Irán felől több rakétával támadták Erbílt, Kurdisztán fővárosát
2022. március 13. – 10:34
A támadás az amerikai konzulátus környezetét érte, a térségben Irak, Irán, Kurdisztán, Szíria és az Egyesült Államok bonyolult konfliktusrendszere, csak tovább eszkalálódhat.
Több rakéta csapódott be vasárnapra virradóra az észak-iraki autonóm Kurdisztán régió székhelyén – közölte Omid Hosnav, Erbíl városának kormányzója az MTI tudósítása szerint. A Wall Street Journal cikke fél tucat rakétáról és határozottan Irán felől érkező támadásról ír, míg a helyi angol nyelvű lap, a Rudaw 12 rakétát említ.
„Komolyabb károk keletkeztek a Kurdistan-24 helyi televízió épületében, áldozatok nincsenek”
– mondta Hosnav.
A béke szigete
Az 1,2 milliós Erbíl a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése (amelynek jelképe a 4500 éves Fellegvár), korábban egész Irak legbiztonságosabb városának számított. Az amerikai célpontok azonban továbbra is folyamatosan veszélyben vannak, a Washington vezette katonai koalíció most is harci repülőgépeivel felderítő repüléseket végeznek a térségben.
A történtek nyomán megerősítették Bagdadban az amerikai nagykövetség védelmét, az épületet lezárták. A támadás elkövetőjeként egyelőre senki nem jelentkezett, de az iraki amerikai jelenlétet ellenző, Irán-barát iraki síita milíciák évek óta rendszeresen támadják rakétákkal és drónokkal az amerikai csapatok által használt támaszpontokat és diplomáciai létesítményeket.
Kurdok a térségben
A 40 millió kurd több államban él, a legnagyobb lélekszámmal
- Törökországban (15-20 millióan),
- Iránban (8 millióan),
- Irakban (6,5 millióan) és
- Szíriában (3 millióan).
Bár korábban leginkább a kurdok vállaltak szárazföldi harcokat az Iszlám Állam terrorszervezettel, nagy céljukat, egy független államot továbbra sem tudták elérni, azt nem támogatja senki.
Ehhez a legközelebb még Iraki Kurdisztán áll, amely egy referendumban ki is mondta, hogy független, és valóban nem sok minden köti az erőtlen központi Irakhoz. önálló kormánya, rendőrsége, hadserege, és titkosszolgálata van.
Összetett viszonyrendszer
Ugyanakkor az Egyesült Államok támogatása nélkül aligha lehet sikeres a kurd függetlenedés, és hiába kedvelik a kurdok a Nyugatot, az EU-t és az Egyesült Államokat is, hiszen ők segítették a népet a tömeggyilkos Szaddam Huszein ellenében, Washingtonnak az a küldetése, hogy egységben tartsa meg Irakot.
Kurdisztánnak így nincs könnyű helyzete, a döntően szunnita kurdokat nemcsak a szunnita diktátor Szaddám Husszein irtotta, de amikor a központi Irakot a Dél-Irakből felemelkedő síiták irányítják, akkor is jelentősek a konfliktusok.
Irán, a síita állam mindig nagyon ellenséges, a kurdoknak valamiképpen ellensúlyt szeretne tartani, ellenez minden erbíli önállósodási törekvést.
És itt jön talán a legfurcsább viszony, az „ellenségem ellensége a barátom” logika alapján ,a bonyolult viszonyrendszerben Kurdisztánnak így elsősorban Izrael maradt a barátja, hiszen Irán a közös ellenfelük.,
Végül még egy érdekes csavar, Kurdisztán másik szövetségese olykor Törökország. Ez meglepő lehet, hiszen a török-kurd viszony rémes, de az iraki kurdokat sokáig kifejezetten kedvelték Ankarában, mert azt gondolták, hogy amennyiben ők Észak-Irakban függetlenednek, azzal nincsen semmi baj, csak ne invitálják a Törökországban élő kurdokat.
