardiannek arról panaszkodott, hogy a síküveg beszerzési és értékesítési ára is megduplázódott, ráadásul a jelenlegi import minősége is pocsék, egyedül a Lengyelországon keresztül beszerzett belarusz üveg minőségét tartják megfelelőnek.
Másfél budapestnyi ablakra lenne szükség
Az üveghiány már tavaly ősszel is nagy gond volt. Egy lengyel segélyszervezet vezetője akkor a New York Timesnak azt mondta: amikor megkérdezi az Ukrajnában tevékenykedő segélymunkásokat, mire lenne szükségük,
egyöntetűen azt válaszolják, hogy ablaküvegre, mert ez a legdrágább, egyben a legnehezebben beszerezhető építőanyag.
Az Ukrajna településeit sújtó pusztulás mértékét csak megbecsülni lehet – és még ez a becslés is illékony, tekintve, hogy a csaknem 1000 kilométeren át húzódó front nagy részén jelenleg is irtózatos küzdelmek folynak. A hadműveletek többségére ráadásul a lassú, őrlő küzdelem, a tüzérség kiterjedt használata a jellemző, ami azt jelenti, hogy a háború nem rohan át a településeken, hanem leradírozza őket a föld színéről.
És nem csak a mostani front vonalában van szükség átfogó helyreállításra, hiszen az ország jelentős területére kiterjedt a háború – gondoljunk csak a rommá lőtt Mariupolra és a mai napig időről időre rakétacsapásokat elszenvedő kijevi régióra vagy nyugat-ukrajnai városokra.
Nem csoda, ha becslések szerint nagyjából másfél millió ház sérült meg vagy semmisült meg, és az Ukrán Építőanyag-ellátási Szövetség úgy számol, az újjáépítéshez akár 750 millió négyzetméternyi üvegre is szükség lehet – ez Budapest területének a másfélszerese.
2023-ban 11,2 milliárd négyzetméternyi síküveg került vagy kerül forgalomba a világon, az ukrán helyreállítás üvegigénye ennek már most is 6-7 százalékát tenné ki.
És bár az előrejelzések szerint az üveggyártás globálisan évi 5 százalékkal nő, nyilvánvaló, hogy Ukrajna teljes újraüvegezése még hosszú évekbe telik.