A hétvégi zavargások után az izraeli védelmi miniszter két zsidó szervezetet is terroristának minősítene
2022. május 31. – 00:35
Miután vasárnap este, a Jeruzsálemben tartott zsidó vallási-nacionalista meneten egyes demonstrálók botrányosan viselkedtek a város arab lakóival szemben, Beni Ganc védelmi miniszter hétfőn felvetette, hogy két szélsőséges zsidó szervezetet hivatalosan is „terroristának” kéne minősíteni.
Jeruzsálemben minden évben ünnepségeket tartanak a város keleti részének 1967-es elfoglalása és a város – nemzetközi jog által el nem ismert – egyesítésének héber naptár szerinti évfordulója alkalmából. A „Jeruzsálem nap” azonban Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem arab lakosságának elnyomása, a mindenkori izraeli kormányok aktív támogatásával zajló ciszjordániai telepesmozgalom miatt leginkább a vallásos nacionalista zsidók mozgalmává vált, akik egyfajta győzelmi menetben akarják a város arab lakóinak orra alá dörgölni az 1967-es győzelmet.
A mintegy 50 ezer felvonuló egy része 2022-ben is olyan jelszavakat skandálva vonult át Jeruzsálemen, hogy „Halál az arabokra”, „Égjenek a falvaitok!”, „Mohamed halott!”, és azt az Amiram Ben-Ulielt éltették, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti, mert 2015-ben Molotov-koktéllal rágyújtotta a házat egy kisgyerekes palesztin családra, két felnőtt és egy csecsemő halálát okozva. A felvonuló szélsőségesek az utcára merészkedő palesztinokba belekötöttek, akik egy része kézitusába bocsátkozott a zsidókkal – rengeteg munkát adva a mintegy 3000 rendőrnek. A kormány készültségbe helyezte a hadsereget is, mivel 2021-ben részben a Jeruzsálem-napi felvonulás miatt kezdett bele az Izrael elleni rakétainvázióba a Hamász gázai palesztin terrorszervezet, ami azután kétheti háborúskodásba torkollt.
Az izraeli zászlókat vivő tömeg nagy része békésen vonult a jeruzsálemi óváros alapvetően arabok által használt Damaszkuszi-kapujától a Siratófalhoz, a menet céljához (mármint a férfiak, mert a nőknek szegregáltan a Jaffa-kapun kellett belépniük). Az erőszakos megmozdulásokért a menetben jelen lévő két szervezet tagjai voltak felelősek (ezt azért lehet kijelenteni, mert a képeken és videókon jól látszanak jelzéseik, szimbólumaik): a Bejtar Jeruzsálem focicsapat La Familia nevű szurkolói csoportja, illetve a vállaltan a zsidó vér tisztaságáért harcoló Lehava nevű szervezet, mely egyaránt zargat keresztény templomokat és arab-zsidó vegyes családokat.
A centrista Jaír Lapid külügyminiszter Twitter-bejegyzésben ítélte el az atrocitásokat, mondván „a Lehava és a La Familia nem érdemli meg, hogy vigyék az izraeli zászlót”, ezek az emberek „nem hazafiak”. Naftáli Bennett, az egyre sápadtabb szivárványkoalíció élén álló, amúgy vallásos jobboldali kormányfő pedig hétfőn a jeruzsálemi rendőri vezetéssel tartott megbeszélése után ígéretet tett arra, hogy „bíróság elé állítják” a szélsőségeseket.
A kormány védelmi minisztere, a jobbközép Kék-Fehér nevű párt élén álló Beni Ganc ennél is tovább ment: Azt állította, hogy izraeli biztonsági szervezeket már mérlegelik a Lehava és a La Familia terrorszervezetként való nyilvántartását, ő maga pedig egyértelműen kijelentette, „megérett az idő” erre a lépésre.
Válaszul arra a skandálásra, hogy „Égni fog a falutok”, újabb meg újabb falut fogunk megerősíteni. Működő infrastruktúrát és jó oktatást biztosítunk, és az izraeli arab városokat és falvakat olyan helyekké tesszük, ahol jó élni. Ezt diktálja a nemzeti elkötelezettség és a polgári méltányosság.
A megfenyegetett szervezeteket – akik élvezik a Benjamin Netanjáhu által vezetett jobboldali ellenzék csendes támogatását – nem hatotta meg a fenyegetés; Benci Gopstein, a Lehava vezetője úgy reagált a védelmi miniszter szavaira, hogy „Túléltük a fáraót, túl fogjuk élni Gancot is”.
Ganc és a kormánykoalíció többi tagjának szavai mögött a primitív megnyilvánulásokkal szembeni viszolygáson túl meglehetősen sok politikai motiváció rejlik. Egyfelől a szélsőséges zsidó szervezetek muníciót biztosítanak az Izraelt kritizáló jogvédő szervezeteknek és entitásoknak, akik a palesztinok elnyomása, Ciszjordánia zsidó telepek hálózatán keresztül történő (vagyis már megtörtént) feldarabolása miatt kritizálják az izraeli vezetést. Ezek a szélsőségesek büszkén hirdetik azt, amit az izraeli politikai erők többsége méltánytalan – sőt, antiszemita – kritikának bélyegez. Izrael nemzetközi megítélését ráadásul az elmúlt hetekben amúgy is megtépázta a Sirín Abu Akla halálához vezető incidens. Az al-Dzsazíra katari tulajdonban hírtévé egyik népszerű újságírónőjével izraeli lövedékek végezhettek egy palesztin menekülttábor elleni rajtaütés során.
De Izraelen belül is nagy a feszültség, ugyanis az országot az utóbbi hetekben a zsidó lakosság ellen több terrortámadást hajtottak végre palesztin elkövetők.
A tavaly eleve minimális többséggel alakult kormánykoalíciónak ráadásul tekintettel kell lennie a Ra’am arab iszlamista pártra, mely az Al-Aksza mecsetnél történt áprilisi összecsapásokat követően már „befagyasztotta” kormányzati részévételét, és melynek fő célkitűzése a zsidó lakosságú településekhez képest rendkívül elmaradott arab falvak és városok fejlesztése (Izrael lakosságának mintegy ötödét teszik ki arabok).
