Lesújtóan alacsony fizetésért dolgoznak példátlanul sokat a magyar tanárok

Nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol annyira magas lenne a tanárok kötelező óraszáma, mint Magyarországon – ez derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett.

Ezzel párhuzamosan lesújtóan alacsony az általános iskolai tanárok fizetése a másik három visegrádi országgal összehasonlítva: míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám néhol a 60 százalékot sem éri el – 58 és 66 százalék között mozog.

Nem meglepő, hogy emiatt az oktatási eredmények is alulmúlják itthon az uniós átlagot: „Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.

A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”

– írja a jelentés. A Bizottság szerint a magyar iskolarendszer többet tehetne a társadalmi mobilitás támogatásáért, most ugyanis a hátrányos helyzetű tanulóknak nincs sok esélyük arra, hogy feljebb lépjenek az oktatási rendszerben.

„Az iskolarendszer alacsony hatékonysága és a méltányosság hiánya valószínűleg összefügg a tantervi autonómia alacsony szintjével, az iskolán belüli társadalmi-gazdasági sokszínűség hiányával és a tanárok alacsony fizetésével” – írják, hozzátéve, hogy a tanárhiány egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon:

„Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt. A részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében hiány van. (…)

Különösen hiányoznak a képzett tanárok azokból az iskolákból, ahol magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A tanárok nagy munkaterhelése és alacsony fizetése miatt a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkednek el.”

A jelentés hozzáteszi, hogy az EU-ban példátlan óraszám mellett „elegendő segítő személyzet hiányában kell ellátnia sok tanárnak nem tanári feladatokat, például az iskolán kívüli felügyeletet”.

A közoktatás mellett a jelentés aggályokat fogalmazott meg a felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése miatt is: „Az egyetemi politikával kapcsolatos fontos döntéseket az újonnan létrehozott kuratóriumok hozzák meg, amelyek tagjait a kormány nevezi ki élethossziglan, és a tagok többsége szoros kapcsolatban áll a kormánnyal.

Eközben az egyetemi alkalmazottak közalkalmazottak helyett magánalkalmazottak lettek, ami csökkentette az elbocsátással szembeni védelmüket. Ezek aggasztó változások a tudományos szabadság és az oktatás minőségének tekintetében.”