Fej fej mellett végzett szavazatarányban Macron pártszövetsége és a baloldali összefogás

Fej fej mellett végzett Emmanuel Macron elnök centrista pátszövetsége, az Ensemble!, azaz Együtt!, valamint a szocialista-zöld-kommunista baloldali összefogás, a NUPES (Ökológiai és Szociális Új Népi Unió) a francia nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában. A belügyminisztérium honlapján látható nem hivatalos végeredmény szerint Macron koalíciója 25,75 százalékkal végzett az élen, a NUPES 25,65 százalékot ért el.

Korábban az Ipsos-Sopra Steria szavazatok számolásával párhuzamosan frissített becslése egy hajszállal a baloldali összefogást jósolta az élre, míg az Ifop-Fiducial holtversenyt valószínűsített a szavazatarányokat tekintve.

Ugyanakkor az 577 fős nemzetgyűlésben, a parlament alsóházában Macronékat az Ifop 275-310 képviselő közé jósolja a június 19-i második forduló után, a balszél veteránja, Jean-Luc Mélenchon által vezetett NUPES-ot pedig 180-210-re. Az Ipsos 255-295 képviselőt vetít előre az elnök pártjának és szövetségeseinek, és 150-190-et Mélenchonéknak. A többséghez 289 képviselőre van szükség, vagyis kérdés, hogy ezt bárki el tudja-e érni.

A francia rendszerben nincs pártlistás szavazás, a parlamenti mandátumokról egyéni körzetekben, – az elnöki poszthoz hasonlóan – kétfordulós választáson döntenek, ahol a második körbe csak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut be (abban az esetben mehet harmadik jelölt is tovább, ha az első körben a körzet összes regisztrált választóját tekintve legalább 12,5 százalékot szerez). Vasárnap csak azokban a körzetekben dőlhetett el egyértelműen az eredmény, ahol egy jelölt megszerezte a leadott szavazatok 50 százalékát, egyúttal az adott körzetben választásra jogosultak legalább negyedének voksát. Mélenchonéknak 4, Macronéknak 1 jelöltje szerzett képviselői helyet már vasárnap.

Az elnökválasztáson Macron második körös ellenfele, a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi szavazáson 18,68 százalékkal lett a harmadik, míg a jobbközép A Köztársaságiak (Republikánusok, Les Républicains) és szövetségeseik 11,29 százalékon végeztek. A radikális publicistából lett politikus Éric Zemmour Visszahódítás pártja 4,24 százalékot ért el.

A jobbközép pártok így 40-60, a Nemzeti Tömörülés viszont csak 5-25, Zemmourék pedig 0-2 képviselői helyre számíthatnak az Ifop becslése alapján. Az Ipsosnál 50-80 közé teszik A Köztársaságiakat, és 20-45 közé Le Penéket, a képviselőikkel szemben ugyanis átszavazások jöhetnek az első fordulóban kiesett jelöltek támogatói részéről.

A vasárnapi első fordulóban a közvélemény-kutató intézetek rekordalacsony részvételt valószínűsítettek, végül a szavazásra jogosultak 47,51 százaléka ment el választani. A francia nemzetgyűlési választás tétjéről, a kampányról és a pártok és pártszövetségek esélyeiről itt írtunk részletesen>>>

Frissítés: Macron pártjának jelöltjei 417 helyen jutottak tovább, ezek felében az első helyen. Ez százzal kevesebb, mint 2017-ben. A baloldal 380 körzetben lesz jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti 146-hoz képest. Le Pen pártja 208 körzetben maradt versenyben, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen végzett az élen jelöltjük az első körben. A Köztársaságiak viszont csak alig 91 körzetben lesznek jelen a második fordulóban az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest.

Mélenchonék nagy vehemenciával kampányoltak

Macron áprilisban a második fordulóban magabiztosan nyerte a francia elnökválasztást, de míg akkor a szélsőjobboldal érte el története legerősebb eredményét, az már előzetesen látszott, hogy a nemzetgyűlési választáson a baloldal feltámadása sodorhatja veszélybe az elnök és pártszövetségének többségét.

Az állóvizet felrázó balos koalíció élén az áprilisi elnökválasztás első fordulójában 22 százalékkal – Le Pentől alig lemaradva – harmadik helyen végzett, 70 éves Jean-Luc Mélenchon áll, aki nagy vehemenciával lovagolta meg akkori eredményét. Bejelentette, hogy a miniszterelnöki posztot szeretné megszerezni, ehhez pedig összekovácsolta egy ernyő alá a szocialistákat, a zöldeket, a kommunistákat, valamint saját szélsőbalos Engedetlen Franciaország (LFI) mozgalmát. A balos előretörést az infláció, különösen az üzemanyag- és energiaárak elszaladása is segítette.

