Macronék végeztek az élen, de elbukták abszolút többségüket a francia nemzetgyűlési választáson

Emmanuel Macron elnök centrista pártszövetsége, az Ensemble!, azaz Együtt!, szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a francia törvényhozási választások vasárnapi második fordulójában, de már az Ipsos-Sopra Steria és az Ifop Fiducial első és később frissített becslései is azt mutatták, hogy jelentősen elmarad az abszolút többséghez szükséges 289-től. A belügyminisztérium honlapján olvasható nem hivatalos végeredmény szerint Macronéknak 245 képviselőjük lett (ebből egyet még az első fordulóban nyertek el). Ez azt jelenti, hogy száz képviselői helyet elveszítettek az eddigiekhez képest.

A második helyen a szocialista-zöld-kommunista baloldali összefogás, a balszél veteránja, Jean-Luc Mélenchon által vezetett NUPES (Ökológiai és Szociális Új Népi Unió) végzett 131 képviselővel (ebből négyet nyertek az első fordulóban). Ezen belül Mélenchon szélsőbalos Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) mozgalma kapja a legtöbb képviselőt, közel megötszörözheti a számukat.

Az áprilisi elnökválasztás második fordulójába Macron mellett bejutott szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés az előzetes felmérésekben jelzettnél jelentősen több, 89 képviselővel végzett. Ez minden korábbinál jobb eredmény, és több mint megtízszerezték eddigi képviselőik számát.

A jobbközép A Köztársaságiak (Les Républicains) és szövetségeseik 64 képviselővel lesznek ott a következő nemzetgyűlésben. Ezzel eddigi képviselőik több mint harmadát elveszítik, de így is komoly alkupozícióba kerülhetnek.

Összesen 48 képviselői helyet szereztek meg más baloldali, jobboldali, regionális mozgalmak jelöltjei. A részvétel alacsonyabb volt, mint az egy héttel korábbi első fordulóban, csak 46,33 százalékos.

A legfontosabb kérdés a szavazás előtt az volt, hogy sikerül-e a Macron mögött álló pártoknak megszerezniük a képviselői helyek többségét az 577 fős nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában,

ugyanis számos tervezett intézkedése véghezviteléhez a törvényhozási többségre is szüksége lenne az elnöknek.

Az előzetes felmérések alapján erre volt esélyük, de aztán sok tíz képviselővel elmaradtak tőle. A képviselői helyek nem ezek alapján dőltek el, de szavazatszámban az Együtt! 38,52 százalékot, a NUPES 31,58 százalékot, a Nemzeti Tömörülés 17,34 százalékot, A Köztársaságiak pedig szövetségeseikkel együtt 7,3 százalékot értek el.

A mandátumokról körzetenként döntöttek, nem volt pártlista. A második fordulóba az a két jelölt jutott be, aki a legtöbb szavazatot szerezte a június 12-i első fordulóban. Ritka esetben egy harmadik jelölt is ott lehetett a második fordulóban, ha az első körben a körzet összes regisztrált választóját tekintve legalább 12,5 százalékot szerzett. Múlt vasárnap csak abban az öt körzetben dőlt el egyértelműen az eredmény, ahol egy jelölt megszerezte a leadott szavazatok 50 százalékát, egyúttal az adott körzetben választásra jogosultak legalább negyedének voksát.

Az első fordulóban a leadott szavazatokat tekintve fej fej mellett végzett 25,75 százalékkal Macronék pártszövetsége és 25,65 százalékkal a NUPES. Macron pártjának jelöltjei 417 helyen jutottak tovább a második fordulóba, ezek felében az első helyen, a baloldali összefogás pedig 380 körzetben volt jelen a második körben. Az előző vasárnap 18,68 százalékot szerző Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben, míg A Köztársaságiak 91 körzetben maradtak talpon a második fordulóra.

A francia nemzetgyűlési választás tétjéről, a kampányról és a pártok és pártszövetségek esélyeiről itt írtunk részletesen, a második forduló előtti állást pedig itt foglaltuk össze.

Balról és jobbszélről Macronnal szemben

Macron áprilisban a második fordulóban magabiztosan nyerte a francia elnökválasztást, de már akkor megírtuk, hogy az eredmény mögött súlyos törésvonalak állnak. Az már korábbi felmérésekből is kiderült: a franciák többsége nem akar szabad kezet adni neki a számos elemében népszerűtlen gazdasági programjának végrehajtásához.

Míg az elnökválasztáson a szélsőjobboldal története legerősebb eredményét érte el, az már előzetesen látszott, hogy a nemzetgyűlési választáson a baloldal feltámadása veszélyeztetheti a Macron mögött álló pártok többségét. Mélenchon az elnökválasztás első fordulójának szoros harmadik helyezettjeként összegyűjtötte saját Engedetlen Franciaország mozgalma köré a szocialistákat, a zöldeket és a kommunistákat. A vasárnap képviselői helyekre váltott balos előretörést az infláció, különösen az üzemanyag- és energiaárak elszaladása is segítette, de Macron és minisztereinek relatív távolmaradása a kampánytól is számított a nemzetgyűlési választás előtt.

