Putyin szakácsa szerint két évig is eltarthat a háború

Emmanuel Macron fontolóra veszi, hogy megfosztja Vlagyimir Putyint Franciaország legmagasabb rangú kitüntetésétől, a Becsületrendtől. Erről azután beszélt, miután csütörtökön kitüntette Zelenszkijt a Becsületrend nagykeresztjével, elismerve Ukrajna „vitézségét” az agresszorral szemben.

Az orosz elnököt még az enyhülő viszony időszakában, 2006-ban tüntette ki Jacques Chirac korábbi francia elnök. A cím a legmagasabb francia katonai és polgári érdemrend, amelyet 1802-ben maga Bonaparte Napóleon alapított.

Macron azonban még nem határozta el magát biztosan, pontosabban úgy fogalmazott, hogy még vár a „megfelelő pillanatra”, hogy megfossza az orosz elnököt a címtől, mivel a lépés ugyan „szimbolikus, ám fontos”.

A cím elvétele az orosz elnöktől mindenképpen történelmi jelentőségű lenne, hiszen az egyetlen ismert külföldi államfő, aki így járt, Manuel Antonio Noriega panamai diktátor volt. Ezzel Putyin lenne az első hivatalban lévő államfő, akit megfosztanának a Becsületrendjétől. A cím olyan nagy formátumú tulajdonosai, mint a román diktátor Nicolae Ceaucescu, a gaboni elnök Omar Bongo, vagy például Mussolini mind anélkül haltak meg, hogy megfosztották volna őket a kitüntetéstől. A tömeggyilkos Bassár el-Aszad szír elnök pedig 2018-ban maga adta vissza a kitüntetést, miután annak visszavonási eljárását kezdeményezték.

Hogy kiket tüntettek ki a Becsületrenddel, azt nem tudni pontosan, mivel a diplomáciai gyakorlatot titoktartás övezi. Ennek ékes példája, ahogyan Putyinról kiderült, hogy megkapta. Jacques Chirac akkoriban titokban próbált kedveskedni az orosz elnöknek, ám egy orosz fotós megörökítette a jelenetet, amin aztán több emberi jogi csoport is felháborodott.

Ellenben nem ez lenne az első eset, hogy Macron megfoszt valakit a kitüntetéstől, a hollywoodi producertől, Harvey Weinsteintől is ő vonta vissza azt, miután Weinsteint szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolták meg.

(BBC, Ouest France)

Az ukrán állami energiaszolgáltató, az Ukrenergo szerint az ország energiarendszerében ugyan kihívást jelentett az oroszok legutóbbi rakéta- és dróntámadása, de ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. A vállalat azt írta:

„Az ellenség már több mint egy nap óta megállás nélkül támadja országunk energetikai létesítményeit. Tegnap este a 17. dróntámadásra került sor a déli és délkeleti régiókban, ahol ismét találat ért több hőerőművet és fontos hálózati objektumokat. A szakembereknek köszönhetően sikerült megakadályozni a vészhelyzeti áramkimaradásokat”.

Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, de csak előfeltételek nélkül – idézte az orosz állami média Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettest, aki az állami Zvezda televíziónak adott interjúban azt mondta:

„Igen, a klasszikusok szerint minden katonai akció tárgyalásokkal végződik, és mi természetesen – ahogy azt már elmondtuk – készen állunk az ilyen tárgyalásokra. De csakis előfeltételek nélküli tárgyalásokra, a létező valóságon alapuló tárgyalásokra, az általunk nyilvánosan megfogalmazott célokat figyelembe vevő tárgyalásokra” – mondta. Versinyin ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte

a Moszkvával való tárgyalásokról nem Kijevben, hanem Washingtonban és Brüsszelben döntenek.

„Először is, ezek [a tárgyalások] már megtörténtek, emlékezzenek Minszkre, emlékezzenek Isztambulra. És emlékezzenek arra is, hogy ugyan az ukrán fél szakította meg őket, de a döntést nem Kijevben hozzák meg, hanem elsősorban Washingtonban és Brüsszelben. Ezért hozzájuk kell fordulni” – tette hozzá.

A külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden hivatali ideje alatt sor kerülhet-e ilyen tárgyalásokra. „Ez nem rajtunk múlik, mi világossá tettük álláspontunkat. Akkor kerülhet sor rá, amennyiben Biden és környezete megfontoltan és bölcsen viselkedik” – mondta Versinyin.

