Nyugdíjreform, romák integrációja, zöld átállás – ezt várja az Európai Bizottság a magyar kormánytól

2022. május 23. – 14:06

Másolás

Vágólapra másolva

Kiadta az Európai Bizottság az európai szemeszter idei tavaszi csomagját, amiben országspecifikus ajánlásokat adnak az Európai Unió tagállamainak arra, hogyan tudnák sikeresen végrehajtani a helyreállítási terveiket. Mivel a magyar tervet a Bizottság még nem fogadta el, így nem is juthat még hozzá Magyarország az ehhez kapcsolódó helyreállítási alap forrásaihoz – de javaslatokat így is megfogalmazott a kormány felé a brüsszeli testület.

A hatpontos javaslatcsomag szerint a kormánynak

  1. biztosítania kell, hogy a jövő évi költségvetés felkészült legyen a váratlan kiadásokra – mint az energiaárak növekedése, vagy az Ukrajnából menekülők ellátása –, középtávon pedig tegyék fenntarthatóvá a nyugdíjrendszert;
  2. minél hamarabb megállapodást kellene kötnie a Bizottsággal a magyar helyreállítási tervről;
  3. meg kellene hosszabbítania a munkanélküli segély időtartamát a mostani 3 hónapról, fejlesztenie kell a szociális ellátórendszeren, és különösen a közoktatáson, ahol kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk a romák integrációjára;
  4. erősítenie kell a korrupcióellenes keretrendszeren is, „többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása”, valamint a bírói függetlenség terén, és a közbeszerzések versenyén;
  5. reformokat és beruházásokat kell hozniuk a zöld és digitális átállás érdekében – például a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodással vagy a vállalkozások digitalizációjával kapcsolatban;
  6. csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függést – ehhez korszerűsítenie kell az ország áramrendszerét, villamosítania kell a közlekedés minél nagyobb részét, és növelnie kell a lakóházak energiahatékonyságát.

A hat pont egyike sem szól tehát arról a gyermekvédelminek nevezett törvényről, ami miatt a kormány szerint Magyarország nem kap uniós forrásokat.

Viszont bővebben is írnak a 444 által szemlézett országspecifikus jelentésben arról, milyen strukturális problémákat látnak Magyarországon:

  • Hosszú távon nehezen lesz fenntartható a magyar költségvetési rendszer, mivel a társadalom öregedése miatt egyre többet kell költeni a nyugdíjakra.
  • Nincsenek sokan a munkanélküliek, de akinek nincs munkája, azoknak a fele semmilyen állami támogatást nem kap, a tartósan állástalanok pedig nehezen törnek ki a helyzetükből.
  • A roma népesség körében háromszor-négyszer akkora a nélkülözők aránya, mint a többségi társadalomban.
  • Az oktatás színvonala az uniós átlag alatt van Magyarországon – az iskolarendszerről szóló részt részletesebben szemléztük mi is ebben a cikkben.
  • A magyarok egészségi állapota is rosszabb az Európai Unió tagállamainak átlagánál: itthon halnak meg a legtöbben légszennyezettség miatt, és mivel ritkák a szűrővizsgálatok, kiugróan magas az elkerülhető halálozások száma is.
  • Lesújtó a korrupciós helyzet, ráadásul az állam sokszor befolyásolja a piaci folyamatokat versenyellenes szabályozásokkal, és a törvényhozás kiszámíthatatlanságával.
  • Ráadásul súlyosan érintheti Magyarországot a klímaváltozás: egyes területeket a szárazság, míg másokat árvíz sújthat komolyabban a nem is olyan távoli jövőben.

Ahogy arról írtunk korábban, várhatóan addig nem is fogja elfogadni a Bizottság a magyar kormány helyreállítási tervét, amíg nem módosítják azt a brüsszeli testület elvárásainak megfelelően – kiemelten érintve azokat a pontokat, ahol strukturális problémákat tártak fel. Egyelőre nem küldött új tervet a kormány a testületnek, de a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég Budapesten járt Orbán Viktornál, a Karmelita-rezidencián pedig feltehetően szóba került az olajembargó terve mellett a helyreállítási alap is.

A kormánynak ugyanis égető szüksége lenne a pénzre, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek is nevezett pénzügyi pakkból pedig már nemcsak a vissza nem térítendő támogatásokra, de a kedvezményes uniós hitelre is igényt tartanak Orbánék.