A magyar Eximbank 45 milliárd forinttal támogatja a Putyin-barát boszniai Szerb Köztársaságot
2022. december 20. – 11:18
Az Eximbankon keresztül, kiugróan olcsó hitel formájában adott 45 milliárd forintot a magyar kormány a boszniai Szerb Köztársaságnak, hogy Milorad Dodik kormánya törleszteni tudja 2023-ban lejáró hiteleit – írja a Szabad Európa. A magyar közpénz nélkül az önálló hadseregért és elszakadásért küzdő, ezzel a térség stabilitását megrengető szerb köztársaság valószínűleg csődbe ment volna.
A 110 millió eurós gyorssegélyt tíz év alatt, egy év türelmi idővel és évi 5 százalékos (!) kamattal kell visszafizetni. Az egyre inkább eladósodó boszniai szerb entitás vezetése nem titkolta, hogy korábbi hiteleik törlesztőrészleteire kell a pénz. Zora Vidović pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a magyar hitelnek köszönhetően „nem lesz baj a törlesztéssel”.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés után létrejött Bosznia-Hercegovina két régióból áll: a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. A két entitásnak külön intézményrendszere is van, de képviselőik részt vettek a közös szövetségi intézmények munkájában.
Milorad Dodik, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke évek óta az országrész elszakadása mellett kampányol. A konfliktus akkor vált hevesebbé, amikor a Putyin szövetségesének tartott Dodik 2021 októberében bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a nyugat-balkáni ország közös hadseregéből, legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéből és adóhatóságából. A boszniai szerb vezetés önálló hadsereget akar kiépíteni.
A bosznia Szerb Köztársaságban október elején tartottak választásokat, melyet szűk többséggel az évtizedek óta hatalmon lévő Dodik nyert meg. A Dodik-kormány ezután jelentősen megemelte a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét, amelyeket mind hitelből finanszírozott. Ezen felül törleszteni kell nagyjából 240 milliárd forintnyi lejáró hitelt is.
A magyar kormányzati politika az elmúlt időszakban kitüntetett figyelemmel fordult a boszniai szerbek felé. Orbán Viktor tavaly novemberi boszniai látogatása után a magyar kormány 35 millió eurós gazdaságfejlesztési programot indított, amelynek kezdete részben egybeesett az ottani választásokkal. Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamosenergiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének 70 százalékos tulajdonrészét. Az adásvétel szintén Orbán Viktor 2021. novemberi boszniai látogatása után történt.
A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Dodik-féle Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói nagykövete korábban azzal fenyegetőzött, hogy ha Bosznia a NATO-ba vágyik, akkor az történhet vele, ami Ukrajnával. Az EU többször vádolta már azzal Orbán Viktort, hogy az EU érdekeivel ellentétben beállt a hivatalosan is uniós tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé.