Az orosz Wagner zsoldoscsoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin egy péntek késő esti videóinterjúban azt mondta, hogy 18 hónaptól két évig is eltarthat, amíg Oroszország teljesen ellenőrzése alá vonja Ukrajna keleti ipari központját, Donbászt. A Putyin szakácsaként is emlegetett Jevgenyij Prigozsin azt mondta, hogy a háború akár három évig is eltarthat, ha Moszkva úgy dönt, hogy a Dnyepertől keletre fekvő szélesebb területeket is elfoglal.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatban álló milliomos nyilatkozatával lényegében elismerte azokat a nehézségeket, amikkel a Kremlnek szembe kellett néznie, eredetileg ugyanis Oroszország azt várta, hogy heteken belül lezárul a „különleges katonai művelet”. A Kreml kerüli, hogy előrejelzéseket tegyen arról, hogy meddig tarthatnak a harcok, a legtöbbször azt közlik, hogy addig, amíg céljai nem teljesülnek.

Azt, hogy mi várható a frontokon és hogyan áll az első évének végéhez közeledő háború, Rácz András Oroszország-szakértővel elemeztük ebben a cikkben.

(APNews)

Felkerült a külföldi ügynökök listájára Zemfira, Oroszország egyik legnépszerűbb énekesnője. Az orosz igazságügyi minisztérium közölte, hogy az énekesnő azért került fel a listára, mert támogatta Ukrajnát és bírálta Oroszország „különleges katonai műveletét” az országban.

Zemfira, teljes nevén Zemfira Ramazanova „nyíltan támogatta Ukrajnát, barátságtalan országokban tartott koncerteket, miközben a különleges katonai művelet ellen szólalt fel, és külföldi forrásokból kapott támogatást” – jelentette az orosz állami Tass hírügynökség a minisztérium közleményére hivatkozva.

(Guardian)

Az orosz csapatok több mint 60 alkalommal lőtték tüzérséggel, légvédelmi ágyúkkal, aknavetőkkel és tankokkal Ukrajna déli régióját, Herszont – közölték helyi tisztségviselők. Három civil sérült meg, különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. Herszon városában lakóházak és a vasútállomás épületét megrongálódott a támadások során.

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb, az ukrajnai helyzetről szóló hírszerzési jelentése szerint az orosz vezetés választás előtt áll: vagy folytatja erőinek leépítését, vagy a mozgósítás egy újabb formáját hajtja végre. A jelentés szerint ebben kulcsfontosságú tényező az orosz védelmi minisztérium és Wagner zsoldoscsoport vezetőjének egyre élesebb rivalizálása.

A jelentésből az is kiderül, hogy „részleges mozgósítás” keretében behívott tartalékosok többségét valószínűleg már a orosz hadsereg is bevetette.

Egy 35 országból álló csoport követelni fogja, hogy az orosz és belarusz sportolókat tiltsák ki a 2024-es párizsi olimpiáról, mondta a litván sportminiszter. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nemrégiben elállt az orosz és belarusz sportolók teljes kitiltásától, és vizsgálja, hogyan tudnának semleges zászló alatt versenyezni az olimpián.

(Guardian)

Az éjjel ismét komoly támadásokat indított Oroszország Ukrajna ellen. A CNN beszámolói szerint

• Mikolajiv, Odessza és Dnyipro környékét drónokkal támadták, az ukrán légvédelem ezekből többet is le tudott lőni, Mikolajivnál három, Odesszánál az iráni Sahíd-136-os drónok közül lőttek le négyet, míg Dnyipro mellől csak a drónok észlelését jelentették, itt később a légvédelemnek is volt dolga az éjjel;
• Melitopolban több robbanást is hallottak az éjjel, ezt ukrán és oroszbaráti oldalról is megerősítették. Utóbbi szerint ukránok ágyúzták a várost, míg a város ukrán polgármestere csak a robbanások tényéről adott hírt.

• A brit hírszerzés szerint az orosz csapatok Bahmut és Vuledar környékén is taktikai előnyre tettek szert.
• Emmanuel Macron francia elnök fontolóra vette, hogy vadászgépeket küldjön Ukrajnának.
• Ugyanígy tett Szlovákia is, ahol tárgyalásba kezdtek, hogy milyen módon adhatnának Ukrajnának MIG-29-es vadászrepülőgépeket.
• Egy óra alatt legalább 17 rakéta csapódott be péntek reggel a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városába.
• Országszerte légiriadókat rendeltek el, miután az orosz sereg intenzív rakétázásba kezdett.
• Az orosz rakéták megsértették Moldova és Románia légterét is. Az Egyesült Államok szerint a két országot nem fenyegeti veszély orosz részéről.

A pénteki nap híreit ide kattintva érheti el.