Románia esőcsináló repülőgépekkel, léggömbökkel és földi esőgenerátorokkal is küzd az aszály ellen
2023. április 18. – 09:09
Nyolc „esőcsináló” repülőgépet szerezne be Románia uniós pénzből, hogy állandósíthassa az utóbbi években tesztelt műszaki esőfakasztást – írja a Magyar Nemzet.
Az infrastrukturális fejlesztésekre azért van szükség, mert az elmúlt időszakban Románia termőföldjeit is súlyos aszályok veszélyeztették. Az országban évek óta próbálnak küzdeni a csökkenő csapadékmennyiség és az aszályveszély ellen.
A mezőgazdasági minisztérium a jégeső-elhárító rendszert működtető hatóság (ASNACP) révén már hozzákezdett a különböző esőgeneráló módszerek teszteléséhez:
Az esőcsináló repülőgépeket először 2019-ben próbáltak ki – akkor még Görögországból és Bulgáriából kölcsönvett gépekkel. A módszer lényege, hogy a repülőgépeket ezüst-jodáttal vagy sóval töltött pirotechnikai töltényekkel szerelik fel, amik a felhőkbe juttatva beindítják a csapadékot eredményező aeroszolképződést.
Az ASNACP igazgatója szerint négyzetméterenként 5–30 liter csapadékot sikerült ily módon kipréselni a felhőkből.
2022-ben Franciaországból kölcsönzött (ezüst-jodáttal vagy sóval töltött komponenssel rendelkező) héliummal töltött léggömböket is felbocsátottak Délkelet-Romániában, ezzel a módszerrel négyzetméterenként 5–20 liter csapadékot értek el.
A földi esőgenerátorok tesztelését 2022 novemberében kezdték el, idén 500, telefonos távirányítással is működtethető generátor beszerzését tervezi a kormány.
A légkörbe ezüst-jodátot juttató eszközöknek az előnyük, hogy a termelők is működtethetik, mivel azonban az engedélyeztetésük hosszú procedúra, nem biztos, hogy már idén nyáron bevethetők lesznek.
A hatóság ezzel párhuzamosan jégeső-elhárító rakéta kifejlesztésén, illetve beszerzésén is dolgozik.
Romániát az elmúlt három esztendőben súlyos aszály sújtotta, a talajvíz mennyisége az ország túlnyomó részén ma is jóval kisebb az optimálisnál.
Magyarországnak is példátlan aszállyal kellett megküzdenie tavaly nyáron. Erről cikksorozatot is készítettünk. Az első a vízgazdálkodás problémáival foglalkozott, a második az egyre sűrűbb erdőtüzekkel, a harmadik az elapadó kutakkal, a negyedik a mezőgazdaság helyzetével, az ötödik a Balatonnal, a hatodik azzal, hogy az egész helyzetet mi magunk idéztük elő, és ennek a kezdete a 19. századi nagy folyószabályozás volt, a hetedikben pedig képeken mutattuk be az országot sújtó szárazságot.