Nincs ennél britebb dolog: három órát állni a zuhogó esőben, hogy láthassuk a koronázást

Nagyon korán kellett kelniük azoknak, akik látni szerették volna III. Károly koronázási menetét szombaton Londonban. Az igazán elszántak már előző nap sátrat vertek a menet útvonalán, a kevésbé vakmerőek pedig abban reménykedhettek, hogy ha sikerül időben kiérniük a Buckingham-palotához vagy a Whitehallra szombat reggel, talán a hatodik-hetedik sorból sikerül majd látniuk valamennyit az arany hintón utazó királyból.

A helyszínről tudósítottunk a tavaly júniusi platinajubileumról és II. Erzsébet szeptemberi temetéséről is, de korábban sem tapasztaltunk akkora tömeget, mint szombaton. A Buckingham-palotát övező két nagy park és a koronázási menet útvonala már órákkal az esemény kezdete előtt teljesen megtelt, úgyhogy a rendőrök már reggel nyolc óra körül sem engedtek be senkit ezekre a területekre.

A hoppon maradt érdeklődők több kilométeres vándorutaknak vágtak neki annak reményében, hogy találnak valahol olyan helyet a brit fővárosban, ahol van óriáskivetítő, hogy legalább a közvetítést nézni tudják, ha már a királyt nem láthatják személyesen.

A Trafalgar téren ujjongás és pfujolás egyszerre fogadta a királyt

Kora reggel, utazás előtt beugrottunk a sarki Sainsbury's-be, ahol már látszódtak a nagy nap jelei: a kasszák fölött brit zászlók voltak büszkén kifeszítve. Az újságok címlapjain III. Károly kissé szétálló fülei fogadtak, szemben pedig egy apuka bújta együtt a lapokat kisfiával, akinek a fején egy papírkorona volt.

A metróból kifelé észlelni lehetett, hogy az áramló tömeget erőteljesen terelik a rendőrök. A Temze partján lévő Embankment megállóból már másfél órával a menet elindulása előtt lehetetlen volt megközelíteni az útvonalat, úgyhogy egy kis szaladgálás után végül a Trafalgar tér szélén kötöttünk ki. Itt egy barikád mögött torlódott fel a tömeg, akikkel szemben pedig neonmellényes stewardok és feketesisakos bobby-k (londoni rendőrök) sorakoztak fel.

A lökdösődés közben sikerült megkérdezni egy közel álló középkorú férfitől, mi a véleménye az új királyról és a monarchiáról. Kiderült, hogy ő valójában egy köztársaságpárti tüntető, aki nem fért be a Trafalgar tér közepénél gyülekező csoporthoz, így pár méterrel távolabbról támogatja az ügyüket. Szerinte a monarchia egy középkori intézmény, amit II. Erzsébet halála után egyszerűbb lesz lebontani.

Még mielőtt elhaladt volna mellettünk a Westminster-apátságba tartó menet, egy tizenéves srácot, Seamus-t, és anyukáját, Sharont sikerült megszólaltatni. Ők kifejezetten a koronázásra jöttek Kanadából. Arra a kérdésre, hogy mégis miért, az anyuka két választ adott: egyrészt azért, mert a brit monarchia része a kultúrájuknak és a történelmüknek, másrészt pedig a fia nagyon szereti a történelmet, és itt akart lenni egy ilyen megismételhetetlen eseményen.

III. Károly hintóját ujjongás és pfujolás fogadta egyszerre. Előbbit a barikád mögötti tömeg, utóbbit az angol forradalom során lefejezett I. Károly király szobránál gyülekező antimonarchista tüntetők szolgáltatták. Egy idő után a tüntetők „He's not my king!” (Ő nem az én királyom!) rigmusára a tömeg egy része „Long Live the King!” (Éljen soká a király!) válaszolt.

A kialakult párbeszédben különösen aktív volt Christian Henry May, aki cilinderével és pipájával élesen kitűnt a többi ujjongó közül. A férfi hangosan éljenzett a király megérkeztekor, az egyik rendetlenkedőt a tömegben pedig legszívesebben a Towerbe küldte volna. „Le a fejével!” – tette hozzá hangosan.

