Sorra száradnak ki a kutak az országban, és nem egyszerű újakat fúrni helyettük

Legfontosabb

2022. augusztus 11. – 07:11

frissítve

Sorra száradnak ki a kutak az országban, és nem egyszerű újakat fúrni helyettük
Fotó: Albert Montanier / Biosphoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az ország legkülönbözőbb pontjairól futottak be mostanában olyan információk hozzánk, hogy idén az aszály miatt sok kút kiszáradt, ezért újakat kell fúratni. Megkérdeztünk kútfúró cégeket, szerintük is jóval több megrendelő és érdeklődő van idén, mint korábban, de azt is tapasztalják, hogy vannak, akiket nemcsak az aszály, hanem a vízkorlátozásoktól, vízdíjemeléstől és a háborútól való félelem is motivál. Nagy gond azonban, hogy a sok illegális fúrás miatt egyszerűen nem lehet tudni, pontosan mennyi kút van Magyarországon, és azt sem ellenőrzik, hogy a meglévőkből annyi vizet vesznek-e ki, amekkora mennyiségre bejelentették. Sajnos nem egészen igaz a sztereotípia, hogy extra gazdag vízkészleteken ül Magyarország – ráadásul ez a berögződés pont az ellen hat, hogy az emberek megfontoltan bánjanak az értékes vízzel.

Rég nem látott aszály van idén Magyarországon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfői közleménye alapján 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein a januárjától július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF. A folyók, tavak vízállása rekordalacsony vagy aközeli, a patakok kiszáradnak, operatív törzs alakult az aszályveszélyhelyzetre.

Mindezek mellett az utóbbi időben az ország több részéből is eljutottak hozzánk olyan információk, hogy évtizedek óta meglévő kutak száradnak ki, és sok pénzért újakat kell fúrni helyettük. Több kútfúró céget is megkérdeztünk, és egyöntetűen arról számoltak be, hogy sokkal több munkájuk van az elmúlt évekhez képest. Volt, ahol azt mondták, új gépeket szereztek be, új embereket vettek fel, de így se győzik a sok megrendelést.

Az idei nyáron emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt élünk meg Magyarországon. Több folyónkon rekordalacsony vízállást mérnek, néhányon már szinte száraz lábbal át lehet kelni, de a mezőgazdaság is nagyon megszenvedi a szárazságot. A gyepek kiégnek, a gabonanövények hozamai alacsonyak, és egyre több pusztító tűzzel is találkozunk. A Telexen cikksorozatban mutatjuk be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási vagy megelőzési lehetőségeket is.

Azt gondolták, ha árat emelnek, nem lesz vevő, de akkor is van

Volt olyan kútfúró, aki arról beszélt, hogy nem tud garantált áron dolgozni, mert az alapanyagok folyamatosan drágulnak, és piaci áron kell tankolniuk. Ha hetek vagy egy-két hónap múlva lévő időpontban állapodnak meg valakivel, nincs előzetes ár, mert nem tudni, hogy addigra hol járnak majd a költségek. „Mindig azt gondoljuk, ha megint árat emelünk, nem lesz több vevő. De mindig van” – mondta az egyik cég képviselője.

Persze akad, akit eltántorítanak a magas árak, egy kutat ugyanis átlagosan méterenként 25-30 ezer forintért fúrnak ki. Ha nagyobb, erősebb gépet kell használni, mert keményebb, kövesebb a talaj, akkor 35-40 ezer forint is lehet az ár méterenként. Manapság annyira kiszáradt a talaj, hogy nem ritka, hogy egy kutat 50-80 méterre kell lefúrni, hogy vizet találjanak. Ennek a költsége tehát valahol 1,2 millió és 3 millió forint között áll meg.

