Egy hét alatt hat folyónkon is rekordalacsony vízállást mértek

Folyóinkon még mindig igen alacsony a vízállás, sok helyen a valaha mért legkisebbhez közeli vagy azt alul is múló értékeket mértek:

• A Zagyván Jászteleknél július 21-én,
• az Ipolyon Nógrádszakálnál 22-én,
• a Szamoson Csengernél 23-án,
• a Sajón Felsőzsolcánál és
• a Hármas-Körösön a Békésszentandrási duzzasztó alsó vízmércéjén 24-én, míg
• a Tiszán Szolnoknál július 25-én született új negatív rekord.

Ezt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közölte július 26-án, de simán hozzátehetjük, hogy a mostani negatív rekord a Tisza esetében már egy újbóli csúcsdöntés, július elején is addig soha nem látott alacsony szinten volt ugyanis a folyó vízszintje.

A helyzeten érdemben az ország fölött hétvégén átvonuló hidegfront sem segített. A rendkívüli aszállyal sújtott tiszántúli és Duna-Tisza közi területeken pedig mindössze úgynevezett „csapadéknyom” fordult elő (vagyis kevesebb, mint 0,1 mm), ami érdemben nem javított a szárazságon. Kedden északnyugat felől ismét egy hidegfront érte el hazánkat, ám az aszályt érdemben mérséklő esőt ez nem hoz, jelentős mennyiség ugyanis csak lokálisan fordulhat elő – írja a Vízügy. Ebben a rendkívüli aszályhelyzetben továbbra is az ivóvíz biztosítása élvez elsőbbséget mindenhol a mezőgazdasági és az ipari vízigényekkel szemben.

A folyók mellett a magyarországi tavakon is meglátszik a szárazság hatása. A Velencei-tó Agárdnál 64 cm, ami mindössze 1 cm-re van a valaha mért legkisebb, 63 cm-es vízállástól. A Balatonon is alacsony a vízállás, de ez még jobban beleillik a történelmi trendbe: Siklós Gabriella, az OVF szóvivője szombaton arról beszélt, hogy a Balaton esetében például 100 évet tekintve – 1921 és 2021 között – hatvan alkalommal alacsonyabb volt a vízszint a jelenleginél.

A kisebb vizekre, legyen az folyó vagy tó, még nagyobb hatással van a rendkívüli aszály:

• a kiszáradás fenyegeti az észak-magyarországi Halda-tavat,
• Baranya megyében tíz horgásztó apadt ki,
• a Debrecen melletti Vekeri-tó is kiszáradt,
• szivattyúzni kell az iszapot, hogy használható maradjon a Fertő tó egyik kikötője,
• egy rövid időre teljesen kiszáradt az észak-magyarországi Tarna,
• július közepén negatív rekordot döntött az Ipoly vízállása is,
• a budapesti Szilas-patak medréből egy szakaszon teljesen eltűnt a víz, de az óbudai Aranyhegyi-patak medre is csontszáraz lett, mielőtt elérte volna a Dunát.

A mostani aszályhelyzetet erősíti a már korábban elindult folyamat. A tavalyi év is száraz volt Magyarországon, de az aszály kialakulásának esélyét megnövelik az utóbbi évek melegebb nyarai, a gyakoribb intenzív hőhullámok és a tartós csapadékhiány. Ez utóbbi annyira súlyos szerte az országban, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is a jelenlegi legfontosabb kihívások között említette az aszályt.