Az pedig Macron elnökválasztási győzelme ellenére már korábbi felmérésekből is kiderült: a franciák többsége nem akar szabad kezet adni neki, és úgy véli, hogy egy erős balos tábor tudná korlátozni az elnök népszerűtlen gazdasági programjának végrehajtását. Macron azzal támadja Mélenchonékat, hogy balpopulizmusuk felelőtlen és fenntarthatatlan, és a radikális baloldali (és jobboldali) pártok megerősödése felfordulást okozna Franciaországban és a világban. Többen azonban úgy vélték, Macron hibát követett el, amikor először a kampánytól való távolmaradásra kérte minisztereit, és maga sem volt kifejezetten aktív.

Marine Le Pen hiába ért el jó eredményeket az elnökválasztáson, pártja magas elutasítottsága, a jobboldal megosztottsága és a Nemzeti Tömörülés országos hálózatának gyengesége miatt eddig nem vált számottevő parlamenti erővé. Most a becslések szerint akár több tízzel növelhetik a képviselőik számát, és várhatóan frakciót is alakíthatnak, azonban továbbra sem lesznek meghatározó harmadik erő.

A végeredménytől függően többen úgy vélik, hogy A Köztársaságiak válhatnak a mérleg nyelvévé az új nemzetgyűlésben, noha frakciójuk akár az eddigi felére csökkenhet. Ezen spekuláció alapja, hogy Macron jobbra tartásával a meggyengült, de a becslések alapján még mindig harmadik helyre jósolt jobbközép párt reálisabb koalíciós partnert vagy külső támogatót jelenthetne, mint az elnöktől élesen elhatárolódó Mélenchon-féle baloldali egyesülés.

Ha nem az elnök mögött álló pártok adják a miniszterelnököt, azt Franciaországban cohabitationnak (kohabitáció, együttélés) nevezik. Erre összesen háromszor volt eddig példa az 1980-as és 1990-es években. Utoljára a jobboldali Jacques Chirac elnöksége alatt fordult elő 1997-2002 között, hogy a baloldali Lionel Jospin volt a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint egyedül nekik van esélyük többségre

Olivia Grégoire kormányszóvivő azt mondta, örülnek neki, hogy az elnök mögött álló pártok a körzetek nagy többségében ott lesznek a második fordulóban. A Macron által az elnökválasztás után kinevezett Élisabeth Borne miniszterelnök vasárnap azt mondta, ők az egyetlen politikai erő, akiknek esélyük van megszerezni a többséget a nemzetgyűlésben, és a második fordulóig hátralévő egy hétben mozgósításra készülnek.

Macron pártja először azt kommunikálta, hogy mindig egyedileg adna tanácsot arra, kire szavazzanak támogatóik, ha a baloldali összefogás és a Nemzeti Tömörülés jelöltje között kell dönteniük. Később azonban a szóvivőjük már arról beszélt, hogy egyetlen szavazatot sem szabad a szélsőjobboldalra adni, végül pedig Élisabeth Borne-nak is ki kellett írnia a Twitterére, hogy a szélsőjobboldallal szemben „mindig azokat a jelölteket támogatják, akik tiszteletben tartják a köztársasági értékeket.”

Mélenchon a Le Monde szerint az első becslések után felszólalva kijelentette, hogy az elnök pártját legyőzték – végül a végeredmény alapján szűken Macronék végeztek előrébb –, ők viszont több mint 500 körzetben lesznek ott a második fordulóban. Mindenkit szavazásra buzdított június 19-én, szerinte az első forduló után a képviselői helyek várható megoszlásáról kiadott becsléseknek még nincs semmi értelmük, írja a Le Figaro. A NUPES több képviselője is azt követelte, hogy rendezzenek tévévitát Borne és Mélenchon között a második forduló előtt.

A saját körzetében szintén második fordulóba jutott Marine Le Pen azt emelte ki, hogy hét százalékponttal jobb eredményt érhetnek el az első fordulóban 2017-hez képest, és mozgósításra buzdított, szerinte nagyon fontos frakció lehetnek a nemzetgyűlésben, de kritizálta is a választási rendszert. A Nemzeti Tömörülés érvénytelen szavazatra szólított fel olyan körzetekben, ahol Macron és Mélenchon jelöltjei maradtak talpon. A Visszahódítás vezetője, Éric Zemmour viszont Le Pennel ellentétben kiesett az első fordulóban.

A Köztársaságiak vezetője, Christian Jacob arról beszélt, hogy a második fordulóban nem akarnak egy szavazatot sem adni a szélsőjobboldalnak vagy a szélsőbaloldalnak.