Fúrt kútról locsolnak egy kertben – Fotó: Hendrik Schmidt / AFP
Fúrt kútról locsolnak egy kertben – Fotó: Hendrik Schmidt / AFP

Több cég képviselője arról is beszélt, hogy egyesek nemcsak az aszály miatt fúratnak maguknak kutat, hanem mert tartanak attól, hogy a villany és a gáz után a vezetékes víznek is durván emelkedhet az ára. Vagy azért, mert idén a szárazság miatt jó pár településen vízhiány van, a települési vezetők és a vízügyi szolgáltatók pedig arra kérték az embereket, hogy a vezetékes vízből ne locsoljanak, ne töltsék a medencét, ne abból mossanak autót. Ezért van, aki úgy gondolja, inkább fúrat magának kutat, amiből majd maga dönti el, mennyi vizet vesz ki.

A kútfúró vállalkozások képviselői szerint gyakori az is, hogy hétvégi házak, nyaralók mellé fúratnak kutat maguknak az emberek, ahol a pandémia idején elterjedt home office miatt több időt töltenek. Gyakran külterületi ingatlanokba hívják őket, akár olyan helyekre, ahol nincs bevezetve a vezetékes víz. De olyan megrendelővel is találkoztak, aki azt mondta nekik, az orosz–ukrán háború miatt akar saját kutat, mert szeretne függetlenedni a központi ellátórendszerektől: egyedi fűtést, napelemeket, napkollektort és kutat építtet magának.

Kérdeztük azt is a kútfúróktól, hogy az ország melyik régióra jellemző leginkább a megnövekedett kereslet, de egyik cég képviselője sem tudott megnevezi olyan területet, ahonnan gyakrabban keresnék őket: általánosan, országos szinten nőtt a megrendeléseik száma.

A felszín alatti vizeknek nincs elegendő felszíni utánpótlásuk

Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője is arról beszélt, országos problémáról van szó. Még mindig sokan azt gondolják, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek egymástól függetlenül kezelendők, pedig ha a felszíni vizeink, folyóink, tavaink apadnak, akkor – mivel ez egy összefüggő rendszer – gondok vannak a felszín alatti vizekben is.

Sok tényezőtől függ, hogy egy adott területen elapadnak-e a régi kutak: számít, hogy milyen az adott terület földtani felépítése, mennyire vannak arra folyók, és még más, mélyebb földtani rendszerek is befolyásolják mindezt. Ha van egy súlyosan aszályos időszak, a felszín alatti víznek sincs felszínről jövő utánpótlása, ami a sekély kutak kiszáradásához vezethet – mondta.

Waltner István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vízgazdálkodási és klímaadaptációs tanszékének vezetője kérdésünkre vázolta, hogy a kutak különböző vízbázisokból dolgoznak. Az ásott kutak talajvízkutak, a talajvizet pedig főként a csapadék táplálja. Ezeknél a sekélyebb kutaknál lehet észrevenni ilyen nagy aszálynál, hogy kiszáradnak, mert egyszerűen lejjebb megy a talajvízszint, ami erősen függ a beszivárgó csapadék mennyiségétől. A jelenlegi aszály pedig részben abból fakad, hogy már a tavalyi év is szárazabb volt a megszokottnál. Nem meglepő tehát, hogy egyes helyeken nagyot csökkent a talajvíz szintje.

Az aszály sújtotta Velencei-tó 2022. augusztus 3-án – Fotó: Bődey János / Telex
Az aszály sújtotta Velencei-tó 2022. augusztus 3-án – Fotó: Bődey János / Telex

Sok fúrt kút a mélyebben lévő rétegvizekből veszi a vizet, de ez a víz nem feltétlenül jó a mezőgazdasági területek öntözéséhez – például mert a sótartalma magasabb lehet, ami a talaj szikesedéséhez vezet. Másrészt azért sem jó rétegvizekből öntözni, mert azok nem vagy csak nagyon lassan, akár évszázadok alatt megújuló vízbázisok.

Dedák Dalma szerint a homokhátsági, a nyírségi és egyes Somogy megyei térségek kútjait kiemelkedően veszélyezteti a kiszáradás. Vannak olyan területek, ahol nem száradnak ki ugyan a kutak, csak éppen a környékbeli felszíni vizeket szívjuk el ezekkel. A Fertő tó vize például részben azért apad, mert a burgenlandi gazdák a tavat is tápláló felszín alatti vízből öntöznek.

