Ukrajna okozhatja Putyin rendszerének hosszú haláltusáját, mondja Navalnij szóvivője

2022. március 11. – 07:07

Ukrajna okozhatja Putyin rendszerének hosszú haláltusáját, mondja Navalnij szóvivője
Polyák Gábor, Kira Jarmis és Krekó Péter a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Putyin lábon lőtte magát az ukrajnai invázióval, ezt a háborút pedig Oroszország nem nyerheti meg, hiszen a hadsereg képtelen teljesíteni a parancsokat – mondja a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij szóvivője, Kira Jarmis Budapesten. Az orosz ellenzéki aktivista – aki kollégájához, Leonyid Volkovhoz hasonlóan emigrációban él – a magyar fővárosba látogatott annak alkalmából, hogy magyar nyelven is kiadták Zárka című könyvét, ami börtönbe zárt nők történetét meséli el.

Csütörtök délután Jarmis egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vett az ELTE Média Tanszékének szervezésében Polyák Gábor tanszékvezetővel és Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával. A panelen viszont csak mellékesen került szóba a frissen megjelent könyv – annál inkább boncolgatták a két héttel ezelőtt megindult orosz inváziót Ukrajna ellen.

Az orosz politikus szerint nehezen jutnak el erről hazájában valódi információk az emberekhez, pláne amióta börtönbüntetéssel fenyegetik azokat, akik háborúnak nevezik az orosz-ukrán háborút. Jarmis azt mondta, Putyinnak nincs kapcsolata a valósággal – de fél Alekszej Navalnijtől, akire az első számú riválisaként is tekint, ezért is akarta kivonni a forgalomból.

Az oroszok is megszenvedik ezt a konfliktust

„Nagy csalódást okoztam anyukámnak azzal, hogy sokáig nem politizáltam, anyám ugyanis nagy ellenzéki” – kezdte a beszélgetést Kira Jarmis, aki végül egy választás után fogta fel, milyen mértékben csalták el a szavazatokat (köztük a sajátját is) Oroszországban.

„Elkezdtem ellenzéki gyűlésekre járni, ahol jól éreztem magam, jó volt a társaság – de eredetileg nem annyira kedveltem az ezeken feltűnt Navalnijt, valami miatt gyanús volt nekem.”

Nem csoda, hiszen az orosz állam akkoriban, 2013 környékén azzal vádolta a politikust, hogy 16 millió rubelt lopott el egy cégtől. Jarmis utánajárt az ügynek, hiszen „ha el akarsz lopni valamit, akkor azt valahol őrizni is kell” – Navalnij viszont teljesen transzparens volt az ügyben, nem is találtak nála semmit. Egyre szimpatikusabb lett számára az ellenzéki vezető, akinek a szervezete, a Korrupcióellenes Alapítvány épp szóvivőt keresett 2014 környékén, a sajtós tapasztalatokkal rendelkező Jarmis pedig be is adta az önéletrajzát hozzájuk.

Kira Jarmis, Alekszej Navalnij szóvivője a csütörtöki beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Kira Jarmis, Alekszej Navalnij szóvivője a csütörtöki beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Azóta pedig folyamatosan az alapítványnál dolgozik: részt vett Navalnij 2018-as elnökválasztási kampányában, és amikor a politikus 2021 januárjában novicsokos mérgezése után visszatért Oroszországba, ő is vele tartott. „Nem volt kérdés: Oroszország a mi hazánk, ott a helyünk.” Igaz, pár nappal Navalnij letartóztatása után őt is őrizetbe vették a rendőrök, mert a politikus melletti szimpátiatüntetés körüli szervezkedéssel „megszegte a koronavírus-járvány védelmi szabályait”. Emiatt ugyan első fokon elítélték, de megfellebbezte az ítéletet – a fellebbezés után nem sokkal pedig el is hagyta Oroszországot. Először Finnországba menekült, azóta a Korrupcióellenes Alapítvány több másik tagjával – köztük a Telexnek is interjút adó Leonyid Volkovval – együtt Vilniusban dolgoznak. Jarmis szerint ha visszamenne hazájába, azonnal börtönbe vetnék a jogszabályok megsértése miatt.