Egy pillanatra őt is sikerült elkapni. Megerősítette, hogy monarchiapárti, sőt, Károlyt személyesen is kedveli. Mindez nem meglepő annak a fényében, hogy saját bevallása szerint ősei, akiket név szerint említett, I. Károly mellett harcoltak a lázadó Oliver Cromwell csapatai ellen. Az ellentüntetőkről az volt a véleménye, hogy teljesen ártalmatlanok, és joguk van elmondani azt, amit szeretnének.

A Hyde Parkban ázva több ezren nézték a ceremóniát

Eközben a Hyde Parkban két óriáskivetítőn emberek ezrei nézték a koronázási ceremónia közvetítését a szemerkélő, illetve időnként jobban is rázendítő esőben. Feltűnő volt, hogy míg Károlyt a ceremónia során többször is megéljenezte a tömeg, addig Kamilla királynét akkor sem, amikor a fejére került a korona.

Két huszonéves lány kézzel készített, ám részletesen kidolgozott koronában nézte a ceremóniát a parkban. Mint kiderült, a koronákat egy mellettük álló család kisgyerekeitől kapták, akiket megfutamodásra kényszerített az eső, azonban nem akarták, hogy a koronák kárba vesszenek.

„Nincs annál britebb dolog, hogy három órát állunk a zuhogó esőben azért, hogy láthassuk a király megkoronázását”

– viccelődtek a lányok. Szerintük csodálatos volt a ceremónia, és büszkévé tette őket arra, hogy britek.

Magyarok is voltak a tömegben

A Hyde Parkban ázók között volt a magyar Renáta is, aki apukája születésnapjára adta a koronázásra időzített londoni utazást, ami mögött állítása szerint nem királyi család iránti rajongás, hanem inkább az esemény „egyszer az életben” jellege állt. A Hyde Parkba érve meglepte őt, hogy a Buckingham-palota környékével ellentétben itt egyáltalán nem volt elviselhetetlen tumultus, és az emberek figyeltek egymásra. „Nem volt lökdösődés, ha mégis, azt angolos elnézések követték” – fogalmazott.

Renátával ellentétben Lillának sikerült személyesen is látnia a királyt. A fiatal kifejezetten a koronázás miatt érkezett Londonba Magyarországról. A brit királyi család óriási rajongójának tartja magát, korábban látta élőben II. Erzsébetet és Fülöp herceget is, így nem volt kérdés számára, hogy megpróbál majd kijutni III. Károly koronázására is. Aznap, amikor bejelentették a május 6-i koronázás dátumát, meg is vette a repülőjegyét.

Elmondása szerint már hajnalban, az első érkezők között elfoglalta a helyét a koronázási menet útvonalának mentén, hogy biztosan láthassa majd a királyt. Hihetetlen volt a brit fővárosban uralkodó hangulat véleménye szerint, és nagyon örül, hogy részese lehetett „egy igazán különleges történelmi pillanatnak”.

A Londonban tanuló Tamás kint volt a platinajubileumon is, így volt mihez viszonyítania a szombati eseményeket. Elmondása szerint jobban élvezte a királynő tavaly júniusi jubileumát, többek között azért, mert annak a nézőket érintő lebonyolítása szervezettebb volt, és a repülőshow-t sem kellett visszafogni a rossz időjárás miatt, mint most. „Ettől függetlenül vicces volt kimenni, látni a sok zászlóba öltözött ünneplő embert és meginni egy Guinness-t Károly tiszteletére” – mondta.

Egy hete kint volt a holland király születésnapját jelentő Koningsdag-on is Amszterdamban. Azt mondta, szereti az ilyen népünnepélyeket, mert „ilyenkor mindenki félretesz mindent, és együtt ünneplünk, örülünk”. Így aztán nem volt számára kérdés, hogy megnézi a koronázást is.