Sok az illegális kút

Bár hivatalosan a kútfúrás bejelentési, illetve engedélyezési kötelezettséghez kötött, nem könnyíti meg a helyzetet, hogy sokan egyszerűen nem teszik meg ezt. Az utóbbi években fellazított előírások keltette félreértések, és a nehézkes ellenőrzés miatt nincs pontos képünk arról, hány kút van az országban, és azt sem tudjuk, hogy azokból milyen mélyről, mennyi vizet vesznek ki.

A sok illegális kút miatt a kormány többször próbálkozott már azzal, hogy olyan időszakokat hirdetett, amikor retorzió nélkül be lehetett jelenteni a korábban illegálisan létesített kutakat. Finoman szólva nem tolongtak az emberek.

Az illegális fúrások veszélyt jelentenek azért is, mert ha rétegvizeket érnek, akkor elszennyezhetik a nagyon lassan megújuló, védett készleteket – mondja Waltner István. Sőt, ha nagyüzemben elkezdjük kitermelni a rétegvizeket, előfordulhat, hogy elfogynak.

Okosabban kellene használni a vizet

Csökkenteni kellene a felszín alatti vizek használatát, az lenne jó, ha minél kevesebb új kutat fúratnánk, és a meglévő kutak állapotát és vízkivételét is rendszeresen
ellenőriznénk – véli Dedák Dalma. A szakértők szerint meg kell tanulni okosabban használni a vizet. A szárazság csökkentésére az öntözésen kívül vízvisszatartással lehet felkészülni. Ez jelentheti a csapadékvízgyűjtést és -visszatartást, a tisztított szennyvizek beszivárogtatását vagy mezőgazdasági célú felhasználását.

Magyarországon sok olyan terület van, ami olykor ugyanabban az évben szenved el aszálykárt és ár- vagy belvízi elöntést. Ez azt mutatja, hogy rosszul gazdálkodunk a vízzel. Még mindig az az uralkodó szemlélet, hogy gyorsan vezessük le a pillanatnyilag felesleges vizet, ahelyett hogy megtartanánk, tárolnánk. Itt írtunk arról részletesebben, hogy milyen vízmegtartási, víztárolási módszereket kellene alkalmaznunk, és hogy az okosan művelt föld megőrzi a nedvességet.

Kukoricát öntöznek egy önjáró lineár öntözőrendszerrel Fábiánsebestyén közelében, 2022. július 7-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI
Kukoricát öntöznek egy önjáró lineár öntözőrendszerrel Fábiánsebestyén közelében, 2022. július 7-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI

A mezőgazdaságban a nagy területű szántókat csak felszíni vizekből lenne szabad öntözni. Dedák Dalma szerint, ha szántóföldeket öntöznek felszín alatti vízből, azzal maguk alatt vágják a fát. „Kiszárítják saját maguk alatt a földet, csökkentik a
talajnedvességet, ami még nagyobb területek öntözését igényli, ez öngerjesztő folyamat.”

Rossz berögződésekhez vezet, ha mindig azt halljuk, hogy vízben gazdag ország vagyunk

A WWF szakértője szerint nem igaz, hogy Magyarország olyan nagyon gazdag lenne vízben, ahogy azt sokan hangoztatják. Egyre kevesebb víz van a Kárpát-medencében, mi meg egyre többet akarunk használni ebből. A víziközmű-rendszerünk az összeomlás szélén van, rengeteg víz folyik el az alulfinanszírozott rendszerből. Ennek korszerűsítésére egyes becslések szerint 2000 milliárd forintot kellene költeni.

A „Magyarország vízben gazdag ország” szemlélet félrevezető Dedák Dalma szerint, mert például a talajvizet már annyira elszennyeztük, hogy lényegében mindenhol ihatatlan. Ráadásul ez a berögződés nem igazán motiválja arra az embereket, hogy megfontoltan bánjanak a vízzel, értékként tekintsenek rá. Pedig az, és egyre inkább az lesz.

Kövess minket Facebookon is!