Kicsit belenyúlt a Charlie és a csokigyár szövegébe az angol kiadó, többek szerint ez cenzúra

A „mai olvasóközönséget szem előtt tartva” az új kiadásokban átírta a néhai Roald Dahl gyerekregényeit brit kiadója, a Puffin. Dahl szövegeiben a testsúlyra, a nemre, a mentális egészségre vagy az emberek bőrszínére utaló részeket változtattak meg, így az 1916-tól 1990-ig élt íróra jellemző színes – ám sokszor meghökkentő – fogalmazás helyenként eltűnik olyan ismert regényeiből is, mint a Charlie és a csokigyár, A fantasztikus Róka úr vagy a Matilda.

A Puffin Books szerint a változtatások által elfogadhatóbbak lesznek a szövegek a mai olvasóknak. De mik változtak?

Száműzték a könyvekből a „kövér” és „csúnya” szavakat, a Charlie és a csokigyárban például Augustus Gloop (Bendő Bandi) eredetileg egy elhízott, kapzsi, 9 éves kisfiú volt, az új kiadásban már csak „enormous”, azaz hatalmas.

A Twitsben, ahol a főszereplő házaspár tagjai büdösek, mert nem mosnak, a feleség már nem „csúnya és állati”, hanem egyszerűen csak „állati”.

Az 1970-es években megjelent A fantasztikus Róka úr című regényben az ijesztő nagy traktorok jellemzői közül a Puffin Books kihúzta a feketét, azok már „csak” kegyetlen kinézetű, gyilkos szörnyetegek.

Az eredeti szövegen több száz változtatást végeztek – és a kihúzásokon felül néhány olyan szövegrészletet is hozzáadtak, amelyet nem Dahl írt. A Roald Dahl Story Company szerint azonban nem szokatlan a nyelvezet felülvizsgálata egy új kiadás során, és a változtatások „nem jelentősek, és nagyon átgondoltan” végezték el őket.

A Boszorkányok című könyvben ahhoz a részhez, amely elmagyarázza, hogy a boszorkányok a parókájuk alatt kopaszok, hozzáírtak egy új sort: „Rengeteg más oka is van annak, hogy a nők parókát viselnek, és ezzel természetesen nincs semmi baj.” Ugyanebben a regényben egy természetfeletti képességekkel rendelkező nő, aki hétköznapinak adja ki magát, már vezető tudósként vagy egy cégvezérként dolgozhat, nem pedig „kasszásként egy boltban vagy egy üzletember gépírónőjeként”, mint eddig.

A könyvek helyenként gendersemleges kifejezésekkel egészültek ki – a Charlie és a csokigyár umpa-lumpáinak elnevezése „small men” helyett már „small people” (kb. aprónépek).

A változtatásokat többen bírálták, köztük Salman Rushdie indiai születésű brit író is, akit feldühítettek a cserék.

„Bár Roald Dahl nem volt egy angyal, azért abszurd ez a fajta cenzúra” – írta a Twitteren Rushdie. „Szégyellheti magát a Puffin Books és az író hagyatékának kezelője” – tette hozzá.

A Roald Dahl Story Company közölte: a szövegmódosításokat a Puffin velük együttműködve hajtotta végre, a kulturális, az etnikai és a nemi sztereotípiáktól akarják óvni a gyerekeket. A változtatások bírálói azonban azt mondják: az alkotói zsenialitást teszik tönkre, valamint a világ szikár valóságát próbálják elrejteni a gyerekek szeme elől, ha a 21. századi érzékenységhez akarják igazítani a művek szövegét.

Suzanne Nossel, az emberi jogok és az alkotás szabadságáért küzdő PEN America nonprofit szervezet vezetője azt írta a Twitteren: „Ha elkezdjük kijavítgatni a vélt sértéseket ahelyett, hogy hagynánk az olvasót a műveket eredeti formájukban befogadni, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy eltorzítjuk nagy írók műveit, és elhomályosítjuk a tükröt, amelyet az irodalom a társadalom elé állít.”

Dahl 1990-ben, 74 éves korában halt meg. Könyveit, amelyekből több mint 300 millió példányt adtak el, 68 nyelvre fordították le, és a világ minden táján olvassák a gyerekek. De személye megosztó is, mivel élete során számos antiszemita megjegyzést tett. A Dahl család pár éve bocsánatot kért ezekért, elismerve, hogy az író ezen kijelentései sokakat megbánthattak. 2020-ban a Netflix megvásárolta a Roald Dahl Story Companyt, hogy Dahl könyvei alapján új filmeket készítsen.