„Akárhogy is nézzük, ez egy történelmi esemény, amit nem gyakran lát az ember. Nehogy már otthon üljünk és malmozzunk”

– fogalmazott.

A Trafalgar téri tüntetők bizakodóak, hogy Károly lesz az utolsó brit király

A koronázási ceremónia vége felé, a tömeg újra elkezdett sűrűsödni a Trafalgar téren. A kialakult helyzet egy-egy pillanatban agresszivitásba csapott át, sokan lökdösődtek és tolakodtak előre. Néhány kisebb pánikjelenet után a rendőrség megelégelte a helyzetet, és egységesen mindenkit hátrébb tolt 4-5 méterrel. Egy láthatóan külföldi férfi először nem követte az utasításokat, mire az egyik rendőrnő letartóztatással fenyegette meg.

A menet visszafelé is elhaladt a Trafalgar tér mellett, a helyünkről pont, hogy lehetett látni az aranyhintó tetejét és a masírozó katonák sisakját. Mellettünk egy idősebb férfi egy fának támasztott létrával figyelte az eseményeket, természetesen mindent látva. „Legközelebb neked is eszedbe jut”, mondta kaján vigyorral egy irigyen néző indiai srácnak.

A király távozásával a tömeg is elkezdett oszolni, így volt lehetőség kikérdezni néhány tüntető véleményét. Egyikük, Adam, Southamptonból jött, és többi társához hasonlóan bizakodó volt ügyük jövőjét illetően. Károly egy megosztó karakter, magyarázta, aki az anyjával ellentétben aktív, és néha beleszól mindennapi ügyekbe.

II. Erzsébet halálával szerinte új erőre kapott a köztársaságpártiság az országban, főleg úgy, hogy a fiatalabb generációk már nem kapaszkodnak bele úgy a birodalmi tudatba, mint az idősek. Arra a kérdésre, hogy mi a legerősebb érv a monarchia ellen, azt mondta:

„A monarchia intézménye teljesen összeegyeztethetetlen a demokráciával. Egy uralkodó nem képviselhet minket, mert nem mi választottuk meg.”

Graham Smith köztársaságpárti mozgalmi vezető reggeli letartóztatásáról azt sejti, hogy politikailag motivált volt. Azt mondta, 2011-ben őt is már egyszer letartóztatták, amikor Vilmos herceg esküvőjének ünneplésére akart egy monarchiaellenes táblával érkezni.

Királynak kell lennie és kész

A Hyde Parkban sokan nem várták meg a kétórás koronázási ceremónia végét. Többen elindultak már abban a pillanatban, hogy III. Károly fejére került a korona. Sokan a Trafalgar tér és a Buckingham-palota felé vették az irányt annak reményében, hogy ha sietnek, esetleg elcsíphetik az erkélyről integető királyi családot és az időjárás miatt az előzetesen tervezettekhez képest visszafogott légiparádét.

Azonban a helyszínen kiderült, hogy a Trafalgar tér felől a koronázási ceremónia után sem engedték a rendőrök a palota megközelítését, így sokan jobb híján a telefonjukon próbálták nézni ahogy a frissen megkoronázott király integet a palota elé odaférkőző szerencséseknek, miközben a légiparádéra vártak.

A tömeg egyre jobban oszlott, így sikerült kiszúrni még egy hazafias módon öltözött párt, akik éppen söröztek, és szendvicset ettek. Les és Valery Észak-Angliából jöttek, megrögzött monarchisták, és kétségük sem volt afelől, hogy Károly jó király lesz.

Sőt, igazából a feltevést sem értették teljesen: arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb dolog, amit Károlynak királyként kell csinálnia, Les öblös hangon annyit válaszolt:

„Királynak kell lennie, és kész. Ez a feladata, és ez pont elég. Ő a mi királyunk.”

A koronázási ceremóniát és menetet újraélhetik percről percre közvetítésünkkel. A szombati nap legerősebb képeiből pedig ebben a cikkünkben válogattunk. A helyszínen már péntek délután kint voltunk, a Buckingham-palota előtt sátrazókkal készített interjúinkat itt olvashatják.