Az alapítvány tagjai a nemrég megindult orosz invázió miatt igyekeznek azt is hangsúlyozni a nemzetközi közvélemény számára, hogy Putyin nem egyenlő Oroszországgal: „Az oroszok nem akarnak háborúzni — rájuk kényszerítették ezt a helyzetet, ami miatt csak egy embert lehet okolni.

Remélem, hogy a munkámmal sikerrel járok, hiszen az oroszok is megszenvedik ezt a konfliktust, rengeteg orosz anya gyermeke halt már meg a harcokban. Persze ha egy szülő megkérdezi a hivatalos szerveket, mit tudhat meg a fiáról, már ott lebeghet felette a 15 éves börtönbüntetés veszélye.

Azonban sajnos annak ellenére, hogy rengetegen tüntetnek a háború ellen, ez az egész helyzet nagyon negatívan fog lecsapódni az oroszokkal szemben.”

Ha ezerféle hazugságot terjesztenek, az igazságot sem fogják elhinni

Az alapítvány igyekszik elérni az orosz lakosság minél nagyobb részét is: bár a napokban betiltották a Twittert és a Facebookot is az országban, Jarmis szerint a YouTube még néhol elérhető. Itt indítottak az offenzíva február 24-i kitörése után egy csatornát, ahol minden este élő műsorban számolnak be a háború eseményeiről. Főleg a fiatal, nagyvárosi férfi nézőket érik el ezzel a tartalommal, amit ma már 700 ezren követnek naponta. „Persze előfordulhat, hogy Putyin akármelyik pillanatban letiltja a YouTube-ot is. De aztán majd keresünk más útvonalakat, megjelenünk az Instagramon – és ha azt is letiltja minden más platformmal együtt, majd lehet, hogy a végén galambpostával kell kommunikálnunk az oroszok felé. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy valódi információk jussanak el az emberekhez.”

Persze a hatalom igyekszik ezt megakadályozni – ennek eddig a legfontosabb eszköze az volt, hogy az állam által teljesen leuralt hagyományos médiumok többféle, egymással ellentmondó narratívát közvetítettek az eseményekről, mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. „Peter Pomerantsev könyve jól bemutatja, hogyan lehet egy posztmodern diktatúrát felépíteni, aminek az eszközei működnek Oroszországban és azon kívül is: azt akarják elérni, hogy az ember azt érezze, semmi sem igaz, és tulajdonképpen minden lehetséges. (…) A lelőtt malajziai M-17-es utasszállító repülőgépről vagy 12 különböző, egymásnak ellentmondó narratíva van jelen az orosz közbeszédben.”

Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az összeesküvés-elméleteket is magába olvasztó forgatókönyvek ellentmondásait pedig semmi nem kontrollálja valójában, hiszen nincs olyan független médium, ami szembeállítaná ezeket a tényekkel: az Eho Moszkvi nevű független rádióadót nemrég lekapcsolták, ahogyan a Dozsgy TV-t is bezárták a sajtótörvény szigorítása után.

„Mindenről beszélhetsz, csak az igazságról nem. Így pedig senki nem fogja érteni, mi is zajlik valójában, és az emberek azt mondják: nem néznek tévét, nem olvasnak újságot, mert nem hisznek semminek”

– mondta Jarmis, aki szerint ehhez aktívan asszisztálnak a hivatalos szervek is: „Az orosz védelmi minisztérium szóvivője például naponta beszél a tévében arról, mit csinálnak Ukrajnában. A minap például arról beszélt, hogy Ukrajnában felfedeztek egy labort, ahol különböző koronavírus-mintákat találtak, amelyeket feltehetően a szláv emberek ellen fejlesztettek ki. És ezt teljesen komoly arccal mondta a kamerába.” Az információs hadviselést bevetették Navalnij novicsokos mérgezése idején is: sorra terjedtek az elméletek, miszerint a németek mérgezhették meg a politikust, vagy esetleg ő saját magát, vagy csak egyszerűen túl sok vodkát ivott, netán gyomorrontása volt, ami miatt végül kómába került.

