Ez történt az orosz–ukrán háborúban keddről szerdára virradó éjjel

Legfontosabb

2022. március 16. – 06:07

Ez történt az orosz–ukrán háborúban keddről szerdára virradó éjjel
Tűzoltó egy találatot kapott lakóházban Harkivban – Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Keddi percről percre tudósításunkat a háborúról itt pörgetheti vissza, a szerdait pedig ide kattintva találja. Itt van egy összefoglaló a kedd napközbeni történésekről, és ezek a fontos dolgok zajlottak kedd este 20 és szerda reggel 6 óra között:

Európai miniszterelnökök látogatása Kijevben

  • Megérkezett éjjel a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök vonata Kijevbe. A politikusok Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak.
  • A látogatást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szervezte, és célja, hogy „megerősítse az egész Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt”, és egy „széles körű támogatási csomagot nyújtson Ukrajnának és az ukránoknak”.
  • Orbán Viktor, aki magyar kormányfőként egyben 2022 júliusáig a Visegrádi Csoport elnökségét is ellátja, sajtófőnöke szerint „tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe”.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a kormányfőkkel való keddi találkozó után, hogy teljesen megbízik a partnerekben, és 100 százalékig biztos egy pozitív végkifejletben. „Ilyen barátokkal Ukrajna képes lesz győzni” – mondta.
  • Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint a fő céljuk az volt, hogy megmutassák az ukránoknak, nincsenek egyedül. Biztosította az ukránokat, hogy a csehek vigyáznak a feleségeikre és gyermekeikre. Csodálatáról és további támogatásokról biztosította az ukrán népet.
  • Jan Janša szlovén kormányfő szerint az ukránok nemcsak a hazájukért, hanem az alapvető európai értékekért harcolnak. Ő is biztosította a házigazdákat arról, hogy Szlovénia segít a menekülteken, valamint arról hogy támogatják Ukrajna EU-s csatlakozását.

Háború a tárgyalóasztaloknál

  • Ha nem is markánsan, de úgy tűnik, közeledik egymáshoz az orosz és az ukrán álláspont a háború lezárására törekvő béketárgyalásokon. Zelenszkij ukrán elnök kedd napközben váratlanul derűlátóan nyilatkozott, és ismét belengette, hogy akár az ukrán NATO-tagságról is hajlandó lemondani a háború befejezése érdekében. Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal irodavezető-helyettese pedig a Sky beszámolója szerint arról beszélt, hogy az oroszok is elkezdtek engedni a maguk követeléseiből. Például már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az ukránok adják meg magukat, pedig az eddigi egyeztetéseken ez mindig központi szerepet játszott náluk. Szerinte igazi áttörést azzal lehetne elérni, ha Zelenszkij és Putyin találkozna egymással.
  • Volodimir Zelenszkij szerdán is megtartotta szokásos facebookos éjszakai beszédét. Itt is elmondta, hogy a tárgyalások realisztikusabb mederbe tértek át, de úgy látja, még időre van szükség, mire eljutnak egy olyan megállapodáshoz, ami Ukrajna érdekeit szolgálja.
  • Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter Kossuth Lajost idézve, ‘48-ra és ’56-ra emlékeztetve szólt be Szijjártónak a magyar kormány ukrán- és oroszpolitikája miatt. Korábban a budapesti ukrán nagykövet is videót adott ki, melyben ő is Kossuthot idézte.
  • Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa ellenszavazat nélkül elfogadott egy határozatot, amivel háborús bűnössé nyilvánítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
  • A Fehér Ház bejelentette, továbbra is ellenzi az ukrán légtér lezárását, és vadászgépeket sem akar adni a légierőnek. Pedig Zelenszkij elnök kedden a kanadai parlamentben is arról beszélt, hogy a nyugati országoknak le kellene zárniuk az ukrán légteret. Az amerikaiak vadászgépeket sem akarnak küldeni Ukrajnának, a Pentagon álláspontja szerint az ukrán légierő azokkal sem lenne sokkal hatékonyabb az oroszhoz képest. A kockázatfelmérés szerint ugyanakkor az oroszok könnyen értelmezhetnék ezt komoly válaszlépést igénylő cselekményként.

