Aknákkal teli vizeken át, légi megfigyelés mellett viszik a létfontosságú ukrán gabonát

Legfontosabb

2022. augusztus 29. – 21:30

Aknákkal teli vizeken át, légi megfigyelés mellett viszik a létfontosságú ukrán gabonát
Teherhajó várakozik Odessza kikötőjében 2022. július 29-én, hogy a tengeri gabonaszállításról szóló egyezmény megkötése után elindulhasson – Fotó: Nacho Doce / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A július végi megállapodás értelmében korlátozott formában ugyan, de újraindulhatott a háború óta teljesen leállt ukrán tengeri gabonaexport, az ukrán agrártermékek világpiacra jutása így enyhítheti a kialakulóban lévő világszintű élelmiszerválságot. Tengeri aknákon és egy kritikus isztambuli ellenőrzőponton keresztül, szoros megfigyelés mellett kell célba érniük a létfontosságú gabonát szállító hajóknak. Ezekből már több mint negyven, több mint egymillió tonna mezőgazdasági termékkel indult útnak négy hét alatt.

„Ez 2022 legboldogabb pillanata” – mondta Abdullah Jendi mérnök, a Razoni gabonaszállító hajó legénységének egyik tagja a BBC-nek. Jendi az odesszai kikötő elhagyására utalt az első teherhajó fedélzetén, amely a tengeri gabonaszállításról szóló egyezmény megkötése után elindult Ukrajnából augusztus 1-jén.

Úgy látta,

két-három órába fog telni, amíg kiérnek az aknákkal teli ukrán felségvizekről, és remélte, hogy nem követnek el semmilyen hibát ezidő alatt. Ez az egyetlen dolog, amitől tartott, minden máshoz ugyanis a legénység tagjaként már hozzászokott.

Jendi mesélt a megelőző hónapokról is. Borzasztóan élte meg a naponta megszólaló szirénákat Odesszában, a folyamatos bombázások miatti állandó félelmet. „Még a villanyt sem kapcsolhattuk fel éjszaka, és az utcára sem mehettünk ki. A kikötő teljesen el volt sötétítve biztonsági okokból”.

Úgy vélte, hogy a háborúban a súlyos emberveszteség miatt valójában mindkét fél veszíteni fog, még az is, amelyik esetleg győztesen kerül ki belőle. Azt is hangsúlyozta, hogy az általa békeszeretőként jellemzett ukrán nép nem érdemli meg mindazt, ami történik vele. A legénység egy másik tagja is „rettentő boldog” volt, hogy végre kihajózhatnak.

Egy hónapja jött a megegyezés

Ukrajna és Oroszország július végén egyezett meg Törökországgal és az ENSZ-szel az ukrán tengeri gabonaszállítás újraindításáról. A hónapok óta ukrajnai kikötőkben veszteglő hajók így útnak indulhattak Észak-Amerika, Kína és legfőképp a Közel-Kelet felé, hogy potenciálisan enyhítsenek a világot fenyegető élelmiszerhiányon, illetve, hogy Ukrajnát keményvalutához juttathassák.

Az első körben 120 napra szóló paktum értelmében Ukrajna három kikötőjéből, Odesszából, valamint a közelben lévő, kisebb kapacitású Csornomorszkból és Juzsnéből indulhattak újra a búzát és más gabonaféléket szállító teherhajók. Ezeket a hajókat az ukrán haditengerészet kíséri át az aknamezőkön, az ukrajnai kikötőket elhagyó és oda visszatérő szállítmányokat pedig törökországi kikötőkben vizsgálják át, hogy az ukránok ne tudjanak fegyvert szállítani a visszaúton. Ez utóbbi záradék Oroszország kifejezett kérésére került be a megállapodásba, bár nem világos, az ukránok erre miért szorulnának rá, hiszen a nyugati fegyverek eddig sem tengeri úton érkeztek.

A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna havonta hárommillió tonna gabona kivitelét reméli a megállapodástól – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken késő este beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben eddig már egymillió tonnányi mezőgazdasági terméket szállítottak el az ukrán kikötőkből. Viszonyításképp, különböző források szerint több mint 20 millió tonna rekedt az országban az előző évi termésből, és körülbelül ekkora mennyiséget várnak az idei aratásoktól is. Az ukrán agrárexport újraindításának tágabb körülményeit ebben a cikkünkben vizsgáltuk.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint a megállapodás fenntartásában az orosz fél is érdekelt, mivel a gabonamegállapodással párhuzamosan az Európai Unió a hetedik szankciós csomagjában enyhítette a szankcióit néhány orosz bank ellen. Ez lehetővé tette, hogy Oroszország megkezdhesse a saját mezőgazdasági exportját, tehát a megállapodás egy nagyobb csomag része.

