A török kisváros, ahol a helyiek szerint egyetlen épület sem omlott össze

A héten 44 ezer fölé emelkedett a február 6-i törökországi és szíriai földrengések áldozatainak száma, és a hétfő esti újabb, 6,4-es földrengés is hat halálos áldozatot és sok száz sérültet követelt. Bár még 12 nappal az első földrengés után is találtak túlélőket, összesen egy kisvárosnyi ember meghalt, még többen megsérültek, és számba se lehet venni azokat, akik családtagokat, barátokat, otthonokat veszítettek el. Egy város azonban pont azzal került be a hírekbe, hogy ott sokkal kisebb volt a pusztítás mértéke.

A február eleji földrengés epicentrumától 70 kilométerre fekvő Erzinben ugyanis egyetlen egy ház sem omlott teljesen össze, és halálos áldozatokról sem számoltak be.

Közben viszont a szomszédos településeken komoly pusztítást végzett a természeti katasztrófa. Erzin esete csodaszámba is mehetne, de a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb: a városvezetés tanult a múltból, és nem engedett a korrupcióra alapozott, gyönge építményeknek.

Az épen maradt város

A 33 éves Beyaz Yalcin nem erzini lakos, de nagy szerencséje volt: a földrengések idején ugyanis a négy gyerekével együtt épp a 30-40 ezer lakosú városban tartózkodott, nem pedig otthon, a közeli, kétmilliós Gaziantepben. Családja egy esküvőre érkezett Erzinbe, ahol rokonaik élnek. Bár sértetlenül megúszták, a rengésre felébredtek a gyerekek. A fiatal nő és családja nem is tért még haza a saját városukba, most az épen maradt Erzinben húzzák meg magukat. Azt se tudják, hogy áll-e az otthonuk, vagy a környékbeli települések lakóihoz hasonlóan ők is nincstelenné váltak.

Nem Yalcin az egyetlen, aki nem merte elhagyni a várost. Az Erzin környékén lévő településeken, mint például a mindössze 20 kilométerre fekvő Osmaniyében a lakóházak jelentős része összeomlott. Erzin önkormányzatának egyik dolgozója az NBC-nek február közepén arról beszélt, hogy

a katasztrófa után nagyjából 20 ezer ember érkezett a városba a környékről.

Ez hirtelen nagyjából 50 százalékos népességnövekedést jelent a kisvárosnak. A település azoknak az újonnan érkezőknek is nyújt segítséget, akik kevés csomaggal érkeztek. A nagyrészt épen maradt infrastruktúrának köszönhetően Erzin most egy adományelosztó központként is működik. Yalcin és gyerekei az élelmiszer- és ruhaadományokból is kaptak.

Sokan a rokonaiknál húzzák meg magukat. A város központjához közelebb, Sultan Ergen a férjével és a húgával az édesanyja házának verandáján üldögélve beszéltek helyzetükről. Ergen és a húga azután jöttek vissza az édesanyjuk házába, hogy az ő lakóhelyükön is károk keletkeztek a földrengések után. Ergen két gyermekével és férjével együtt az említett Osmaniyéből jött el.

„Nem tudjuk, meddig maradunk. A házunk nagyon megrongálódott” – mondta a családanya. Azt mondta, hogy Erzin már a korábbi, kisebb erősségű rengésekkor is kevés kárt szenvedett, innen tudták, hogy ez egy biztonságosabb hely. Ergen édesanyja szerint a helyiek – miután a házaik kibírták a rengéseket – megbíznak az építményekben, nem is akarnak kiköltözni. Ergen szerint nincs tervük még a jövőre nézve, de lehet, hogy a nő már soha nem tér vissza osmaniyei otthonukba. Arról is beszélt, hogy unokatestvére egyike volt a sokaknak, akik a közeli, szintén komoly károkat szenvedett Antakya egyik luxusépületében haltak meg.

Mindeközben Erzin lakóinak élete viszonylag a megszokott mederben folyik, a helyiek étterembe járnak, a városi rendőrséget pedig jobban leköti a forgalomirányítás, mint a mentési munkálatok.

Miért is omlottak össze máshol a házak?

A törökországi mérnökök már évek óta aggódtak a rosszul megépített épületek miatt, mivel az ország kockázatos régiónak számít földrengések szempontjából. De egészen addig nem igazán következtek konkrét óvintézkedések, amíg 1999-ben meg nem történt az izmiti földrengés. Akkor nagyjából 17 ezer ember veszítette életét a rájuk omló házak alatt. Az összeomlott épületek közel 90 százalékát tették ki a nem megfelelően földrengésbiztos lakóépületek.

Az izmiti földrengések után a török kormány új biztonsági előírásokat vezetett be, ezeket azonban a hatóságok – feltehetően korrupció miatt – nem tartatták be. A korábban megépült épületek biztonságosabbá tétele pedig rendkívül költséges lett volna, így a Vox szerint a kockázatos épületek nagyjából 4 százalékát korszerűsítették csak 1999 után.

A török építészkamara elnöke szerint a török épületek kétharmada ki van téve földrengés veszélyeinek. 2011-ben kormányzati stratégiát dolgoztak ki a veszélyeztetett épületek felméréséhez, azonban ez a terv a 2017-es teljesítési dátum előtt elsikkadt.