Putyin elszakadt a valóságtól

Krekó szerint Putyin már az elnöksége kezdetén, 2000 környékén eldöntötte, hogy szoros ellenőrzés alá veszi a médiát, amit baráti oligarchákkal vásároltatott fel. „Sokak szerint nagyon fontos szerepet játszott ebben a kurszki atomtengeralattjáró tragédiája, ami megmutatta, milyen gyorsan áshatja alá Putyin reputációját a média. Bár nem lett ezután minden sajtótermék a Kreml szócsöve, de nem maradhattak függetlenek – nem végezhettek oknyomozó újságírói tevékenységet, nem mehettek neki komolyabban a hatalom szereplőinek. Viszont minden médiumnak megvolt a maga árnyalata: ki jobban, ki kevésbé állt ki a hatalom mellett. Ma már nincsenek árnyalatok” – mondta az összeesküvés-elméleteket kutató egyetemi docens –

„Egy barátom folyamatosan figyelte az orosz médiát az offenzíva előtt, és mondta nekem, hogy szerinte ebből biztosan háború lesz. Folyamatos agymosás ment az elmúlt hónapokban a náci ukránok népirtásáról, amiről Európa tudomást sem vesz. Lehet, hogy a Kreml hivatalos álláspontja szerint az ukrán egy baráti nép, de a médiában szélsőséges ukránellenes, dehumanizáló narratíva terjedt – akárcsak korábban a csecsenekről.”

A kutató szerint Putyin maga is elhitte a saját propagandáját, miszerint „az ukránok majd virágokkal fogadják az orosz katonákat”, és egy olyan ellenőrizetlen hatalom folytat „értelmetlen” háborút, amit semmilyen fék vagy ellensúly nem akadályoztat: „A szankciókkal viszont Oroszországot a kőkorszakba vetik vissza, ez pedig a Putyin-rezsim végének a kezdetét jelentheti.”

Ebben egyetértett Krekóval Kira Jarmis is: „Ezt a háborút Oroszország nem nyerheti meg, hiszen olyannyira eluralt mindent a korrupció az országban és a hadseregben is, hogy az képtelen a parancsokat teljesíteni. Putyin mítosza arról szól, hogy a kilencvenes évek káoszából támasztotta fel Oroszországot, de most már oda vetette vissza, ami még a kaotikus kilencvenes éveknél is rosszabb állapotokat idéz fel – tegnapelőtt még a McDonald’s is kivonult! Nem tarthat ki ez már sokáig az országban, és több tényezőn múlik, hogyan állíthatjuk meg a háborút, ami valószínűleg a rendszer hosszú haláltusáját okozza majd. Ezzel a háborúval Putyin lábon lőtte magát.”

Kira Jarmis, Alekszej Navalnij szóvivője a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Kira Jarmis, Alekszej Navalnij szóvivője a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Persze lehet, hogy a hosszú haláltusa helyett hónapok alatt fordulnak át az események Oroszországban: „Minden autoriter rendszer arra épül, hogy az egy vezetőn kívül nincsen más választás. Azonban ez a mítosz gyorsan szerte tud foszlani: 1991 elején a kommunisták támogatottsága még 98 százalék körül járt, az év végére pedig nemcsak a párt omlott össze, de a Szovjetunió is megszűnt létezni.” Jarmis egyébként igen keményen fogalmazott az orosz elnökről:

„Biztos vagyok abban, hogy Putyin őrült, vagy legalábbis nagyon furcsa elmeállapotban van. Évek óta elzárva, egy bunkerben él a covid miatt, és néha ugyan feltűnik az állami tévében, de mindig visszatér a bunkerébe.

Elég idős emberről van szó: nincs mobiltelefonja, nem tudja használni az internetet sem, és igazából nincs is kapcsolata a valósággal. Viszont fél is Alekszej Navalnijtól, akire az első számú riválisaként tekint: ezért akarta likvidálni, de mivel ez nem sikerült, börtönben tartja – és ott is fog maradni, ameddig Putyin hatalmon marad.”

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass