Egy törökországihoz hasonló földrengésben nagyon kevés épület maradna állva Budapesten

Másodpercek alatt, kártyavárként omlottak össze az épületek Törökországban múlt hétfőn, miután a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg az országot. Több ezer épület semmisült meg pillanatok alatt, a műholdképeken látszik csak igazán, mekkora pusztítással járt a katasztrófa.

A török hatóságok a hét végén el is kezdték vizsgálni a kivitelezők és építtetők felelősségét. A hírek szerint már több mint száz embert vettek őrizetbe, mert a feltételezések szerint az épületek nem feleltek meg a huszonnégy évvel ezelőtti izmiti földrengés után bevezetett előírásoknak. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetése ugyanakkor inkább a kormányt hibáztatja, mert szerintük az ország az elmúlt két évtizedben nem készült fel egy ehhez hasonló földrengésre.

Kétfajta összeomlást lehet látni az elmúlt napokban megosztott képeken és videókon – mondta a Telexnek Hegyi Dezső, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője, akit azért kerestünk meg, hogy műszaki szempontból segítsen értelmezni a történteket.

Sok esetben egyszerűen összeroskadtak az épületek. Ilyenkor feltételezhetően az alsó szinten megsérült valamelyik szerkezeti elem a földrengés miatt, és a szomszédos elemekre nem tudott átrendeződni a plusz terhelés, így az alsó szint dominóként magával rántotta a felsőbb szinteket is – magyarázta Hegyi.

Vannak azonban olyan felvételek is, amelyeken az látszik, hogy bábúként dőltek el egyes épületek. Ez leginkább a merevebb, vasbeton falas épületeknél volt jellemző a szakértő szerint. Bár ilyenkor is a rengésben intenzívebben érintett alsó szinten ment tönkre a tartóelem, de a felsőbb emeletek a merev szerkezet miatt egyben maradtak, és ezért dobozszerűen dőltek el az épületek.

Az ajtónyílás alatt a legbiztonságosabb

Bármelyik is történjen, olyan gyorsan összeomlik egy épület, hogy esélytelen kimenekülni.

A vasbeton szerkezetű és téglafalazott épületeknél – Magyarországon jellemzően ilyenek vannak – a legbiztonságosabb, ha egy ajtónyíláshoz rohanunk földrengéskor

– javasolta a BME docense. Ha a födémek lecsúszhatnak a falakról, mindent összenyomnak maguk alatt, négyzetméterenként 5-600 kiló súly zuhan le ilyenkor. Hegyi azt mondja, az ajtónyílásban lehet még a legnagyobb esély a túlélésre, mert ha szerencsénk van, az összeomláskor úgy feszülnek össze az elemek, hogy ott marad egy kis szabad tér.

Azokban az országokban pedig, ahol inkább favázas szerkezetű házakat építenek, az a jó stratégia, ha az ember beugrik az asztal alá. A könnyű fagerendák ugyanis nagy eséllyel összeakadnak az összedőlés közben, és több rés marad alattuk. Ezt leginkább úgy kell elképzelni a BME kutatója szerint, mint amikor a Marokkó játékban eldöntjük a pálcikákat. Az USA-ban a nyugati parton nagyrészt könnyűszerkezetes házakat építenek, és már az iskolában tanítják a diákoknak, hogy ugorjanak be az asztal alá, ha jön a földrengés.

„Én azt gondolom, hogy a törökországi épületállomány nagy részét nem készítették fel egy ekkora földrengésre”

– fogalmazott Hegyi Dezső. Utólag csak hatalmas költségekkel és bonyolult eljárásokkal lehet megerősíteni egy épületet, de az építésnél még gazdaságosan meg lehet oldani a földrengésből származó vízszintes terhekkel szembeni megtámasztást.

A mai építési trendek kifejezetten kedvezőtlenek földrengésbiztonság szempontjából

Az egyik lehetséges stratégia – folytatta a BME tanszékvezetője – ha nagyon erősre, masszívra építenek meg egy házat. Magyarországon ezt leginkább úgy szokták tervezni, hogy sok vasbeton falat vagy téglafalat tesznek be, így jobban ellenáll az épület az olyan vízszintes erőknek, mint a földrengés vagy a szél. Ettől merev lesz az épület, ami miatt nagy igénybevételek ébrednek a tartószerkezetekben, de a sok fal ezt hatékonyan fel tudja venni.

Azokban az országokban azonban – például Chilében, Japánban, Új-Zélandon –, ahol gyakran vannak nagy földrengések, inkább hajlékonyra építik a házakat, ami csökkenti az épületek válaszreakcióját és a szerkezetekben ébredő igénybevételeket, így hatékonyabban lehet védekezni a földrengés hatásaival szemben. „Ha fogunk egy vékony, rugalmas pálcát, és az alját elkezdjük rángatni, akkor az alja mozog, a teteje pedig lemarad tőle. Van, hogy a teteje épphogy csak megmozdul. Ugyanígy, ha elég rugalmas a szerkezet, akkor a saját hajlékonysága és tehetetlensége miatt a felsőbb szintek kevésbé mozognak, és a szerkezet csillapítja a földrengés hatását. Ha képlékenyedő elemeket is elhelyezünk, akkor a lengéscsillapítókhoz hasonlóan további csillapítást érhetünk el” – mondta Hegyi.

Minél szabályosabb egy épület, annál egyenletesebben oszlanak meg rajta az erők, és annál nagyobb esély van arra a kutató szerint, hogy nem alakulnak ki olyan feszültségcsúcsok, amelyek tönkretehetik a szerkezetet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például egymás fölött vannak a falak, a nyílások, a pillérek. „Nem jó, ha nagyok a nyílások egy épületen, inkább legyen sok kicsi. Nagyon nem szerencsések a sarokablakok sem” – magyarázta Hegyi.

„Azt kell sajnos mondanom, hogy a mai építési trendek kifejezetten kedvezőtlenek a földrengésbiztonság szempontjából”.

Hiába tanítják évek óta az egyetemen a földrengésbiztonságot az építészeknek, a gyakorlatban általában elintézik annyival a dolgot, hogy beraknak egy-egy plusz megerősítő szerkezetet. Csak ezzel a megoldással az a baj a szakértő szerint, hogy az sokkal sérülékenyebb, mintha eleve egy jól kialakított konstrukciót építenek. A földrengésbiztonság a hetvenes években kezdett bekerülni Magyarországon a szabályozásba, de csak 2010-ben lett kötelező minden épületre, amikor bevezették az egységes európai tartószerkezeti szabványokat.

Magyarországon nem sok épület maradna állva törökországihoz hasonló földrengésnél

„Ha Budapesten lenne egy 7,8-as földrengés, azt hiszem, nagyon kevés épület maradna állva. Armageddon lenne” – fogalmazott Hegyi. Azt azonban fontos leszögezni szerinte, hogy Magyarország földrengés szempontjából jóval biztonságosabb helynek számít, mint Törökország. A statisztikák alapján Magyarországon maximum 6-6,5-es erejű földrengésre számíthatunk, ami majdnem százszor kisebb, mint a törökországi. A rossz hír, hogy a BME docense szerint már egy 6-os erejű földrengésnél is

hasonló látványban lenne részünk Budapesten, mint most Törökországban.

A kutatók szerint a hetvenes-nyolcvanas években épült panelházak földrengés szempontjából nem rosszak, mert redundáns szerkezetűek. Sok kicsi elemből állnak, és ha ki is esik egy elem, át tud rendeződni az épület teherbírása. Sokkal rosszabbak ebből a szempontból az ötvenes-hatvanas évek téglaépületei, mert vékonyabbak a falak, karcsúbb a szerkezet, és kevésbé tud ellenállni a földrengésnek.

Hegyi Dezső arról is beszélt a Telexnek, hogy ma már nagy tudás és tapasztalat van arról, hogy hogyan lehet megerősíteni egy épületet a földrengések ellen, de száz százalékos biztonság nem létezik. „Olyan nincs, hogy egy építőanyagról vagy szerkezetről pontosan tudjuk, hogy ellenáll a földrengésnek vagy bármely más tehernek. Csak azt tudjuk, hogy milyen valószínűséggel megy tönkre egy szerkezet” – tette hozzá.

A BME kutatói múlt pénteken Törökországba utaztak, hogy az épületek szakértői véleményezésében segítsenek. Az egyetem közleménye szerint az Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar két-két szakembere az Isztambuli Műszaki Egyetem szakértőivel közösen sérült lakóépületek állékonyságvizsgálatában vesznek részt, valamint szakvéleményt adnak a megmaradt infrastrukturális műtárgyak állapotáról.