Hétfőn és kedden Brüsszelben találkozik az Európai Unió 27 tagállamának vezetője, hogy egyezségre jusson az Oroszország elleni szankciók újabb köréről. A csúcstalálkozóra Kijevből bejelentkezik Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is, aki a döntéshozókat a Moszkva ellen a lehető legkeményebb büntetőintézkedések meghozatalára biztatja majd, és újabb fegyverszállítmányokat – elsősorban tüzérségi eszközöket és az azokhoz tartozó lőszereket – is kérni fog a kelet-ukrajnai fronton az ukrán ellenállást lassan felmorzsoló orosz csapatok megállítására.
A büntetőintézkedések legkényesebb pontja az uniós országokba irányuló orosz olajimport kivezetése, melyet a magyar kormány mereven elutasít (az olajembargóról és az azzal szembeni magyar ellenállás gazdasági és politikai okairól itt írtunk részletesen), márpedig a közös döntéshez mind a 27 ország egyetértésere szükség van. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten az uniós csúcstalálkozónak keretet adó Európai Tanács elnökének írt levelében az üzemanyagárak drasztikus növekedésének fenyegetésére hivatkozva leszögezte, hogy nem hajlandó megvitatni az olajembargó kérdését a következő EU-csúcson – ami persze nem azt jelenti, hogy tényleg egy szót sem hajlandó beszélni a kérdésről, hanem azt, hogy elutasítja az uniós szervek által tett korábbi ajánlatokat.
A csúcstalálkozó hétfő délutáni kezdete előtt a lapokban számos előzetes nyilatkozat és szivárogtatás jelent meg:
- Az Euronews szerint Orbán Viktor csúcstalálkozó előtt újságíróknak azt mondta, elégedett az embargós javaslat azon részével, amely mentesíti a csővezetéken keresztül érkező orosz kőolajat az embargó alól (az EU szerinte így nem dobja rá a magyar gazdaságra az „atombombát”), de azzal az új követeléssel állt elő, hogy
Magyarországnak garanciát kellene kapnia, hogy ha valami történik az Ukrajnán áthaladó kőolajvezetékkel, Magyarország akkor is hozzáfér a tengeri olajszállítmányokhoz.
- Az EUrologus egy „magas rangú tanácsi tisztviselő”-től úgy tudja, hogy mivel a tagállami vezetők mindenképpen egyezségre akarnak jutni a kérdésben, ezért a magyar kormány megkapja a vezetékes olajra kért mentességet, de ideiglenesen, ami azt jelenti, hogy akár már a legközelebbi, júniusi csúcstalálkozón újragondolhatják a kivételeket a politikusok. A héten elfogadott szankcióval így várhatóan az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadát fogják behozatali tilalommal sújtani.
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki Budapestre látogatva személyesen is megpróbálta puhítani Orbánt – viszont a Politico tudósítása alapján nem túl bizakodó a csúcstalálkozó kimenetelét illetően; szerinte az elkövetkezendő 48 órában nem születik megállapodás a hatodik szankciós csomagról, de ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ne sikerülne egyetértésre jutni. Olaf Scholz német kancellár viszont bizakodik abban, hogy sikerül még a mostani csúcstalálkozón egyetértésre jutni.
A magyar kormány kifogásai és feltételei miatt több olyan uniós politikus is berzenkedik, aki egységesebb európai kiállást szeretne látni az EU-tagoktól. A Fidesz egykori pártcsaládja, a magyar kormánypárt külső támogatását de facto jelenleg is élvező Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber hétfőn egy német hírtelevíziónak adott interjújában (melyet az MTI szemlézett), azt mondta,
Ha Magyarország nem hajlandó csatlakozni a közösségi döntéshez, akkor az Európai Unió tagországainak a közösségi szint helyett a kormányközi együttműködés keretében kell bevezetniük embargót az orosz kőolajra.
Ugyanis Weber szerint Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt „erkölcsileg vállalhatatlan”, hogy naponta eurószázmilliós nagyságrendű összegek vándorolnak az EU-ból Moszkvába.