Egy hajó kálváriája

Bár az alku megkötése után másnap orosz rakétatámadás érte az odesszai kikötőt, az ukránok nem táncoltak vissza, és azóta Zelenszkij szerint már 44 hajó indult útnak gabonával megrakodva tizenöt országba. Azonban hogy mennyi körülmény merülhet fel még utána is fel, azt jól szemlélteti az említett Razoni példája. A teherhajó Sierra Leone-i felségjelzésekkel indult el augusztus 1-jén,

csakhogy az útja nem volt éppen zökkenőmentes – pedig nem a Fekete-tengeren merült fel probléma.

A hajó sikeresen túljutott az aknamezőkön és az isztambuli ellenőrzésen is, viszont az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem Libanonban kötött ki, miután a potenciális vevő minőségi okokra hivatkozva visszautasította a szállítmányt. Ez felveti a kérdést, hogy vajon az ukrán gabona mennyire sínylette meg a silókban töltött hosszú hónapokat.

A Razoni Isztambulban, útban Libanon felé 2022. augusztus 3-án – Fotó: Ali Atmaca / Anadolu Agency / AFP
A Razoni Isztambulban, útban Libanon felé 2022. augusztus 3-án – Fotó: Ali Atmaca / Anadolu Agency / AFP

A Razoni újra eladta rakományát, és a következő meghatározott állomása, Egyiptom felé vette az irányt. Augusztus 12-én azonban Ciprus mellett leállt a transzponderének helymeghatározás-sugárzása, hogy aztán pár nappal később az Európai Űrügynökség műholdfelvételei alapján kiderüljön, a hajó a szíriai Tartúszban kötött ki.

Ugyan Szíria az oroszok fontos szövetségesének számít a régióban (Tartúszban egyenesen orosz katonai támaszpont működik 2015 óta), a gabonakereskedelem nem ütközik a diktatórikus Aszad-rezsim ellen hozott nyugati szankciókba.

Isztambuli megálló

Lényeges eleme tehát a megállapodásnak a gabonaszállító hajók átvizsgálása török vizeken. Ezt egy ukrán, orosz, török és ENSZ-szakértőkből, összesen 20 főből álló koordinációs központ végzi el, egyelőre Isztambulban.

A török védelmi minisztérium felvételein látható volt, ahogy az ellenőrök felmennek a Razoni fedélzetére, és tüzetesen átnézik a teherszállító hajót. A gyanúsan PR-szagú videóban mindez úgy néz ki, hogy sisakos emberek jól belemarkolnak a szállítmányba, illetve leellenőrzik a legénység papírjait.

Ugyanez a koordinációs központ garantálja a gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását a kijelölt tengeri folyosókon (többek között légi megfigyeléssel és az esetleges katonai eszközök távoltartásával), illetve felel azért, hogy az ukránok ne csempésszenek be fegyvereket a visszavezető úton. Arról volt is külön hír, amikor ennek megfelelően a koordinációs központ emberei augusztus 5-én átnéztek egy teljesen üres hajót, ami addig egy török kikötőben állomásozott. A másfél óráig tartó vizsgálat után a barbadosi zászló alatt hajózó Fulmar S elindult Csornomorszk felé, hogy ukrán gabonát vegyen fel.

Nagy elvárások

Augusztus eleji közleményében a koordinációs központ azt írta, levonják a megfelelő következtetéseket az első pár hajó „tesztútjából”, és megpróbálják felpörgetni a teherszállítást. Ennek az első lépése az volt, hogy egyszerre több, be- és kifelé tartó hajót terveztek átvilágítani a Boszporuszon. „Jelentős növekedésre számítunk” az átutazási kérelmek terén, mondta még augusztus közepén a koordinációs központ egyik ENSZ-tisztviselője. Frederick Kenney szerint a cél valahol a havi 2-5 millió tonna gabonaforgalom között van, ami nagyjából megegyezik az ukránok által várt mennyiséggel.

Kenney hangsúlyozta, hogy a megállapodás kereskedelmi, és nem humanitárius természetű, tehát piaci folyamatoknak kell befolyásolni azt. Ahogy azonban egyre több hajó halad át a Fekete-tengeren, és ér célba biztonságosan, egyre nagyobb érdeklődésre számít, ami végső soron a gabonakereskedelem fellendüléséhez vezethet.