A február 6-i rengésekben összeomlott vagy súlyosan megrongálódott közel 25 ezer épület többségét Hegyi Dezső, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője szerint nem készítették fel egy ekkora földrengésre, nem alkalmazták a más földrengésveszélyes országokban bevett, a lökéshullámokat tompító szerkezeti megoldásokat.

A kormány alapos vizsgálatot ígért a február 6-i katasztrófa után, és elsősorban az építkezések tervezőit és kivitelezőit hibáztatta, a hatóságok egy hete 131 építési vállalkozót, építészt és mérnököt gyanúsítottak meg, közülük 113-at le is tartóztattak. Többen ugyanakkor szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy néhány példaértékű esetet leszámítva széles körű elszámoltatás következne, tekintettel az építőipari ágazat törökországi jelentőségére, amely a gazdaság mintegy 5 százalékát adja.

Ellenzéki csoportok pedig azzal vádolták Recep Tayyip Erdoğan elnököt, hogy nem biztosította az előírások megfelelő végrehajtását, sőt, tetézte a helyzetet azzal, amikor a kormány

egy 2018-as törvénnyel „amnesztiát” biztosított az illegálisan épített épületeknek, lehetővé téve azok használatát, ha a tulajdonosok bírságot fizetnek az államnak.

Így tulajdonképpen nem is állt érdekében senkinek, hogy méregdrágán földrengésbiztossá tegye a lakóházakat, Törökországban továbbra is rengeteg kockázatos lakóház maradt meg korszerűsítés nélkül. Arról nem is beszélve, hogy a gyanú szerint az újonnan épített házak egy része sem felelt meg az előírásoknak.

Mi Erzin titka?

Az, hogy Erzin házai nem rongálódtak meg és omlottak össze, szinte csodaszámba megy. Persze Erzint is érintette a földrengést, hisz nagyon közel helyezkedik el az epicentrumhoz, emellett pedig a város is a két lemez törésvonalán fekszik (itt ütközik össze az Anatóliai-lemez az Afrikai-lemezzel és az Afrikai-lemez által előretolt néhány mikrolemezzel, illetve csúszik el az Arábiai-lemez mellett). A földrengés nyomai ott látszanak a megrongálódott minareteken és a buszpályaudvar padlóján szétszóródott törmelékeken, amelyet elkerítettek. De egész épületek nem omlottak össze, és senki nem is halt meg a földrengés következtében, ami már így is nagy eredmény.

„Kizárólag olyan városlakóink haltak meg a földrengésben, akik a szomszédos településeken tartózkodtak” – mondta az Euronewsnak Erzin polgármestere, Okes Elmasoglu.

A helyiek szerint a várost az azt körülvevő hegyek védték meg, ám az önkormányzatnál dolgozó 39 éves Emre Tibikoglu szerint ennél sokkal egyszerűbb okról van szó: az elmúlt években a helyi polgármesterek nagyon szigorúan betartatták a törvényileg előírt építkezési szabályokat, mert tisztában voltak vele, hogy nagy a földrengésveszély. Azt mondta, amikor a tisztviselők észrevették, hogy vannak illegálisan épült épületek, akkor lebontatták őket. „Néhány helyi lakos nagyon dühös volt emiatt” – mondta Tibikoglu. Azonban szerinte a polgármester kitartott, mert tudta, hogy egy nap egy nagyobb földrengés is bekövetkezhet.

„Még ha küzdünk is ez ellen a jelenség ellen, a lakók akkor is megpróbálnak majd engedély nélkül építkezni. Ha pedig nincs elég alkalmazottunk, akkor nincs 100 százalékos esély arra, hogy ezt ellenőrizni tudjuk. De megvolt az akarat, és azt mondtuk, hogy a mi ciklusunk alatt ilyen nem lesz!”

– mondta a város polgármestere az Euronewsnak a törvénysértő építkezésekről. Azt mondta, hozzá is jöttek személyesen az építkezni vágyók, hogy engedélyt adjon, de ő nem engedett. „Ilyen értelemben tiszta a lelkiismeretem” – mondta Okes Elmasoglu. Az erzini önkormányzat végül kérlelhetetlen bírságolással és feljelentésekkel tudta visszaszorítani az illegális építkezéseket.

Az erzini önkormányzatnál dolgozó Tibikoglu azt mondta, nem tudja, hogy más települések miért nem tettek ugyanúgy, mint ők. Csak gyanítja, hogy a helyi politikusok és a vállalkozók egymás kezére játszhattak, lényegében a korrupció miatt volt, hogy sok helyen ignorálták a szabályozásokat. Szerinte a szigorúbb kormányzati előírások legalább részben segíthettek volna megelőzni egy ilyen óriási tragédiát. Egyetértett vele Naci Görür földrengéskutató professzor is. Szerinte nincs más út, mint az erzini példa.

„Földrengések ide vagy oda – mert ezek nem fognak csak úgy megszűnni –, mi örökké ebben az országban fogunk élni, és földrengésálló településeket és városokat kell építenünk. Erzin jó példa erre. A települések földrengésbiztossá tétele a legjobb módszer” – mondta Görür.