III. Károly támogatja a brit monarchia rabszolga-kereskedelemben játszott szerepének kutatását
2023. április 6. – 09:53
A Buckingham-palota a brit monarchia történetében először jelezte, hogy támogatja a brit uralkodói család rabszolga-kereskedelemhez fűződő történelmi kapcsolatainak vizsgálatát – írja a Guardian.
A nyilatkozatot azután tette közzé III. Károly, hogy a Guardian megkereste a királyi családot olyan dokumentumokkal kapcsolatban, amik bizonyítják: a királyi család is szerepet játszott a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben.
A lap április elején hozott nyilvánosságra egy 1689-ben kelt szerződést, amelyben Edward Colston, a rabszolga-kereskedéssel foglalkozó Királyi Afrika Társaság egyik vezető tisztviselője 1000 font értékben ruházott át részvényeket III. Vilmos királyra.
A részvényátruházását rögzítő dokumentumot a Guardian tanácsadójaként dolgozó Dr. Brooke Newman, a Virginia Commonwealth Egyetem történésze találta meg a londoni levéltárban januárban. A lap egyébként azután kezdett el mélyrehatóan foglalkozni a brit történelem múltját terhelő rabszolgasággal, miután kiderítették, hogy a Guardian alapítóinak is közük volt a rabszolga-kereskedelemhez. A kiadó elnézést kért, és milliókat invesztált a további kutatásokba, amik többek között a királyi család rabszolga-kereskedelemben játszott szerepét is vizsgálják. Így bukkantak a szerződésre is.
Newman szerint a szerződés „egyértelmű bizonyíték” arra, hogy a brit monarchia központi szerepet játszott a rabszolga-kereskedelemben, és hogy a rabszolgaság is nagyban hozzájárult a királyi család vagyonának gyarapodásához.
A Buckingham-palota nem kommentálta a dokumentumot, de közölte, hogy támogatja a Historic Royal Palaces (HRP) által társfinanszírozott kutatási projektet, amely a monarchia rabszolga-kereskedelemben való részvételét vizsgálja.
A projekt tavaly októberben kezdődött, és többek között a brit monarchia és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem közötti kapcsolatokat vizsgálja a 17. század végén és a 18. században. A brit királyi család eddig nem reagált a kutatásra, a Guardian megkeresése után azonban közölték:
a királyi gyűjteményhez és a királyi levéltárhoz való hozzáféréssel támogatják a kutatást.
Ez az első alkalom Buckingham-palota nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a királyi család múltjának ilyen jellegű kutatását. A monarchia és az afrikai népek rabszolgasorba taszításának évszázados viszonyát vizsgáló történészek üdvözölték a királyi család nyilatkozatát, de hangsúlyozták, ennél sokkal többre lenne szükség, a királyi család például vállalhatná az ilyen, és ehhez hasonló kutatások finanszírozását is.
A palota által támogatott kutatás vezetője Camilla de Koning, a Művészeti és Bölcsészettudományi Kutatási Tanács finanszírozza, és az HRP és Dr. Edmond Smith, a Manchesteri Egyetem munkatársa felügyeli. A kutatás 2026-ra készülhet el.
„Ez egy érdekes fejlemény, és a támogatás kifejezése progresszívnek hangozhat, de a monarchia kiterjedt, évszázados részvételének teljes körű kivizsgálásához a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben és a rabszolgaságban, valamint az uralkodók ebből felhalmozott vagyonának feltárásához egy rendesen finanszírozott, kutatókból és törvényszéki könyvelőkből álló csapatra lenne szükség” – nyilatkozta a Guardian történésze, Brooke Newman a palota közleményével kapcsolatban.
A királyi család tagjai, köztük III. Károly és Vilmos herceg a múltban többször is nyilatkoztak a rabszolgassággal kapcsolatban, „mélységes fájdalmukat” fejezték ki a „rabszolgaság szörnyűséges atrocitása” miatt, amely szerintük „örökre bemocskolja” a brit történelmet. Károly még trónörökösként tavaly júniusban Ruandában tartott beszédet, ahol arról beszélt, meg kell találni a módját annak, hogy „elismerjük a múltunkat”, beleértve a rabszolgaságot, amelyet a „legfájdalmasabb időszaknak” nevezett. Azt azonban, hogy a monarchia közvetlen szerepet játszhatott a rabszolga-kereskedelemben, korábban egyikük sem ismerte be.
Károly már a júniusi beszéde után is számtalan kritikát kapott, amiért csak általánosságban fejezte ki sajnálkozását, a monarchia felelősségéről viszont nem beszélt, miközben egyértelmű, hogy a rabszolgaság a brit birodalom és így a monarchia gazdagodásához is hozzájárult.