Bár afelől vannak kétségek, hogy a lassan és darabosan újrainduló gabonaszállítás elég lesz-e a világszintű élelmiszerválság lényeges enyhüléséhez, Kenney szerint minden hajó, mely ukrán gabonával fut ki a vízre, „segít a helyzeten”.

Ám sokak szerint ez nem ilyen egyszerű. A Reuters idézi a Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetségének (ITF) elnökét, aki szerint ameddig aknák vannak az ukrán vizeken, mindennemű kereskedelmi hajózás rendkívül nagy kockázattal jár majd a tengerészeknek. Ez magas biztosítási árakhoz, tehát magas szállítási díjakhoz vezet. Ezen valamennyit enyhíthetnek speciális háborús biztosítások, ám a hasonló konstrukciók népszerűsége végső soron az orosz–ukrán–török megállapodás szilárdságán múlik.

Szombaton derült ki, hogy az Egyesült Királyság hat víz alatti drónt ad az ukránoknak, valamint kiképzi azok kezelőszemélyzetét is. A drónok az aknamentesítést segítik majd, feltehetően a gabonafolyosók mentén.

Búza vagy kukorica?

Kérdések merültek fel a szállítmányok tartalmával kapcsolatban is. Bár António Guterres ENSZ-főtitkár az egekbe magasztalta az egyezményt, az újraindult export az első időszakban főleg takarmányra szánt kukoricából állt, ami nem feltétlen segít azonnal a búzahiányban szenvedő afrikai és közel-keleti országoknak.

Mindent összevetve (földön és vízen) összesen 948 ezer tonna gabona hagyta el Ukrajnát idén augusztus első felében, ami valamivel több mint a fele a tavalyi 1,8 millió tonnának, amit ugyanebben az időszakban exportáltak. A búzaszállítmányok nagy részét maga az ENSZ vásárolta fel, és viszi humanitárius missziók keretében a leginkább veszélyeztetett régiókba, azaz Szomáliába, Jemenbe és Etiópiába.

Az egyelőre tehát nem világos, mennyire tudott segíteni az egyezmény a közvetlen éhínségen, ám az egyértelmű, hogy maga a megállapodás léte a globális élelmiszerárak csökkenéséhez vezetett: az irányadó FAO élelmiszerár-indexe kilenc százalékkal esett júliusban.

Ellenőrzésre várakozó gabonaszállító hajók várakoznak Isztambulban 2022. augusztus 7-én – Fotó: Celal Gunes / Anadolu Agency / AFP
Ellenőrzésre várakozó gabonaszállító hajók várakoznak Isztambulban 2022. augusztus 7-én – Fotó: Celal Gunes / Anadolu Agency / AFP

A számokra rímelve több szakértő is arra figyelmeztetett, hogy ezzel a tempóval Ukrajna nem tud elég gabonát exportálni a következő aratásig, és alternatív útvonalak felvázolását sürgették. David Laborde, a Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutatóintézet munkatársa augusztus elején szintén azt állította, hogy a kivitelre váró ukrán gabona legnagyobb része takarmányozásra szolgál, és mindössze hatmillió tonnát tesz ki belőle a búza, aminek csak a felét szánják emberi fogyasztásra.

A gabonaalku a gabonáról szól

A megállapodásról szólva többen is abbéli reményüket fejezték ki, hogy ez a látványos deeszkaláció egy fontos állomás a béke felé vezető úton. Szakértők azonban jellemzően nem értenek egyet.

Egyrészt, mint ahogy Jevgenija Gaber, az Atlantic Council agytröszt munkatársa mondta, Ukrajna számára a „gabonaalku a gabonáról szól, és pont”. Elsődleges céljuk az ukrán agrárszektor megmentése és az ország keményvalutához juttatása, nem pedig a globális élelmiszerhiány enyhítése, vagy egy tűzszüneti megállapodás megkötése.

Emellett Gaber, aki ukrán diplomataként is dolgozott, rámutatott, hogy Ukrajna és Oroszország még csak nem is ugyanazt a papírt írta alá a gabonaüzletről, helyette Törökországgal és az ENSZ-szel kötöttek megállapodást. Ez pedig szerinte

az alapvető bizalom hiányát mutatja.

Timothy Ash, a BlueBay Asset Management befektetési tanácsadó cég munkatársa ennek némileg ellentmondva úgy látja, az egyezmény egyenes következménye a változó katonai helyzetnek Ukrajnában. „Úgy tűnik, hogy Oroszország elérte maximum kiterjedését Ukrajnában”, mondta Ash, aki szerint a Kreml azon lesz, hogy megszilárdítsa szerzeményeit valamilyen diplomáciai úton.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!