Háború a hadszíntéren

  • A NATO szerdán felszólítja katonai vezetőit, hogy új terveket dolgozzanak ki, amikkel visszatarthatják Oroszországot – írja a Sky News. A tervek valószínűleg tartalmazzák majd, hogy több katonát és légvédelmi egységet vezényeljenek a szövetség keleti határaira.
  • A szlovák parlament elfogadta, hogy 2100 szövetséges katonát vezényeljenek az országba – írja a Sky News. A terv célja az, hogy a NATO biztosítsa a keleti tagországokat a támogatásáról. 700 katona Németországból, 600 Csehországból, 400 pedig az USA-ból érkezik majd. Ezenfelül érkeznek még egységek Hollandiából, Szlovéniából és Lengyelországból.
  • Az orosz katonák elfoglaltak egy mariupoli kórházat, 500 embert túszul ejtettek – írja az ukrán Donyecki régiót – tehát nem a szakadár Donyecki Népköztársaságot – vezető Pavlo Kirilenko közleménye alapján a Sky News.
  • A Pentagon magyar idő szerint kedden este is kiadta háborús helyzetjelentését, eszerint a frontokon nem volt tapasztalható nagy mozgás, az orosz csapatok egyetlen ostromlott városban sem mutattak nagy előrehaladást – igaz, az ukránok sem tudták enyhíteni a szorítást. Továbbá semmilyen orosz biológiai vagy vegyi fegyverrel kapcsolatos aktivitást nem észleltek.
  • Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint közel 29 ezer ember hagyta el kedden Szumit és Mariupolt. Irina Verescsuk kedd esti videóbejelentésében elmondta azt is, hogy a legtöbben, 20 ezren Mariupolt hagyták el, további 8533 embert Szumiból és annak környékéről menekítettek ki, 320 pácienst és dolgozót pedig egy harkivi kórházból sikerült kimenteni.

Háború és gazdaság

  • Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház szerint kedden aláírta az Ukrajnának szánt 13,6 milliárdos segélycsomagról szóló rendkívüli határozatot. Az Egyesült Államok kongresszusa által csütörtökön elfogadott csomagból 6,5 milliárd dollárnyi hadianyag érkezik a Pentagonon keresztül, 6,7 milliárd megy a mára már több mint 3 millióra duzzadt menekültsereg ellátására, illetve a kelet-európai szövetségesek gazdasági támogatására.
  • Aztán azt is írta a CNN, hogy Joe Biden újabb 800 millió dollárt érő katonai segítséget fog bejelenteni. Így az elmúlt egy hétben bejelentett segély 1 milliárd dollárra nőne, viszont ha a háború kitörése óta nézzük, 2 milliárdra.
  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az orosz invázió miatt lelassul a globális gazdasági növekedés és emelkedni fog az infláció – írja a Sky News. Az IMF szerint a háború hosszú távon a globális gazdasági rend átalakulásához is vezethet.

Háború és tech

  • Három hét alatt már a harmadik wipert, azaz adattörlő kiberfegyvert azonosította Ukrajnában az ESET biztonsági cég, amely hétfőn számolt be az újabb találatról. Ezeknek a fegyvereknek a rombolás a céljuk: visszaállíthatatlanul törlik az adatokat a megfertőzött gépekről, és akár használhatatlanná is teszi azokat.
  • Máris komoly problémákat okoz Oroszországban az, hogy több, felhőalapú szolgáltatást nyújtó cég is kivonult tőlük, a Bleeping Computer cikke szerint mindössze két hónapjuk maradt, mielőtt kifogynak a tárhelyből.

Háború és vallás

  • Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko levélben kérte Ferenc pápát, hogy a háborús viszonyok ellenére menjen el az ukrán fővárosba, mert jelenléte emberéletek megmentését és a békét teszi lehetővé.

Háború és sport

  • A Svájci Úszó Szövetség azzal fenyeget, hogy bojkottálja a június 18-án kezdődő és július 3-ig tartó budapesti vizes világbajnokságot, ha azon indulhatnak orosz és belarusz sportolók.
  • A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az oroszok beadványát, így az orosz klubcsapatok továbbra sem szerepelhetnek az UEFA tornáin. Eközben többek közt a Fradi edzője is arra kéri a FIFA-t, hogy ne zárja ki az orosz futballválogatottat.
Kövess minket Facebookon is!