A padló vadul megrázkódott, az erkélyhez rohantam, készen arra, hogy kiugorjak
2023. február 6. – 17:09
İskenderun partvidékén az összes épület összeomlott. Segítsenek, kérem, a helyzet nagyon rossz!
– üzente sírva Volkan Demirel egykori török válogatott futballista, a Földközi-tenger mentén fekvő kikötőváros csapatának edzője a nemzetközi nyilvánosságnak. Demirel sokkja tökéletesen érthető, hiszen Törökországra és Szíriára történelmi szintű katasztrófa sújtott le, amikor 12 órán belül két erős és több mint száz kisebb földrengés rázta meg a két ország határvidékét.
A késő délutáni adatok szerint a halálos áldozatok száma a két országban összesen már meghaladja a 2000-et, és csak Törökországban 8500-nál is többen sérültek meg. Folyamatosan kutatnak a romok alatt a túlélők után. A térségben ez volt az elmúlt 100 év egyik legerősebb földrengése.
A természeti katasztrófák következményeit kutató Steven Godby szerint a mostani katasztrófát leginkább az 1999-es északnyugat-törökországi (Isztambul és İzmit térségét sújtó) földrengéssel érdemes összevetni. Az izmiti földrengésben akkor 17 ezer ember vesztette életét, és több mint 250 ezer ember vesztette el otthonát. A tapasztalatok alapján az összeomló házak alatt rekedők 30 százaléka nem kerül ki élve a romok alól.
Az első rengés hajnal előtt érkezett. A délkelet-anatóliai Diyarbakırban lakó Bekir Dogan már ébren volt, és épp egy hamutartóért ment a konyhába:
„Zajt hallottam. Azt hittem, egy macska osont be a lakásba, de ekkor a padló vadul megrázkódott alattam. Az erkélyhez rohantam, készen álltam arra, hogy kiugorjak.”
A Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földmozgás epicentruma a kétmilliós Gaziantep közelében volt, a rengéseket azonban még ezer kilométerre, Kairóban vagy Cipruson is lehetett érezni.
Dél-Törökországban lakóházak tucatjai omlottak össze, tízezreket temetve maguk alá. Az első lökéshullámot további több mint száz kisebb földmozgás követte, azután magyar idő szerint dél előtt jött egy újabb, az elsőnél alig gyengébb, 7,5-ös erősségű földrengés, ennek az epicentruma kissé északabbra, Kahramanmaraşnál volt. Kora délutáni török hivatalos adatok szerint csaknem 3000 épület dőlt össze, legkevesebb 1498-an meghaltak.
A földrengés Törökország déli szomszédjában, Szíriában is súlyos károkat okozott, innen 800-nál több halottat és 1000 sebesültet jelentettek. Azonban a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy még mindig sokan rekedtek a romok alatt, ezért az áldozatok száma nőni fog.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy a kormány kilencezer speciális mentőt mozgósított, több tartományi és városi önkormányzat is felajánlotta a mentésre saját katasztrófavédelmi egységeinek egy részét.
Hétfőn a túlélők először szabad ég alatt gyülekeztek, majd beterelték őket statikailag épen maradt épületekbe, a mecsetek is megnyitották kapuikat az emberek előtt. Törökországban azonnal gyűjtés indult a földönfutóvá váltak ruhával, élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátására. Törökország nagy részén ráadásul az elmúlt napokban hóviharok tomboltak, a hőmérséklet nulla fok körül van – ez egyébként a romok alatt rekedtek túlélési esélyeit is rontja.
A mentést nehezíti, hogy az állandó rengések elől pánikszerűen menekülnek az emberek, a mentőalakulatoknak dugókon kell keresztülpréselődniük, éppen ezért a fegyveres erők légihidat létesítettek a kutató-mentőalakulatok számára.
Azonban annak ellenére, hogy a földrengések utáni mentéseknél kulcsfontosságú az időtényező, egyes beszámolók szerint a török mentőalakulatok több helyen még órákig nem jelentek meg az összedőlt házaknál, az ivóvíz és a takarók szétosztása is akadozik.
A katasztrófa hírére a világ minden részéről érkeznek a felajánlások; Magyarország – mely a biztonság kedvéért kiürítette az ankarai nagykövetséget – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában ötvenfős egységet indít útnak Törökországba. A kormány egyetlen magyar állampolgárról tud, aki a veszélyeztetett területen tartózkodik, de ő is biztonságban van.
A török katasztrófavédelem szerint közel 10 millió ember él a földrengés által sújtott régiókban, a szíriai oldal érintett lakossága is milliókra rúghat. Észak-Szíriában a helyzetet bonyolítja, hogy bár a terület nemzetközi jog szerint a Bassár el-Aszad vezette damaszkuszi rezsim alá tartozik, a tényleges hatalmat évek óta Törökországhoz lojális milíciák gyakorolják. A lakosság jelentős része konténertáborokban és elhagyott épületekben elszállásolt belső menekült.
Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a Telexnek azt mondta, hogy a katasztrófát geológiai szempontból két tényező határozta meg.
Az első rengés Richter-skála szerinti 7,8-as ereje kiemelkedőnek számít, a 8-as fokozat csak a Csendes-óceán térségében, illetve az Indiai-óceán északkeleti részén található törésvonalaknál fordul elő. Másfelől pedig a rengések kis mélységben – 12 kilométer mélyen – keletkeztek, ami növeli a felszínre gyakorolt hatást.
A földrengés történelmi szinten is kirívó erejét mutatja, hogy olyan műemléki épületek – mint például Gaziantep fellegvára – is romba dőltek, melyek az elmúlt évszázadokban már számos katasztrófát átvészeltek.
A régióban egyébként igen gyakoriak a földrengések. Ennek leegyszerűsítve az a magyarázata, hogy itt ütközik össze az Anatóliai-lemez az Afrikai-lemezzel (és az Afrikai-lemez által előretolt néhány mikrolemezzel), illetve csúszik el az Arábiai-lemez mellett. Timár Gábor szerint a földrengést az idézhette elő, hogy az alapesetben legfeljebb évi néhány centiméteres sebességgel haladó lemez valahol megreked, majd amikor a nyomást nem bírja tovább, akkor eltörik, és hirtelen több métert mozdul el.
A pusztítás mértéke részben az emberi felelőtlenségre is visszavezethető. Törökországban ugyanis nem találkozni a Japánban és az USA nyugati partján tapasztalható felkészültséggel; az épületeknél sem jellemző a földrengések ellen kifejlesztett megoldások alkalmazása. Az elmúlt évtizedek legnagyobb kárt okozó 1999-es izmiti földrengése után voltak ugyan törekvések a földrengésbiztos építési sztenderdek megvalósítására, azonban ezek a törekvések a korrupció és a nemtörődömség áldozatává váltak.
A 2011-ben kezdődött polgárháborúban több részre szakadt, és nemzetközileg elszigetelődött Szíriában a mentést az alapvető eszközök, például a munkagépek hiánya is nehezíti. Az ország megsegítésére ugyanakkor órák alatt nemzetközi összefogás szerveződött, még az Aszad-rezsim ellenségének számító Izrael is humanitárius segélyszállítmányokat küld, és kész befogadni kórházi ápolásra szoruló sebesülteket.
