Orbán szövetségese és kritikusa küzd meg a cseh elnöki székért

Megkezdődött a cseh elnökválasztás második fordulója, miután az első fordulóból a korábbi kormányfő, Andrej Babiš és az ő pártját a 2021-es parlamenti választásokon meglepetésre legyőző ellenzéki koalíció támogatottja, Petr Pavel nyugalmazott tábornok jutott be.

Babiš politikailag Orbán Viktorhoz közel állónak számít – vendég volt a 2021-es budapesti Demográfiai Csúcson is, ahol a magyar kormányfő cseh kollégája győzelmével kapcsolatos reményeiről is beszélt –, idén decemberben pedig, a cseh elnökválasztási kampány hajrájában Magyarországon járt a szerb határnál húzódó kerítésnél, ahol a szerb elnökkel és Novák Katalin köztársasági elnökkel találkozott.

Orbánozás a cseh választáson

A magyar szál a szokásosnál erősebb volt a kampányban. Babišsal egy időben Pavel is Magyarországon járt, ahol újságírókkal, civil szervezetekkel találkozott. Ő maga is többször hivatkozott Babišra mint olyan politikusra, aki Orbánhoz hasonlatos.

Bár Babiš pártja, az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója, de a cseh rövidítés azt is jelenti, hogy „Igen”) a liberális Újítsuk meg Európát (RE) pártszövetség tagja, Babiš a magyar kormányhoz hasonlóan gondolkodik a migrációról. Oroszországi politikája némiképp hasonló, bár kifejezett oroszbarátság vádja nem éri.

Csehország meglehetősen aktív Ukrajna támogatásában, a cseh kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett, ahová tankokat is hajlandó küldeni. Az elnöknek pozíciójánál fogva ebben korlátozott a szerepe, de a folyamatot elvileg lassíthatja.

Babiš a kampányban békepártiságát hangoztatta, arról beszélt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy Csehország kimaradjon a háborúból – ez ismét hasonlatos a magyar kormány retorikájához. „Diplomata vagyok, nem katona” – idézte fel a Politico Babištól az ellenfelének szánt szúrását, amely a második forduló előtti nyilvános vitában hangzott el – Csehországban ugyanis van olyan, hogy a politikusok nyilvánosan vitáznak egymással, az első forduló előtt minden résztvevővel volt közös vita.

Az elnöki székből két ciklus után távozik az egykor szociáldemokrata kormányfői posztot is betöltő, sokáig túlzott oroszbarátsággal jellemzett Miloš Zeman – álláspontja az Ukrajna ellen indított orosz invázió után jelentősen megváltozott, egyértelműen elítélve a támadást.

EU-párti és EU-pártibb jelöltek

Az üzleti vállalkozásai révén milliárdos Babiš nem tekinthető EU-ellenesnek, bár a gyors és mélyebb integrációval szemben ő is a magyar kormányhoz hasonlóan nemzetállamok szövetségeként képzeli el az EU-t.

Jól jött Babišnak, hogy a választás előtti napokban felmentették első fokon abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint egyik érdekeltsége jogtalanul jutott EU-s forráshoz, amelyből felépült egy szabadidőközpont. Híveinek megerősítést jelenthetett az ítélet, de az ellentábor érdeklődését is fenntarthatta a kétmillió eurós ügy körüli eljárás.

Babiš ellenfele hangsúlyosabban híve az EU mélyebb integrációjának – többek között az euro bevezetésének. Liberális álláspontot képvisel az azonosneműek házasságát illetően is, amelyre jelenleg Csehországban nincsen mód, csak élettársi kapcsolat elismertetésére. (Erre Magyarországon is mód van, ám fontos különbség, hogy a cseh alkotmány erre nem tér ki, így ott alkotmánymódosítás nélkül megadható lenne az azonosneműek házasságához való jog.)

Pavel korábban a NATO Katonai Bizottságának vezetője volt – a kelet-közép-európai térségből ő jutott a legmagasabb katonai pozícióba. A nyugalmazott tábornoknak a felmérések szerint több esélye van a győzelemre, mint Babišnak, mivel az első fordulóban több olyan, hozzá hasonlóan erősebb EU-t vizionáló jelölt is volt, akinek támogatói nagy valószínűséggel készek rá szavazni. Babišnak ebben a tekintetben kevesebb tartaléka van.

Ceremoniális, de nem súlytalan

Az 1993-ban függetlenné vált Csehországban az államfőt korábban közvetetten, a parlament választotta meg, 2013 óta választják közvetlenül. Akkor és 2018-ban is Zeman nyert, így Csehországnak most lesz a második olyan elnöke, akiről közvetlenül a választópolgárok döntenek. Parlamenti demokráciáról lévén szó, a végrehajtó hatalom nagy része a kormányfő kezében összpontosul, így az elnöki szerep ugyan inkább ceremoniális, de a törvények felülvizsgálatának lehetőségével és több fontos beosztásra való kinevezés jogával komolyabb szerepet is vihet az elnök. Zeman ilyen tekintetben kifejezetten aktív elnöknek számított.

Az első fordulóban a két korábbi választásnál nagyobb volt a szavazói aktivitás is: több mint 61 százalék voksolt az öt és tíz évvel korábbi első fordulók 61 százalékával szemben. A széles választói részvétel a felmérések szerint inkább Pavelnek kedveznek. A választás kétnapos, a péntek délelőtti kezdet után az urnákat szombaton délután zárják.