Mennyi ideig lehet túlélni a romok között egy katasztrófa után?

Több mint egy héttel a pusztító törökországi–szíriai földrengés után is találtak még túlélőt a romok alatt a mentőalakulatok, ami tényleg a csodával határos. Meddig van reális esély arra, hogy valaki túléljen a romok alatt? Egyáltalán, min múlik a túlélés?

Általánosságban elmondható, hogy az ENSZ egy tragédia után 5-7 nappal hívja vissza a mentőalakulatokat. Törökország esetében is ezt láttuk, a magyar mentőcsapatok vasárnap tértek haza a február 6-i földrengés utáni mentőmunkálatokat befejezve. Nem véletlenül, az a leginkább elfogadott nézet orvosi és mentési oldalról, hogy 5-7 nap után már csak nagyon ritkán találnak túlélőket a romok között. Kivételek természetesen mindig akadnak, bizonyos, csodával határos esetekben egészen extrém ideig is húzták egyesek a törmelékek alatt, de ezek nagyon-nagyon ritka alkalmak.

Mi kell a túléléshez?

A két legfontosabb tényező a friss levegőhöz és a vízhez való hozzáférés. A 2021-es miami házomlás után készült BBC-cikk az előbbi fejtegetésével kezdi, ha ugyanis valaki annyira a törmelékek alá szorul, hogy mozdulni sem bír, könnyen elkezdhet felgyülemleni a környezetében a kilélegzett szén-dioxid, már amennyiben nincs valami módon szellőzés a romok alatt. Ezért is szokták egyes mentőalakulatok speciális eszközzel mérni a szén-dioxid koncentrációját, mert az utalhat a romok alatt rekedt túlélőre.

Nincs általános, tökéletes szabály, ami megmentené valakinek az életét egy földrengés során, de a szerencse mellett sok múlhat azon is, hogy egy adott épületen belül épp hol tartózkodik az illető. Hegyi Dezső, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője a Telexnek arról beszélt, hogy a vasbeton szerkezetű és téglafalazott épületeknél egy ajtónyílásba kell sietni földrengés esetén, ez a legbiztonságosabb. „Ha a födémek lecsúszhatnak a falakról, mindent összenyomnak maguk alatt, négyzetméterenként 5-600 kiló súly zuhan le ilyenkor. Hegyi azt mondja, az ajtónyílásban lehet még a legnagyobb esély a túlélésre, mert ha szerencsénk van, az összeomláskor úgy feszülnek össze az elemek, hogy ott marad egy kis szabad tér” – írtuk korábbi cikkünkben. Hegyi tanácsa szerint favázas szerkezetű házakban egy nagy asztal alá érdemes beugrani, mert a könnyű fagerendák jó eséllyel összeakadnak az összedőlés közben, és több rés marad alattuk. Így némi szerencsével komolyabb sérülés nélkül meg lehet úszni egy dőlést.

Ha valaki ilyen szerencsés volt, hogy nem sérült meg, miközben összedőlt a ház, amiben a földrengés érte, és szellőzik is körülötte a levegő, a következő, amire szüksége lesz, az a víz. Enélkül ugyanis kevesebb ideig bírjuk, mint táplálék nélkül – víz hiányában nagyjából 3-7 nap élhető túl egy katasztrófa után. Sok függ a környezet hőmérsékletétől – ami meghatározza, mennyi folyadékot veszítünk izzadással –, illetve az egyéni fizikumtól is. A hőmérséklet a törökországi földrengés után is fontos tényező lett, de nem elsősorban a folyadékvesztés, hanem a kihűlés miatt. Az akár mínusz 6 Celsius-fokos időben, esetleg esővel nehezítve, a test sokkal gyorsabban kihűl, ez is rontotta, rontja a túlélési esélyeket.

Szintén rengeteget számít a tragédia utáni mentális állapot – ha valaki ismerősök, rokonok holtteste között reked a romok alá úgy, hogy közben nincs kapcsolata a külvilággal, a mentőcsapatokkal, könnyen adhatja fel a reményt a szabadulásra.

Csodák mindig vannak

2013-ban, egy bangladesi ruhagyár összedőlése után 17 nappal már a törmelék eltakarítása zajlott, amikor a munkások egy női hangra lettek figyelmesek. A nő azt mondogatta, „kérem, mentsenek meg!”. Reshmára egy vasrudakat vágó munkás talált rá, 40 percbe telt, mire több száz katona és tűzoltó ki tudta szabadítani a romok alól az ott 408 órát túlélt nőt.

Később elmondta, hogy napokon át hallotta a munkások hangját és a mentés zaját, eközben rudakkal verte maga körül a romokat, hátha felfigyelnek rá, de nem járt szerencsével. Reshma életét az mentette meg, hogy valamennyire tudott mozogni a romok alatt, így össze tudta gyűjteni, amit a tragédiában meghalt munkatársai táskáiban talált: vizet és kekszeket. Fontos volt az is, hogy egy leszakadt vízvezetéket át tudott nyomni valamennyire a törmelékek között, így biztosítva magának szellőzést és friss levegőt a romok alatt. A nő történetéből később filmet is forgattak.

A 2010-es hatalmas haiti földrengés után 12 nappal is találtak túlélőt, egy másik férfi pedig a jelek szerint egészen döbbenetes módon 27 napot, tehát majdnem egy hónapot élt túl a romok alatt. A férfi, Evan Monsignac állítólag egy megrepedt szennyvízcsőből kifolyt folyadékot szürcsölgetve, táplálék nélkül élte túl a katasztrófát. A szennyvíztől borzasztóan leromlott állapotba került, élelem híján rettenetesen legyengült, de életben maradt.