Mélenchon a két forduló között rejtett adóemeléssel vádolta az elnököt és pártját, míg az aktivizálódó Macron drámai beszédet tartott a Párizs–Orly repülőtéren arról, hogy történelmi fontosságú szavazás előtt állnak a franciák, és „semmi sem lenne rosszabb, mint a francia zűrzavart hozzáadni a világban lévő zűrzavarhoz.” Macron arra kérte a franciákat, hogy egyértelmű és szilárd többséget biztosítsanak neki, végül azonban a pártszövetsége az első forduló utáni mandátumbecslésekhez képest alulteljesített.

A baloldali összefogás megerősödése mellett azonban a Nemzeti Tömörülés is története legjobb eredményét érte el, miután még Nemzeti Front néven 1986-ban 35 képviselőjük volt a nemzetgyűlésben, akkor volt utoljára saját frakciójuk is. Marine Le Pen korábban hiába ért el jó eredményeket az elnökválasztáson, pártja magas elutasítottsága, a jobboldal megosztottsága és a Nemzeti Tömörülés országos hálózatának gyengesége miatt eddig nem vált számottevő parlamenti erővé. Azonban június 12-én már kétszer annyi helyen tudtak továbbjutni az első fordulóból, mint öt évvel korábban, és vasárnap az előzetes felmérésekhez képest is több képviselői helyet tudtak megszerezni.

Már előzetesen többen úgy vélték, hogy A Köztársaságiak válhatnak a mérleg nyelvévé az új nemzetgyűlésben, ha Macronéknak nem sikerül megszerezniük a többséget. Ezen spekuláció alapja, hogy Macron jobbra tartásával a meggyengült, de az elnökválasztás első fordulójában látott leszerepléshez képest talpon maradt jobbközép párt reálisabb koalíciós partnert vagy külső támogatót jelenthetne, mint az elnöktől élesen elhatárolódó Mélenchon-féle baloldali egyesülés.

Hogy lesz meg az abszolút többség?

A kormány részéről már többen jelezték is, hogy megpróbálnak majd tárgyalni a többség biztosításához. A Macron által az elnökválasztás után kinevezett Élisabeth Borne miniszterelnök azt mondta, hogy a kialakult helyzet kockázatos az országra nézve. Azt mondta, hogy hétfőtől azon dolgoznak, hogy biztosítsák a többséget, megfelelő kompromisszumokat kell kötni Franciaország érdekében, és „nincs alternatíva ezzel a tömörüléssel szemben, ami garantálja az ország stabilitását.”

Csalódást keltő első hely, de első hely, kommentálta Olivia Grégoire kormányszóvivő az első becsléseket, és arról is beszélt, hogy szóba állnak majd mindenkivel, aki „előre akarja vinni az országot, a kezünk ki van nyújtva feléjük”, utalt a mérsékelt baloldaliakra és jobboldaliakra. Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter pedig azt mondta, tárgyalni fognak más pártokkal a törvényekhez szükséges többség biztosításához. Szerinte a vásárlóerő, a megújulók és a biztonság kérdésében ez sikerülni fog.

A Köztársaságiak részéről Jean-François Copé egykori miniszter, most Meaux város polgármestere azt írta a Twitterén, hogy alkut kellene kötni Macronékkal, hogy együtt lépjenek fel a szélsőségek erősödése ellen.

Christian Jacob pártelnök később ezt azonban magánvéleménynek nevezte, és kijelentette, hogy „ellenzékben vagyunk, ellenzékben is maradunk”.

A NUPES ernyője alatt megválasztott képviselők a baloldali összefogást és Mélenchon stratégiájának sikerét méltatták. Jean Luc-Mélenchon pedig az elnök mögött álló pártok totális összeomlásáról beszélt, szerinte semmilyen többség nincs a láthatáron. Azt mondta, hogy elérték a politikai céljukat azzal, hogy Macron elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, viszont hozzátette, hogy nagyon sokan maradtak távol a szavazástól, ami azt jelenti, hogy sokan nem tudják, kihez forduljanak.

Marine Le Pen kijelentette, hogy a választók nagyon erős parlamenti frakcióval ruházták fel a Nemzeti Tömörülést, aminek ő lesz a vezetője. Azt mondta, hogy elérték három céljukat: Macronból maga mögött kisebbséget tudó elnök lett, folytatják a francia politika átszabását, és meghatározó erő lettek „a felülről és alulról érkező rombolókkal”, Macronékkal és a szélsőbaloldallal szemben. Azt mondta, hogy kemény, de az intézményeket tisztelő ellenzék lesznek.