Donald Trump pert indított Hillary Clinton és több demokrata vezető ellen, összeesküvéssel vádolja őket

Donald Trump volt amerikai elnök pert indított a 2016-os demokrata elnökjelölt Hillary Clinton, valamint több vezető demokrata tisztségviselő ellen is. Trump szerint a demokraták összeesküvést szőttek ellene, és azzal akarták manipulálni a 2016-os elnökválasztást, hogy a kampányát Oroszországhoz kötik – írta a Forbes

Trump a polgári keresetében azt állítja, hogy Clinton és vezető demokraták „elképzelhetetlen összeesküvést szerveztek” a kampánya lejáratására. A 108 oldalas kereset, amelyet egy floridai kerületi bíróságon nyújtottak be, számos olyan állítást tartalmaz, amelyeket négyéves elnöki ciklusa alatt rendszeresen hangoztatott. Például, hogy Clinton és mások „rosszindulatúan összeesküdtek” ellene.

„Az alperesek összehangoltan cselekedve, rosszindulatúan összeesküdtek, hogy hamis narratívát szőjenek arról, hogy republikánus ellenfelük, Donald J. Trump összejátszik egy ellenséges külföldi hatalommal” – idézi a Reuters a keresetet.

A perben többek között Debbie Wasserman Schultz kongresszusi képviselő, James Comey volt FBI-igazgató és John Podesta, a Fehér Ház volt kabinetfőnöke, Barack Obama elnök egykori tanácsadója is nevesítve van.

Trump esküdtszéki tárgyalást kért, és azt állítja, hogy az őt ért kár összege „nem kevesebb mint 24 millió dollár”. „Az összeesküvésük célja az volt, hogy megbénítsák Trump elnöki kampányát egy olyan botrány kitalálásával, amelyet arra használnának, hogy alaptalan szövetségi vizsgálatot indítsanak, és lázba hozzák a médiát” – áll a keresetben.

Az alperesek között szerepel Christopher Steele, a brit hírszerzés egykori tisztje is. A Steele által írt jelentés, amely a 2016-os elnökválasztás előtt jutott el az FBI-hoz és a médiához, olyan bizonyítatlan állításokat fogalmazott meg, amelyek szerint Oroszországnak kínos információi vannak Trumpról és a republikánus kampány néhány tanácsadójáról, és hogy Moszkva a színfalak mögött Clinton legyőzésén dolgozik.

Egy republikánus vezetésű amerikai szenátusi bizottság által 2020-ban kiadott 966 oldalas jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország Paul Manafort, Trump akkori kampányfőnke és a WikiLeaks segítségével próbálta segíteni Trumpot a választások megnyerésében.

Oroszország állítólagos választási beavatkozásáról – amelyet Moszkva mindvégig tagadott – két évig tartó vizsgálat is indult Robert Mueller különleges ügyész vezetésével. Mueller 2019-ben kimerítő jelentést tett közzé, amely részletesen ismertette az orosz kormány és a Trump-kampány közötti számos kapcsolatot, ugyanakkor egyetlen Trumphoz közel álló személy ellen sem emeltek vádat az ügyben. Mueller a jelentésében azt állította, hogy „az orosz kormány érzékelte, hogy hasznot húzhat Trump elnökségéből, és ennek az eredménynek a biztosításán dolgozott”.

Az orosz-ukrán háború miatt Trump Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kapcsolata ismét reflektorfénybe került az Egyesült Államokban. Trump a háború kitörése előtt még „zseniálisnak” nevezte Putyin azon döntését, amellyel elismerte a Kreml által támogatott két kelet-ukrajnai szakadár állam függetlenségét, az orosz elnököt pedig „nagyon okosnak” nevezte. Ezeket a megjegyzéseit aztán széles körben, még republikánus vezetők is elítélték. A háború kitörése után Trump változtatott a retorikáján, azt mondta: felháborító és gyalázatos az orosz invázió, egy későbbi nyilatkozatában pedig holokausztnak nevezte azt.

Donald Trump volt Oroszország-politikájáról ebben a cikkben írtunk bővebben.