Az orosz külügyminiszter az arab világ támogatásáért lobbizik, a gabona a legerősebb aduja

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyiptomi látogatása során találkozott Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel és beszédet mond a kairói központú Arab Liga képviselőinek. Mint a BBC cikke írja, Moszkva a fejlődő világban szeretne támogatókat találni az ukrajnai háború miatt kialakult egységes nyugati állásfoglalások ellen.

Egyiptom korábban jelentős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, előbbi búzát, fegyvereket vásárolt, utóbbi pedig a háború előtt jelentős turisztikai bevételhez juttatta az észak-afrikai országot.

Szergej Lavrov most egy rövid afrikai körutazás első állomásaként érkezett Egyiptomba, amely Etiópiában, Ugandában és Kongóban folytatódik. A körútja előtt a helyi lapok által közzétett cikkben az orosz külügyminiszter országát az afrikai országok fontos barátjának írta le, akire mindig lehetett számítani a gyarmati igák elleni szabadságharcban.

Mint írta:

Oroszország nagyra értékeli az afrikaiak „kiegyensúlyozott álláspontját” az orosz-ukrán helyzet értékelésében.

Afrika valóban visszafogottan foglalkozik a háborúval, a sajtóban alig van hír róla, ráadásul sok nemzetet jelentősen érint a gabonahiány.

Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint Ukrajna és Oroszország szállítja Afrika búzaimportjának több mint 40 százalékát. Konkrétan Egyiptom általában az ukrán búza legnagyobb importfogyasztója. 2019-ben 3,62 millió tonnát importált belőle, többet, mint bármely ország.

Lavrov visszautasította azt a vádat, hogy Oroszország okozza az éhínséget, és azt írta, hogy

az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók súlyosbították a nemzetközi élelmiszerpiacon a koronavírus-járványból eredő negatív tendenciákat.

Szergej Lavrov arról próbálja meggyőzni az afrikai országokat, hogy jobban járnak Oroszországgal, mint a Nyugattal. Közben továbbra is többen keresik a megoldást arra, hogy az ukrán búza valahogyan kijusson a fekete-tengeri kikötőkből.

Most éppen Hulusi Akar török védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy

nincs szükség az ukrán fekete-tengeri kikötők teljes aknamentesítésére, szerinte elegendő csupán egy biztonságos átjárókat kialakítani a kereskedelmi hajók számára.

A CNN-nek adott interjújában arról beszélt, hogy így biztosítani lehetne, hogy a hajók gond nélkül hagyják el az ukrán kikötőket.

A régóta várt gabonamegállapodást korábban Moszkva, Kijev, Ankara és az ENSZ képviselői is aláírták, de a felek még mindig mindenkinek elfogadható gyakorlati megoldásokat keresnek a fekete-tengeri kikötőkben rekedt gabonaexport akadályainak feloldására.