III. Károly felmenői kétszáz rabszolgát vásároltak és dolgoztattak egy virginiai dohányültetvényen

III. Károly brit uralkodó felmenői rabszolgákat vásároltak és dolgoztattak egy virginiai dohányültetvényen – írja a Guardian egy friss, a lap birtokába jutott tanulmány alapján.

Egy levéltárban felfedezett dokumentumból derült fény arra, hogy a király egyik közvetlen felmenője 1686-ban legalább 200 rabszolgát vásárolt a Királyi Afrika Társaságtól.

Nem ez az első felfedezés, ami a királyi családot a transzatlanti rabszolga-kereskedelemhez köti. Április elején a Guardian nyilvánosságra hozott egy 1689-es szerződést, amelyben Edward Colston, a rabszolga-kereskedéssel foglalkozó Királyi Afrika Társaság egyik vezető tisztviselője 1000 font értékben ruházott át részvényeket III. Vilmos királyra. Ezután a Buckingham-palota a brit monarchia történetében először jelezte, hogy támogatja a brit uralkodói család rabszolga-kereskedelemhez fűződő történelmi kapcsolatainak vizsgálatát.

A most felfedezett levélben a Királyi Afrika Társaság (aminek számos privilégiumot biztosított a monarchia, és ami a becslések szerint összesen 180 000 afrikai embert adott el rabszolgának) magasrangú képviselői arra utasítják egy rabszolgakereskedő hajó kapitányát, hogy adjon át kétszáz „négert” Edward Porteusnak, egy virginiai dohányültetvény tulajdonosának és két másik férfinak. Porteus fia, Robert örökölte apja birtokát, mielőtt családja 1720-ban Angliába költözött volna. Később egy közvetlen leszármazottja, Frances Smith feleségül ment az arisztokrata Claude Bowes-Lyonhoz. Az ő unokájuk volt Elizabeth Bowes-Lyon, a néhai II. Erzsébet édesanyja, III. Károly nagyanyja.

Ez azt jelenti, hogy a Windsor-család nemcsak közvetve, de közvetlenül is érintett volt a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben.

A dokumentumra Desirée Baptiste kutató bukkant rá, miközben az anglikán egyház és a virginiai rabszolgatartók közötti kapcsolatokat vizsgálta egy általa írt színdarabhoz.

Babptiste Edward Porteus végrendeletét is átvizsgálta, ebben is említést kapnak a rabszolgák, akiket a fiára, Robertre hagyott. A feleségére, Margaretre „a néger lányomat, Combot” hagyta.

„A Királyi Afrika Társaság dokumentuma azt mutatja, hogy a jelenlegi király közvetlen felmenője újonnan érkezett afrikaiakkal kereskedett, és hasznot húzott a rabszolgasorban élő emberek elkobzott életéből, mint például az Edward végrendeletében említett néger lány, Cumbo. Ez azt jelenti, hogy a királyi család kapcsolata a rabszolgasághoz több mint intézményes, a családi örökség része” – mondta a felfedezéséről Babptiste.

A Baptiste által a történelmi kutatásai alapján kidolgozott darabban a főszereplő arra szólítja majd fel III. Károlyt, hogy kérjen bocsánatot a monarchiának a transzatlanti rabszolgaságban való intézményes és családi részvételéért.

A Buckingham-palota szóvivője a Windsor-család virginiai örökségével kapcsolatos kérdésekre azt válaszolva, hogy a koronázásig nem tudnak nyilatkozni, a királyi család sajtószolgálata ugyanis „nagy terhelés” alatt van a koronázással kapcsolatos globális érdeklődés miatt.

Múlt héten a londoni püspök, Sarah Mullally nyilvánosan bocsánatot kért, miután a londoni püspöki rezidencia által közzétett kutatásokból kiderült, hogy a virginiai Porteus-ültetvényt Robert Porteus második házasságából született (a királyi család ágától független) fia, Beilby Porteus örökölte, aki 1787-től 22 éven át London püspöke volt, és bár egész életében Angliában élt, ültetvénytulajdonosként ő is hasznot húzott a rabszolgaként dolgoztatott emberek munkájából. Mullally nyilatkozatában úgy fogalmazott, „ez nagy szégyent jelent az egyházmegye számára”.